Hugonnai Vilma grófi család negyedik gyermekeként született 1847. szeptember 2-án a nagytétényi családi kastélyban. Itt töltötte gyermekéveit, majd a pesti Prebstel Mária Leánynevelő Intézetben tanult, de nem érettségizett le, mert tizennyolc évesen igent mondott Szilassy György földbirtokos házassági ajánlatára. Bár három gyerekük született, közülük csak a legidősebb, György maradt életben, ráadásul férje és az ő személyisége nem illett össze. A fiatalasszony nem volt képes belesimulni a földbirtokos-feleségektől elvárt életmód kereteibe. A természettudományok iránti szenvedélyes tudásszomját kielégítve csillagászatról, kémiáról, fizikáról, sőt – megbotránkoztató módon – az emberi anatómiáról szóló tudományos könyveket olvasott. 50 tematikus séta az idegenvezetők világnapján - SzeretünkUtazni.hu. Vonzotta a gyógyítás missziója is. Ha a birtokon dolgozó valamelyik béres gyereke megbetegedett, ő kész volt a helyszínre sietni és akkori tudása alapján tanácsokkal segíteni. Amikor apósa himlős lett, ő várandósan is készséggel ápolta, de ebből tragédia következett.
A társaság tagjai az író születésnapján, március 28-án minden évben összegyűlnek itt, és jellemző viseletét, matrózcsíkos pólót öltve meglocsolják egy kis sörrel a táblát, és szeretett írásaikkal, filmnézéssel, a témába vágó előadással és természetesen sörözéssel idézik meg kedvencük emlékét. – Sokat tett azért, hogy a települést Liszt Ferenc városaként azonosítsák a hazai és a nemzetközi turisztikai életben. – Még Csatkai Endre írta le először, hogy legyen Sopron a magyar Liszt-város. Tematikus steak budapesten -. Ő ezt onnan eredeztette, hogy itt érezhető volt a zeneszerző kultusza. Aztán a kilencvenes években egyre erősebb volt erre a szándék, és több irányból táplálkozott: az első koncert, a díszpolgárság és a Sopronért tett dolgok alapján. Annyira nyilvánvaló volt Sopron és Liszt kapcsolata, hogy amikor 1886-ban Bayreuthban meghalt, akkor Rómából érkezett részvéttávirat Sopronba azzal, hogy annak a városnak, amit Liszt szülővárosának tekintenek. Úgy éreztem, hogy Liszt kitűnően szimbolizálja Sopront, azt a nyugat-magyarországi polgárt, aki magyar szívű, de német nyelvű, és szimbolizálja az európaiságot, hiszen ő otthon érezte magát Szentpéterváron át Londonig mindenhol.
Idén ismét élőben rendezik meg az idegenvezetők világnapját: február 24 - 27. között. Csaknem ötven tematikus sétán vehetnek részt az érdeklődők: séták, tárlatvezetések, épületbejárások, múzeumlátogatások, valamint dunai hajózás, városnéző buszos túra és különjáratú villamos is indul Budapest különböző pontjairól - jelentették be a szervezők hétfőn Budapesten. A fővárosi turisztikai szezon hagyományosan az idegenvezetői világnappal kezdődik, mondta Szatmáry Kristóf, a BKIK tiszteletbeli elnöke a megnyitón. Hozzátette, nehéz időszakon van túl a szakma, a turizmus 10-15 éves felívelő szakaszába "rondított bele a járvány". Tematikus steak budapesten 5. Azonban optimizmussal tekintenek a jövőbe, mivel az elmúlt 1, 5-2 évben tapasztalt korlátozásokra már nem kell készülni; az előrejelzések szerint az idén növekedés várható, tette hozzá. (balról jobbra): Csókay Ákos, Szatmáry Kristóf, Medzay Anikó Belföldi utazókra is számítanak Csókay Ákos, a BKIK főtitkára hozzátette, ez a hét az idegenvezetőkről fog szólni, akik a várost a "legnehezebb helyzetben is el tudják adni".
