Azt mondják, a malac kitúrja a szerencsédet, ezért akár nagy társasággal, akár szűk családi körben töltöd az év utolsó éjszakáját, ez a fogás nem hiányozhat az ünnepi asztalról. A jó malacsült titka, hogy előző este be kell pácolni, vigyázva, hogy a bőrös oldalát ne érje só, mert akkor nem ropogós, hanem rágós lesz. Ropogós szilveszteri malacsült receptje Hozzávalók A malacsülthöz 2 malaccomb 10 dkg füstölt szalonna 3 gerezd fokhagyma 1 evőkanál só 0. 5 dl víz bors A tepsis krumplihoz 4 nagy krumpli 2 vöröshagyma 2 dl száraz fehérbor 1 evőkanál őrölt rozmaring 1 evőkanál őrölt kakukkfű 1 evőkanál olaj só bors Előkészítési idő: 20 perc Elkészítési idő: 2 óra 30 perc Elkészítés: A malacot előző este készítsd elő: a szalonnát és a fokhagymát aprítsd fel, a malac bőrét éles késsel sűrűn vagdosd be. Ropogós malacsült titka. A felaprított fokhagymát és szalonnát tömd a résekbe, és szórd meg mindkét oldalát őrölt borssal. A vizet keverd el a sóval, kend meg vele a malac húsos felét, esetleg óvatosan, fecskendővel juttass belőle a bőre alá is.
2-3 dkg hideg vajjal fejeztem be, pontosan olyan jót tett vele, mint a rizottóval. A kínai kel leveleit leforráztam a vastag részeket kivágtam, és beletöltöttem a tölteléket. Sütőben 15-20 perc alatt készült el, a hússal egyszerre. Amíg a sütő dolgozott, addig elkészítettem a kukorica lepénykéket: 12dkg liszt 2 db tojás 1 dl tej, só, csipet cukor 1 doboz konzerv kukorica leszűrve ½ kaliforniai piros színű paprika ½ csokor apróra vágott petrezselyem, de koriander is lehetett volna Mindent összekevertem, és kiolajozott teflonban kisütöttem. Szilveszteri sült malac tepsis krumplival, hogy szerencsésen kezdődjön az új év - Recept | Femina. Következő alkalommal egy egész csirkéből fogom elkészíteni, a fiúk sajna nem szeretik a csontokat a húsokban:)) Kipróbálni, kipróbálni csak ezt tudom mondani:)) Ez az étel olyan, mint egy lego:))a köretek főételként is működhetnek, a hús önmagában is megáll, a puliszkás kel, minden eleme önálló ételként is isteni finom, de együtt hmmmmmm…. jó!! A virágokat az öltözőbe kérjétek a rajongóktól:)) Oldal ajánlása emailben X Ajánlott bejegyzések X
Közzétéve 2017-12-04 Szerző: saso Hozzászólás Az egyben sült húsok egyik legjobb elkészítési módja szerintem a cserépedényben való lassú sütés. Nem kell hozzá más, csak egy méretes cserépedény aminek van fedele és egy szép darab hús… Innen már csak a fantázia szabhat határokat… Folytatás → Közzétéve 2012-12-29 Szerző: saso Omlós, szaftos hús, fényes roppanó sült bőr… Igen, valahogy így kell kinéznie egy malacsültnek… vagyis mi így szeretjük 🙂 Folytatás →
Mellérakjuk a félbevágott gyümölcsöket, és visszatesszük a sütőbe még 30-35 percre, közben még 2-3 alkalommal átkenjük a fűszeres mázzal a húst. Ha szép piros és ropogós a bőre, akkor kivesszük, és szeletelve tálaljuk a sült gyümölcsökkel - krumplipürét kínálhatunk mellé köretként, a pecsenyszafttal meglocsolva.
Batthyány Lajos és az aradi vértanúk kivégzése – 1849. október 6. A magyar szabadságharc leverését katonai megszállás és véres megtorlás követte. A császár és kormánya ítéletét Haynau táborszernagy hajtotta végre. "A lázadó vezéreket fel fogom köttetni", a magyarokhoz átállt tiszteket "agyon fogom lövetni", "gyökerestől irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok statuálni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell a rendet, nyugalmat és békességet egy évszázadra biztosítani" – kérkedett Haynau. 1849 sötét őszén valóban egymást követték a kivégzések. Október 6-án lőtték agyon Pesten, az Újépületben gróf Batthyány Lajost, az első magyar kormány miniszterelnökét, ekkor végezték ki Aradon a tizenkét hős tábornokot és egy ezredest. Álljon itt Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezich Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly neve emlékeztetőül és bizonyságul: magyar, német, osztrák, horvát, szerb együtt harcolt és együtt halt a szabadságért!
