A tierra calientét trópusi esőerdő borítja. A tierra templadán és frián hegyvidéki szubtrópusi és lombhullató erdők uralkodnak. A 3000 m felett a tierra gelada alsó szintjén fenyvesek jelentik a növénytakarót. A 3000 m-nél magasabb, állandóan esős területeken a kemény lombú cserjék váltakoznak az alhavasi gyeptakaróval. Az a paramo. A magas hegységek szárazabb lejtőin és medencéiben szárazságot és nagy hőingadozást tűrő növények (kaktuszok, kemény lombú bokrok, fűfélék) társulása, a puna fejlődött ki. Hegyeinek jellemző állatai a tevefélékhez tartozó: alpaka, guanakó gvanakó, vikunya és a láma, valamint a puma, a csincsilla, a kondorkeselyű. Az Andokban a magasságnak megfelelően a podzoltól a vöröses hegyvidéki talajon át minden talajféleség előfordul. Éghajlat : Észak-Amerika. Dél-Amerikából sok haszonnövény származik: burgonya, paradicsom, dohány, földimogyoró, ananász, kakaó, kaucsuk. Ezek ősei vadon még ma is megtalálhatók Dél-Amerikában. " Vaskor Gabriella
Észak-Amerika éghajlata és vízrajza by Johanna Merk
A) A régibb utazások 186 Oceánia fölfedezése. B) Újabbkori tanulmányok 196 Új-Guinea 210 Melanézia többi szigete 220 Mikronézia 234 Polinézia 239 New-Zealand földje 267 New-Zealand éghajlata, növény- és állatvilága 288 New-Zealand lakossága és élete 299 Antarktisz Antarktisz helyzete és környezete 313 A Déli-Sarkvidék fölfedezése. I. Régibb utazások 321 A Déli-Sarkvidék fölfedezése. II. Újabb utazások 328 Antarktisz szerkezete 336 Antarktisz éghajlata 339 Antarktisz eljegesedése 344 Antarktisz élete 357 Antarktisz részei 364 A Déli-Jeges-tenger 384 A Déli-Jeges-tenger szigetei 393 Északi-Sarkvidék Az Északi-Sarkvidék általános jellemzése 400 Az Északi-Sarkvidék fölfedezése 405 Az Északi-Sarkvidék szerkezete 424 Az Északi-Sarkvidék éghajlata 431 A jég 439 Az Északi-Sarkvidék növényzete és a tundrák 443 Az Északi-Sarkvidék állatvilága 451 Az Északi-Sarkvidék népei 455 Az Északi-Sarkvidék részei 462 Betűrendes tárgymutató 479 Képek és térképek jegyzéke 501 VI. KÖTET Előszó 5 Bevezetés. Magyarország helyzete Európában 7 Magyarország általános leírása 19 Magyarország éghajlata 34 Magyarország növényzete 57 Magyarország népei 73 Magyarország vármegyéi és városai 99 Az Alföld felszíne 134 Az Alföld folyói 170 Az Alföld települései 188 Az Alföld fejlődése az újabb időkben 205 A Dunántúl felszíne 214 A Balaton 257 A Kis-Alföld!
Versenykiírás a 2021/2022-es tanévre 2000. január 19-én elhunyt Tarján Imre, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Akadémia III. (matematika-fizika) osztályának elnöke, Kossuth-és Állami Díjas, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje és az Akadémiai Aranyérem kitüntetettje, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének Igazgatója. 1930-ban érettségizett iskolánkban, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 2000. szeptember 8-án, délután fél háromkor az iskola emeletén tiszteletére emléktáblát avattunk. Az ő emlékére rendezzük ezt a versenyt. A verseny két kategóriában zajlik: az első kategóriában a 7-8. osztályosok, a második kategóriában a 9-10. osztályosok tartoznak. Mindkét kategóriában 3-3 fős csapatokkal lehet nevezni. Minden feladatot csapatmunkában kell megoldani, azaz a 3 diák együtt dolgozhat. A verseny háromfordulós. Az első fordulóban egy bárhol fellelhető játék vagy egy saját készítésű eszköz (1 db) fizikáját kell leírni maximum 500 szó terjedelemben.
A pályamunkák alapján, valamint a délelőtti írásbeli eredmények figyelembe vételével maximum 14 - 14 csapat kerülhet a délutáni szóbeli döntőbe. Az első fordulóban leírt játék fizikájáról kell egy maximum 5 perces kiselőadást tartaniuk (ide célszerű, bár nem kötelező a szóban forgó játék, eszköz egy működő példányát elhozni), ezt a zsűri kérdései követik a szóban forgó játék, eszköz fizikájáról (a dolgozat "megvédése"). A zsűri elnöke dr. Vida József, az egri Eszterházy Károly Egyetem Fizikai és Élelmiszerfizikai Tanszék Professor Emeritus, főiskolai tanára. A korábbi versenyekről készült felvételek itt megtekinthetők: A 2011-es Tarján videójának linkje: A 2012-es Tarján linkje: A verseny döntőjében résztvevő minden tanuló oklevelet kap, a legjobbak jutalomkönyvben, illetve tárgyjutalomban részesülnek. Kérjük a fizikát tanítókollégákat, ösztönözzék diákjaikat a versenyen való részvételre. A versennyel kapcsolatban érdeklődni lehet: Rózsa Tamás Verseghy Ferenc Gimnázium cím: 5000 Szolnok, Tisza park 1. telefon: 56/514-953 e-mail: Jó munkát, sok sikert kíván a Verseghy Ferenc Gimnázium fizika munkaközössége!