(Csáky, 2007:87-95. p. ) Ő a 2. huszárezred kapitánya volt, 1815-ben Mária Terézia-lovagrenddel tüntették ki (nemesi bizonyítványt 1807-ben nyert), 45 évesen halt meg 1825-ben. Sírjelén egy német nyelvű szöveg olvasható, mely hírül adja szolgálati beosztását, rendfokozatát, elhalálozásának idejét. Az eredeti szöveg így hangzik: "Hier ruhet Nikolaus Horvath/ KK Erster Rittmeister V. E. H. L alakú sarok íróasztal - Dunakeszi, Pest. Ioseph/ Husaren Regiment N 2 Marien Theresien/ Ordens – Ritten gestorben/ Den ptember 1825/Im 45 Jahre seines Lebens". Felsőtúr – belterületi térkép a XIX. sz. közepéről, jelölve a Horváth-telkek is. (Csáky Károly repr. ) A nemesi rangra emelt huszárszázados szintén nősülés útján kerülhetett Felsőtúrra. Felesége Okolicsányi Anna volt, Pongrácz Lajos író, alispán édesanyjának, Okolicsányi Klárának a testvére (más források szerint féltestvére). Az édesanyja, Okolicsányi Pálné Horváthy Erzsébet az itteni Pongrácz-sírboltban van eltemetve. Térjünk most vissza a Túrra került Horváth Miklós utódaihoz. Két fia közül ifj.
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Felsőtúr társadalmi rétegzettségét vizsgálva nem kerülheti el figyelmünket a Horváth család sem. Hosszú évtizedeken át kötődtek valamiképp e helységhez; a XVIII-XIX. század fordulójától egészen a XX. század elejéig jelen volt valamely tagjuk a településen. Jelenlétükre ma már elsősorban csak az írott dokumentumok emlékeztetnek, no meg egy régi sírjel a templomkertben, illetve a népi emlékezet által a mai napig őrzött Horváth-kert, azaz a falu egyik telekrészének nem hivatalos neve. Vizsgálódásaink során kiderült, hogy a faluban több helyen is volt telkük: beépített vagy szabadon álló földterületük. A családtagok pedig kapcsolatban álltak a Pongráczok s az Okolicsányiak itteni leszármazottaival is. Konyhaszekrény l alakú olcsó, akciós árak | Pepita.hu. Egy 1851-es telek-, illetve portaösszeírásban hétszer szerepel a család, azaz hét telekhellyel rendelkeztek a Horváthok. Minden esetben "Horváth testvérek"-ként jegyzik őket. A legkisebb belterület, ami tulajdonukban volt, kétszáznyolcvan négyszögöles, a többi ennél nagyobb: 300, 423, 431, 506 négyszögölt tett ki, de akadt köztük 1055 négyszögöles és 1 hold 275 négyszögöles terület is.
Egy szív alakú Horváth-sírjel felirata. (Fotó: Felsőtúri Önkormányzat archívuma) Később visszavonul a szolgálattól, s a Hont megyei Felsőtúron él a szabadságharc végéig. 1849 januárjában Pesten jelentkezik a császáriaknál. 1850. május elsején őrnagyként nyugalmazzák". Ezután ismét Felsőtúron gazdálkodott testvérével a család birtokán. Léván hunyt el, 1887. január 23-án. Hogy a fent említett ifj. Horváth Miklós meddig irányította a felsőtúri gazdaságot, pontosan nem tudjuk, de Hont Vármegye Hivatalos Közlönyének egyik 1901-es számában még ott találjuk őt a legtöbb adót fizetők közt. Mint ügyvédi oklevéllel rendelkező, nyugalmazott törvényszéki elnök és földbirtokos szerepel, s az általa befizetett adó összege 829 korona 24 fillér. 1859-ben Felsőtúron született Horváth Béla, aki a közéleti pályán ért el nagyobb sikereket. Mivel országgyűlési képviselő is volt, életrajzának egy-egy adata a Magyar Országgyűlési Almanachban is olvasható. Például az alábbiak: "Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte.