1969. július 20-án érkeztek az első emberek a Holdra, miután az Apollo 11 küldetést a NASA 1969. július 16-án elindította. Az első ember, aki a Holdra lépett, Neil Armstrong volt, a misszió parancsnoka. "Ez egy kis lépés az ember számára, hatalmas ugrás az emberiség számára" - voltak az első szavai a Holdon, amely bekerült a történelembe. Három űrhajós ekkor az Apollo 11 űrhajón tartózkodott, és három napig utaztak, amíg a Hold pályájára nem léptek. Román idő szerint július 21., 05:56 (július 20-án az USA-ban) volt, amikor Neil Armstrong azokat a szavakat mondta, amelyek történelmet írtak. Tragédiával zárult az első expedíció - Blikk. A Földtől több mint 380 000 kilométerre Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins legénysége ért elsőként a Holdra. Ezek közül az utolsó kettő még életben van. Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én elhunyt. Az élet a Vénuszon. Alexandru Mironov: Lehetséges, hogy tőlünk származott! Meghalt Ionuț Anghel, 35 éves foșani-i, aki tüdőátültetésre vár Dr. Beatrice Mahler az új korlátozásokról: "Semmilyen körülmények között nincs változás. "
Műholdvevő a birkák közt (2000) Az 1969-es holdra szállás az idősebbek körében ugyanolyan generációs élmény volt, mint a Kennedy-merénylet, vagy nekünk, magyaroknak a Kacsamesék megszakítása Antall József halála miatt – mindenki emlékszik a mai napig arra, mit csinált épp akkor. Sokan például a tévé előtt ültek, és tátott szájjal nézték, hol tart az emberiség űrtechnológiája (érdekesség, hogy a szocialista táborba tartozó Magyarországon is leadták felvételről az amerikai holdra szállást, mivel a Dunántúlon már befogható osztrák tévé élőben közvetítette azt, így az MSZMP vezetése jobbnak látta, ha a legális útra tereli a becslések szerint 2 millió űrkutatás iránt érdeklődő tévénézőt). Bár sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a holdra szállás egy nagy kamu volt, és a tévés közvetítést Stanley Kubrick rendezte meg egy filmstúdióban, valójában ausztrál mérnökök biztosították 600 millió ember számára a technikát ahhoz, hogy Armstrongék első lépéseit a nappaliban is követni lehessen. Hogy mi a Hold csodája? Visszanézni a Földre!. Vicces, hogy a NASA emberei féltették a méregdrága parabola-antennát az ausztrálok kezébe adni, akik egy birkafarm kellős közepére telepítették a technikát – a közvetítést levezénylő asztrál csapatról készül ez a 2000-es film, Sam Neill főszereplésével.
A szovjet rádió csak nyolc órával később közölte a rövid hírt, a másnapi Pravda is csak szűkszavúan, két bekezdésben számolt be róla. A Holdra szállást számtalan összeesküvés-elmélet övezi, az amerikaiak ötöde ma is meg van győződve arról, hogy átverés történt. A kétkedők szerint a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek, méghozzá Stanley Kubrick rendező irányításával, bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel, s úgy vélik, a visszaszálló egységet csak kilökték egy repülőgépből. Természetesen annak a valószínűsége, hogy egy ekkora megtévesztés valamennyi részese fél évszázadon át egyetlen alkalommal se törje meg a titoktartást, a nullával egyenlő. A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissze kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra. Donald Trump amerikai elnök 2017 decemberében irányelvet írt alá, amelynek célja, hogy újra amerikai űrhajósokat juttassanak a Holdra, majd a Marsra is.
Török félhold (Forrás: Wikimedia Commons / Mehmet55 / GNU-FDL 1. 2) Telihold kor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el, így a Holdnak az egész, napsugarak által megvilágított része látszik. Amikor a három égitest ilyenkor pontosan egy vonalban helyezkedik el, akkor a Föld árnyéka rávetül a Holdra: ez a holdfogyatkozás. Az űrben Bár a holdraszállás gondolata már a francia regényíró, Jules Verne 1865-ös Utazás a Holdba című regényében is megfogalmazódott, az általa javasolt módon, azaz egy ágyúból kilőve mégsem lehet a valóságban eljutni a Föld légkörén túlra. A II. világháború során kilőtt német V-2 rakéta volt az első olyan eszköz, mely elhagyta a föld légkörét. Ezt a rakétát nem az űrbe való utazásra tervezték. Saját hajtóanyaggal, etanol és víz keverékével működött, melyet oxigénben égettek el a rakétahajtóműben. A háború végeztével azonban - részben a V-2 rakéta továbbfejlesztéseként - számos űreszközt fejlesztettek ki. Ezek közül azokat, melyek emberek szállítására is alkalmasak és határozott úti céljuk van, űrhajó knak nevezzük.