- 21:00 1903 231 olvasás az 1901-1902-ik iskolai év / köli Fesztóry Lajos Szolnok, 1902 Elektronikus Kö..., 2017. - 20:00 1902 207 olvasás az 1900-1901-ik iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1901 Elektronikus Kö..., 2017. - 19:00 1901 244 olvasás az 1899-1900-ik iskolai évről / közli Fesztóry Lajos Szolnok, 1900 Elektronikus Kö..., 2017. - 18:00 1900 az 1898-99-ik iskolai évről / közli Rozsnyai Károly Szolnok, 1899 Elektronikus Kö..., 2017. - 10:25 1899 Rozsnyai Károly 196 olvasás « első ‹ előző 1 2 3 következő › utolsó » © VFMK A tartalmak - a lelőhely megjelölésével - nonprofit célra szabadon felhasználhatók! Keresés a webhelyen: Keresés...... elektronikus könyvtár szövegeiben:... digitális hírlaptár szövegeiben:... Aprónyomtatvány-tárban: tótárban: toriumban: Képeslaptár Helyismereti Wiki Verseghy Ferenc Helyismereti tematikus gyűjtemények SZOLNOKTÁ
5000 Szolnok, Tisza park 1. 1831 Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályúvá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításában sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. 1835 A már öt osztállyal működő gimnázium a Templom út 10. szám alatt ma is álló, szép épületet kapta anyaépületül. Ennek átadását az egész város ünnepelte. 1844 Az eddig nem nyilvános jogú iskola nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő. 1848 A szépen fejlődő tanintézet a szabadságharc alatt és az azt követő szomorú években nagy nehézségekkel küzdött. Tanulóifjúsága megcsappant, épületét a katonaság, majd hosszú időre hivatal és lakás céljára vette igénybe a megyefőnök. 1852 Ez évtől a gimnázium tanítási munkáját főként anyagi okokból 10 éven át szüneteltették. 1862 A város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot ismét csak 1867-ben kapott.
osztálya, és ezzel megint nagygimnáziummá lépett elő. Az 1863/64-es tanévben a nagyérdemű Vágó Ferenc, a branyiszkói hős volt az iskola igazgatója, aki a szabadságharc folyamán tizennégy ütközetben vett részt és Budavár visszafoglalásánál is vitézül harcolt. 1887 Az iskolát államosították, elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését, és egy új, kilenc tantermes épület emelését határozták el. 1888 A város legszebb pontján emelt új épületben 8 osztállyal szeptemberben megkezdődött a tanítás. A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az államosított iskola első igazgatója Rozsnyai Károly volt. 1889 Intézetünkben ez év júniusában tartottak először érettségi vizsgát. 1890 Iskolaépületünk udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás. 1914 Iskolánk egyenletes fejlődését és a tanítás munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét vagy épületrészét gyakran vették igénybe katonai célokra.
1877-ben nyílt meg az V., majd a következő évben a VI. osztálya, és ezzel megint nagygimnáziummá lépett elő. Az 1863/64-es tanévben a nagyérdemű Vágó Ferenc, a branyiszkói hős volt az iskola igazgatója, aki a szabadságharc folyamán tizennegy ütközetben vett részt és Budavár visszafoglalásánál is vitzül harcolt. 1887 Az iskolát államosították, elrendelték 8 osztályúvá fejlesztését, és egy új, kilenc tantermes épület emelését határozták el. 1888 A város legszebb pontján emelt új épületben 8 osztállyal szeptemberben megkezdődött a tanítás. A régi vágy teljesült: érettségi vizsga tartására jogosított főgimnáziuma lett Szolnok városának. Az államosított iskola első igazgatója Rozsnyai Károly volt. 1889 Intézetünkben ez év júniusában tartottak először érettségi vizsgát. 1890 Iskolaépületünk udvarán emelt új tornacsarnokban megkezdődhetett a tornatanítás. 1914 Iskolánk egyenletes fejlődését és a tanítás munkáját az első világháború kitörése és az azt követő háborús évek megzavarták. Épületét vagy épületrészét gyakran vették igénybe katonai célokra.
1831 Szolnok város polgárainak kérésére I. Ferenc király engedélyt adott egy nem nyilvános jogú, 6 osztályúvá fejleszthető gimnázium megnyitására. Az iskola ideiglenesen a ferences kolostorban működött. Első igazgatója az iskolaalapításában sok érdemet szerzett Dubecz Tamás volt. 1835 A már öt osztállyal működő gimnázium a Templom út 10. szám alatt ma is álló, szép épületet kapta anyaépületül. Ennek átadását az egész város ünnepelte. 1844 Az eddig nem nyilvános jogú iskola nyilvános jogú nagygimnáziummá lépett elő. 1848 A szépen fejlődő tanintézet a szabadságharc alatt és az azt követő szomorú években nagy nehézségekkel küzdött. Tanulóifjúsága megcsappant, épületét a katonaság, majd hosszú időre hivatal és lakás céljára vette igénybe a megyefőnök. 1852 Ez évtől a gimnázium tanítási munkáját főként anyagi okokból 10 éven át szüneteltették. 1862 A város lakosságának sürgetésére az iskolát kisgimnáziumként újra megnyitották, de nyilvánossági jogot ismét csak 1867-ben kapott. 1877-ben nyílt meg az V., majd a következő évben a VI.