Sokként érte a magyar társadalmat az aradi vértanúk kivégzése és a megtorlás 2020. október 7. 09:45 MTI Sokként érte a társadalmat az október 6-iki "igazságtalan, a magyar történelemben példa nélküli megtorlás" - hangoztatta Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke kedden az M1 aktuális csatornán. Hermann Róbert azt mondta, hogy a 171 évvel ezelőtti megtorlás olyan embereket sújtott, mint Batthyány Lajos, aki végig a megegyezésre törekedett, vagy mint az aradi vértanúk, akik a küzdelem reménytelenségét belátva az utolsó napokban letették a fegyvert. A kivégzéssel I. Ferenc József célja az elrettentés volt, de a császár nem érte el a célját, mert az országot nem lehetett "meggyőzni" arról, hogy a küzdelem igazságtalan lett volna - vélekedett. Hozzátette: a kivégzés mindenkit megdöbbentett, mert azt hitték, végül kegyelmet kapnak majd. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának vezetőjére emlékeznek.
Rajtuk kívül mindegyik elítélt látszólag beletörődött a sorsába és nyugodtan várta a halált, később azonban néhányan mégis titkon reménykedtek a kegyelemben. Mindhiába. Az aradi várbörtönben már sűrű készülődések voltak október ötödikén este, a várból senki nem mehetett ki külön engedély nélkül és befelé is csak a papok mehettek. Az elítéltek rokonai az utolsó pillanatig próbáltak közbenjárni abban, hogy szeretteik kegyelmet kapjanak. Liechteinstein hercegnek például Haynau becsület szavát adta, hogy Dessewffynek megkegyelmez, azonban a kegyelem Haynaunak azt jelentette, hogy kötél helyett golyóval végzik ki Dessewffyt. Leiningen-Westerburg Károly testvére ellenezte, hogy a fivére kegyelemben részesüljön, ugyanis azt vallotta, hogy meg kell büntetni a lázadókat. Három katonatiszt semmiféleképpen nem akart hallani arról, hogy a rokonaik bárkinél is házaljanak a kegyelmük ügyében, ezért mindannyian megtiltották a családjuknak, hogy ezzel bajlódjanak. Ők Knézich Károly, Lahner György és Lázár Vilmos honvédtisztek voltak.
A világosi fegyverletételt (1849. augusztus 13. ) követően a teljhatalommal felruházott Julius Jakob von Haynau, becenevén "bresciai hiéna", táborszernagy Európa-szerte felháborodást kiváltó, példátlan bosszúhadjáratba kezdett. Feladata egyértelmű volt: elrettentő példát statuálni, és egyszer és mindenkorra lefejezni a magyar katonai vezetést. Kivégzések már addig is voltak, ám a megtorlás csúcspontjának október 6-át szánták, amikor is a 35 honvédtábornok közül 12-t és egy ezredest felakasztottak, vagy nagyvonalú "kegyelemből" "csak" agyonlőttek Aradon. Sokféle mendemonda, szóbeszéd kapott szárnyra, hogyan viselték utolsó óráikat és a vesztőhelyen végső perceiket nemzeti mitológiánk hősei. De vajon mi igaz ezekből? Az például valószínűleg csak az utókor romantikusan kiszínezett legendája, hogy gróf Vécsey Károly (aki az utolsó kivégzett volt a sorban, ezért végig kellett néznie társai kínhalálát), mielőtt a bitóhoz kísérték, odalépett a már halott Damjanich János holttestéhez, és megcsókolta a kezét.
Kötél általi halálra ítélte ugyanezen hadbíróság a pozsonyi német Aulich Lajost, Buda ostromának egyik hősét; a horvátországi szerb Damjanich Jánost; a szintén horvátországi Knezić Károlyt; Láhner Györgyöt, aki a szabadságharc hadiiparáért volt felelős; a hesseni Leiningen-Westerburg Károlyt, aki magyar felesége révén került hazánkba; Nagysándor Józsefet, aki Buda bevételénél az elsők között hatolt be a Várba; a bécsi Poelt von Poeltenberg Ernőt, aki osztrák-német volta ellenére harcolt a magyar szabadságért; és végül Török Ignácot, a magyar erődök műszaki felelősét. Ez a fájdalmas, megalázó halálnem sosem volt jellemző nemesek, de különösen nem magas rangú katonatisztek esetében. Arad egyébiránt 15 szabadságharcos vértanúságának volt a helyszíne 1849-ben: augusztus 22-én itt akasztották fel Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én, már a tizenhármak után lőtték agyon Kazinczy Lajost. Utóbbi alezredes zárta az 1849-ben kivégzettek sorát Magyarországon. "Nem félek a haláltól, hisz ezerszer néztem én szemeibe" "Szép kis deputáció megy az Úristenhez" Damjanich féltette híres szakállát Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Aradon 1849. október 6-án végezték ki a magyar a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította. A tizenhárom aradi vértanút ábrázoló pannó, Kéri László festőművész alkotása (Fotó: MTI/Friedmann Endre) Az 1848–1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg: Batthyány Lajos perét a csehországi Olmützben, a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét Aradon folytatták le. Batthyány perében több utasítást is figyelmen kívül hagytak A tisztségéről 1848. október 2-án lemondott Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása után Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta.
Perében még azt a bécsi utasítást is megsértették, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre, a vád alapját korábbi cselekményei (többek között külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás) alkották. A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre vitték, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau osztrák császári tábornok 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet. Batthyány-mauzóleum a Fiumei úti sírkertben (Fotó: MTI/Mónus Márton) Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.