Aki nem szeretne lemaradni erről az egyedülálló kiállításról, október 1-ig még megtekintheti ingyenesen a Bíbic csónakházban, a Római-parton. Családok, érdeklődő csoportok és iskolai osztályok látogatását is várja a tárlatvezető. Helyszín: a volt Bíbic II. csónakház épülete, Római-part 26. A kiállítás hétfő kivételével, 13 és 20 óra között látogatható október 1-ig.
Bár Széchenyi István már 1826-ban meghozatta az első evezős csónakot Pozsonyba, és 1834-ben (más források szerint 1835-ben) Csónakda néven létrehozta az első csónakházat a későbbi Lánchíd pesti hídfője közelében, az evezősélet igazán a kiegyezés után indult fejlődésnek. Széchenyi István építette az első csónakházat, a Csónakdát az 1830-as években a későbbi Lánchíd pesti hídfőjéhez, Barabás Miklós rajza Sorra alakultak az evezősegyesületek, az arisztokrácia után a polgárság, majd a szegényebb városi réteg körében is egyre népszerűbb lett a túraevezés, a dunai fürdőzés és a Duna-parti pihenés. Ehhez kitűnő helyszínt biztosított a Római-part. Életkép a Római-partról az 1930-as évekből. A Dunán még látható az egyik, korábban itt üzemelő vízimalom. Római part | PartON. (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) Az 1888-ban átadott, az egykori Filatorigát és Szentendre között közlekedő HÉV-et 1895-ben összekapcsolták az időközben létesített jobb parti körvasúttal. Így a járat a Pálffy (ma Bem József) tértől közlekedett, és a fővárosiak számára megkönnyítette a part elérését.
A BMSK szeirnt március végén birtokba adják a telepeket. A Rómaifürdő SE elnöke, Rátkai Mihály nem aggódik: "Szóltak nekünk az alapítványtól, hogy csináljunk mindent úgy, ahogy tavaly, sőt egyelőre bérleti díjat se kell fizetnünk, így most havi 300 ezer forinttal beljebb vagyunk" – újságolja. Így a Csónakház mulató mellett lévő vízitelepük pénteken a szokás szerint megnyit a szezonra, bár azt elismeri, hogy "papír nincs a dologról". A római-parti vízi élet tavasztól ősz közepéig tart, így nagyon fontos lenne tudni, hogy mit kezd a megkapott csónakházakkal az egyetem – magyarázza Balogh Kálmán, a Design Workshop a Rómaiért (DWSR) civil műhely egyik vezetője. Csónakház Mulató - Etterem.hu. Mint mondja: a most átadott csónakházakban 5-600 magánszemély bérel tárolót, akik nagyon aggódnak amiatt, hogy olyan új tulajdonosa lett a csónakházaknak, akinek azelőtt semmi köze nem volt ehhez a dologhoz, és valójában fogalma sincsen, hogy mit kezdjen ezekkel. Egyelőre senki nem tudja, hogy mikor nyithatnak a csónakházak, ha egyáltalán kinyithatnak még ezen a nyáron.
A kép 1955-ben készült. (Forrás: Fortepan/ Képszám: 91149) A háború után államosították az üdülőket és a hozzájuk tartozó sportlétesítményeket, az egykori hangulatos csónakházak helyett alumínium- és műanyag borítású hajógarázsok épültek. A hangulatos csónakházak helyett alumínium- és műanyag borítású hajógarázsok épültek. A Csillag csónakház napjainkban. (Fotó: Erdélyi János/) A Külker Evezős Klub kültéri kiállítással idézi fel az egykori pezsgő evezőséletet (Fotó: Erdélyi János/) A vízminőség romlása miatt 1973-ban betiltották a dunai fürdőzést, emiatt rohamosan csökkent a part vonzereje, a látogatók inkább a közeli strandfürdőbe mentek. Az 1990-es évektől a sport egyre inkább háttérbe szorult, a parton különböző vendéglátóhelyek nyíltak, majd a 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése. Lakópark a Római-parton (Fotó: Erdélyi János/) Az egykori Postás üdülőt 2006-ban értékesítette a Magyar Posta, évekig elhagyatottan állt. Csónakházát már elbontották, az épületet jelenleg átalakítják, a tervek szerint üdülőapartmanokat alakítanak ki benne.
