Nanoszkópiáért két amerikai és egy német tudós, Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell kapta megosztva az idei kémiai Nobel-díjat - jelentették be szerdán a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. Hosszú időn keresztül az optikai rendszerek térbeli felbontóképességének az úgynevezett diffrakciós limit szabott határt, az a legkisebb távolság, amelynél a tárgypontok még különálló képpontokként képződnek le. Ez a fény hullámhosszának a fele. E leküzdhetetlennek hitt fizikai akadályon a fluoreszkáló molekulák segítségével sikerült túljutniuk az idei kémiai Nobel-díjasoknak. Eric Betzig, William E. Moerner és Stefan Hell munkásságának köszönhetően az optikai képalkotó rendszerek már képesek nanoméretes (a méter milliomod része) tartományban zajló folyamatokat is megfigyelni. A bizottság indoklása szerint napjainkban a nanoszkópiai módszereket világszerte alkalmazzák. Az eljárás egyebek közt lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését és annak megfigyelését, hogyan képződnek szinapszisok az idegsejtek között vagy miként alakulnak ki a patológiás fehérjeelváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.
Jogosan merül fel a kérdés, hogyan képesek ezek az ionok és molekulák átjutni a lipid kettősrétegen? A sejtmembránban fehérjék figyelhetőek meg, amelyek egy része teljesen átéri a membránt, így képes a sejten kívüli térből anyagokat szállítani a sejt belsejébe, illetve ellenkezőleg. Ezeket a fehérjéket transzportfehérjéknek nevezzük. A transzportfehérjéknek több típusa ismeretes, közülük az utóbbi évek kutatásai alapján legismertebbé az ún. csatorna fehérjék váltak. Ez év októberében a Nobel-díj Bizottság az idei kémiai Nobel-díjat annak a két kutatónak ( Peter Agre és Roderick MacKinnon) ítélte, akik a legnagyobb felfedezést tették a csatorna fehérjék kutatása terén. Peter Agre (balra) és Roderick MacKinnon (jobbra) Előzmények Már a XIX. században is biztosak voltak abban, hogy a sejtmembránon léteznek apró rések, amelyek bizonyos anyagok áramlását lehetővé teszik. Wilhelm Ostwald 1890-ben rájött, hogy a szövetek elektromos jeleit olyan ionok okozzák, amelyek ki-be áramlanak a sejt membránján (felfedezéséért 1909-ben kémiai Nobel-díjat kapott).
Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy tudós, 23 alkalommal kettő és 25 alkalommal három. 1901 óta nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem adományoztak kémiai Nobel-díjat. Eddigi legfiatalabb a 35 éves Frédéric Joliot-Curie volt, 1935-ben, a legidősebb díjazott pedig az egyik idei kitüntetett, John Goodenough, aki 97 évével a Nobel-díj történetének korrekordere is egyben. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték; ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta. A 183 díjazott között öt nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben, Frances H. Arnold 2018-ban nyerte el az elismerést. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta, eddig ő az egyetlen tudós, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést.
Az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért Benjamin List német és David MacMillan brit-amerikai tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Molekulákat építeni nehéz művészet. Benjamin List és David MacMillan precíz új eszközt alkotott a molekuláris építészet számára, az organokatalízist, amely nagy hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, és "zöldebbé" tette a vegyészetet - méltatta a két tudóst az illetékes bizottság. Sok kutatási terület és iparág függ attól, hogy a kémikusok képesek olyan molekulákat építeni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat alkotnak, energiát tárolnak elemekben vagy épp meggátolják a betegségek előrehaladását. Ehhez katalizátorokra, a kémiai reakciókat felgyorsító anyagokra van szükség - írták az indoklásban, példaként említve az autókban lévő katalizátorokat, amelyek ártalmatlan molekulákká alakítják a kipufogógázban lévő mérgező anyagokat. Az emberi szervezetben is ezernyi katalizátor van enzimek formájában, ezek "csiszolják" az élethez szükséges molekulákat.
Jelenleg az amerikai Binghamton Egyetem professzora. 16 szabadalom fűződik nevéhez, 2010-ben a zöld technológiák terén a világ 40 innovátora közé sorolta a GreentechMedia. A Global Energy Prize szentpétervári díjátadóján készített kép Josino Akira japán tudósról. Forrás: MTI/AP/Dmitrij Loveckij Josino Akira 1948-ban született Szuitában, a Tokiói és az Oszakai Egyetemen diplomázott. 1972-től a Kawasaki cég kutatólaboratóriumában dolgozott, ahol 1983-ban kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor újratölthető prototípusát. Jelenleg az Asahi Kasei vállalat kutatója, ahol a jövő technológiáin dolgozik és a nagojai Meidzso Egyetem professzora. A japán kutató elmondta: bízott abban, hogy felfedezéseik előbb-utóbb kiérdemlik a Nobel-díjat, de nem számított arra, hogy ez ennyire "hamar" bekövetkezik. A lítiumionos akkumulátorok 1991-ben kerültek piacra. A lítíumion-akkumulátorok előnyeivel kapcsolatban Josino Akira szólt a klímaváltozásról is, amely szerinte jelentős kihívás az emberiség számára. A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 111. alkalommal ítélték oda, összesen 184 tudósnak, de a díjazottak száma csak 183, mert az angol Frederick Sanger – eddig egyedüliként – két alkalommal is megkapta a kitüntetést.
2020. október. 18. 08:15 Bedő Iván hvg360 Megváltoztatja az életünket a genetikai olló – csak nem mindegy, hol vágunk vele Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott. 2020. 07. 21:33 MTI Tech "Még hozzá kell szoknom" – mondta a tudós, aki 51 évesen megkapta a Nobelt A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért. 2020. 12:01 A génszerkesztés kifejlesztéséért járt idén a kémiai Nobel-díj A francia Emmanuelle Charpentier, valamint az amerikai Jennifer A. Doudna kapta a kémiai Nobel-díjat. 2018. 03. 12:43 Kihasználták az evolúció erejét: hárman kapták idén a kémiai Nobel-díjat Két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapta idén a kémiai Nobel-díjat.
Horváth Lajos Ottó életrajza A sztáradatlapot jelenleg nem szerkeszti senki, ezért hiányos, helytelen információkat is tartalmazhat. Horváth Lajos Ottó (Zirc, 1963. augusztus 16. ). Magyar színész. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1989-ben végzett. Pályafutását a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte 1989-91 között, majd 1994-től ismét a szolnoki társulatban játszott. Később a Győri Nemzeti Színház, majd a Debreceni Csokonai Színház tagja volt. Játszott továbbá többek között a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, a Budapesti Kamaraszínház, a Soproni Petőfi Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Jászai Mari Színház, a Thália Színház, a Gárdonyi Géza Színház, a Gyulai Várszínház előadásaiban. Lajos ottó horváth. Kitüntetései: XVII. Országos Színházi Találkozón a Pesti Súgó Különdíja – 1998, Jászai Mari-díj 1999.
Bécsi Imre • Oláh Zoltán • Sarkantyú Mihály • Saibán József Mihály Évfolyamok · 1979 · 1980 · 1981 · 1982 · 1983 · 1984 · 1985 · 1986 · 1987 · 1988 · 1989 · 1990 ·
Így Parr képeit nézve, tükörképére ismerő tárlatnézőként keserű-jót mulathatunk fotóin – vagy gyönyörködhetünk a rút szépségén. Vidám kiállítás. Szegő György 2022. március 27.