De találunk szignókat a 70-es években lezajlott felújítás munkásaitól is. Innen ha még egy kicsit mászunk felfelé, akkor végre kiérünk a pilon bádogozott tetejére (éppen olyan, mint a párizsi háztetők). A látvány elképesztő, még egy ilyen kicsit fátyolos napon is, amikor mi jártunk fent. Index - Belföld - Lezárják a Lánchíd pesti gyalogos-aluljáróját. És maga az érzés is nagyon furcsa, hogy itt lehetünk. A tudat, hogy egy ennyire (világ)híres és ismert helyszínen vagyunk, mégis egy ennyire ismeretlen szemszögből láthatjuk a hidat magát és a körülöttünk elterülő várost, egészen hátborzongató. Amint összeszedtük a bátorságunkat a lefelé tartó útra, elindulunk újra vissza, végig a hídtesten, hogy miután láttuk a fenti világot, kicsit alászálljunk oda, ahol ezt az elképesztő szerkezetet megtartó erők ténylegesen vannak. A húsz méteres létrán egyensúlyozva azért itt is szükség van némi bátorságra, de megéri, hiszen a nagyjából a Duna medrének fenekével egy mélységben lévő lehorgonyzó kamrák is lehengerlő látványt nyújtanak. A nyers erő szinte tapintható, ahogy a hatalmas betontömbök fixen tartják a láncok feszülését.
A Főváros önerőből, a kormányzati megszorítások ellenére bele tudott kezdeni a felújításba. " A BKK vezérigazgatója, dr. Walter Katalin elmondta: "Hazánk egyik legfontosabb kulturális örökségének felújítása nem tűrt halasztást. A BKK kollégái nagyon sokat dolgoztak, hogy végre elkezdődhessenek a munkák. Budapest közlekedésszervezőjeként közösségi közlekedési megoldásokkal segítünk az építkezés ideje alatt, így például a Hegyalja úton buszsávot alakítunk ki. Az utazás megtervezéséhez érdemes a BKK FUTÁR alkalmazást használni, amely valós idejű járatinformációk alapján számolja ki a megfelelő útvonalat. Megkezdődik a Lánchíd felújítása, a gyalogosok elől már lezárták a hidat | Startlap Utazás. " Az A-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sal László hangsúlyozta, szerdától új fejezet kezdődik a Lánchíd felújításában, s elindul a tényleges kivitelezés: "A célunk az elmúlt hónapokban az volt, hogy felkészüljünk a teljes lezárás tizennyolc hónapig tartó időszakára. Egy ilyen történelmi híd rekonstrukciója összetett feladat, és mindig tartogat mérnöki kihívásokat, de tapasztalt kollégákkal vágunk bele a felújításba.
A gyalogos-kerékpáros forgalmat a hídon és az aluljárókon a munkálatok befejezéséig korlátozzák. A felújítás tervezését a FŐMTERV – MSc – CéH tervezői konzorcium végezte, a 2013. december 17-én kötött, majd 2014. november 7-én módosított szerződés alapján. A tervezési munka tanulmánytervek készítésével indult, amelyekben megvizsgálták a Lánchíd, a Várhegy-alagút és környezetük forgalombiztonsági és közlekedésfejlesztési lehetőségeit, a híd és az alagút műtárgyainak szerkezeti állapotából és kialakításából adódó kötöttségeket és fejlesztési lehetőségeket. A tanulmánytervek alapján elkészültek a híd és az alagút együttes engedélyezési tervei, amelyekre az illetékes építésügyi hatóság 2016. március 8-án kiadta az építési engedélyt. A kiviteli terveket a hatóság 2017. február 23-án hagyta jóvá. A kivitelezéshez szükséges lebonyolítói és műszaki ellenőri szolgáltatások elvégzésére 2017. október 26-án a Budapest Közút Zrt. -vel kötöttek szerződést. A 2018. február 21-ei Fővárosi Közgyűlés ütemekre bontotta a projekt megvalósítását: az első ütemben a Lánchíd és a Széchenyi tér alatti villamos-közúti aluljáró felújítására biztosított fedezetet, a második ütembe sorolta a Várhegy-alagút és a Clark Ádám tér felújítását.
Belföld 2021. június 09. Utolsó szakaszába ért a Lánchíd-felújítás előkészítése, június 16-án, szerda hajnali 4 órakor teljesen lezárják a hidat és környezetét a gyalogos és közúti forgalom elől. A BKK közleménye szerint a hét elején újabb jelentős előkészítő munka kezdődött a Lánchídon és környezetében. Az építkezés kiszolgálására a pesti és a budai oldalon is egy-egy toronydarut használ majd a kivitelező A-Híd Zrt., a helyszínre érkező alapanyagokat, valamint hídelemeket ugyanis ezekkel mozgatja a felújítás során. Lánchíd / Fotó: Hugh Rooney/Eye Ubiquitous/Universal Images Group via Getty Images) A pesti oldalon hétfőn és kedden felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású toronydarut, amelynek horogmagassága 29, 75 méter – vagyis ilyen magasra tud emelni -, a gémje pedig 45 méterre nyúlik ki. Az alvázas kialakítású darut központi vasbetonsúlyokkal rögzítették, ezek tömege 100 tonna – olvasható. A BKK kitért arra is, azért kellett cölöpözni a toronydaru alapját, mert az előzetes felmérések szerint a talaj csak így bírja el a toronydaru terhelését.