A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe vennünk, hogy az irányadó időszakban kifizetett teljesítménybérek összegét osztanunk kell az irányadó időszakban teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával. 3) Hogyan vegyük figyelembe az egyes bérpótlékokat, a törvényi feltételek teljesülése esetén a távolléti díj számításakor? A törvény 5 féle típusú bérpótlék esetében pontosan meghatározza, hogy azokat milyen feltételek teljesülése esetén képezik alapját a távolléti díj 1 napi összegének. A műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot akkor kell figyelembe vennünk, ha dolgozónk az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszakpótlékra vagy éjszakai pótlékra jogosító időszakban végzett munkát. A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe vennünk, ha a dolgozónk az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
Például: a munkavállaló alapbére 250 000 Ft, a foglalkoztatására napi 8 óra tartamban kerül sor. 2017. október hónapban 21 munkanap, 168 óra volt. Az 1 napra járó havibér meghatározásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanapszámmal kell a havibért elosztani, például 250 000 Ft/21 munkanap = 11 905 Ft. Az 1 órára járó havibér megállapításánál az ilyen módon kiszámított havi alapbér 1 napi összegét a munkaszerződésben megállapított napi munkaidő tartamával kell osztani, az előző példánál maradva: 11 905 Ft / 8 óra = 1488 Ft. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből példákon keresztül mutatjuk be, hogy mi minden befolyásolja a távolléti díj összegét! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
A távolléti díj vonatkozásában egyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy az egy hónapra, illetve órára, valamint a pótlék átalány távolléti időre eső összegét kell elszámolni, kifizetni. Ez végül is azt jelenti, hogy azokat a hónapokat illetően, amikor nem merül fel távollét, mert például fizetett szabadságon van a munkavállaló, vagy egyszerűen nem indokolt a munkavégzés során, nem kell távolléti díjat elszámolni, mivel az ilyen időszakokra a normál átlagbér és pótlék átalány kerülhet számításra és kifizetésre, amely összeg pedig egyenlő lesz a szóban forgó időszakra kifizetendő távolléti díj összegével. Fontos tudnivaló még, hogy 2015 - 2016 során távolléti díj számításakor figyelembe veendő megelőző hat hónapra eső vasárnapi pótlék is szerepel a beszámítandó pótlékok között, így a távolléti díj összegének kalkulálásakor ezzel is számolni kell, de csak akkor, hogyha a munkavállaló az adott hat hónapra eső vasárnapok legalább egyharmad részét ledolgozta az előírás szerinti munkarendben. A vasárnapi pótlékon kívül továbbra is figyelembe kell venni az ügyelet idejére bérszámfejtett pótlék összegét, a készenléti- és műszakpótlékot, valamint az éjszakai pótlékot is.
Ha például csak félállásban dolgozunk, nem heti 40 órát, hanem csak 20 órát, akkor nem 174-el kell osztanunk, hanem a 87-es számmal. Melyek a speciális esetek? A távolléti díj kiszámításához szolgáló alap tehát az esedékesség időpontjában érvényes alapbér. Van azonban olyan helyzet, hogy az alapbérrel nem lehet számolni, mert a teljesítménybért kell alapul venni, ilyen esetekben pedig az elmúlt hat naptári hónap átlagát kell figyelembe venni, ez az átlagolt összeg lesz a kiszámításhoz szolgáló alapunk. Fontos emellett azt is kiemelni, hogy az alapbér melletti juttatásokat csak korlátozott mértékben és súlyozással lehet figyelembe venni, ha távolléti díjat számolnunk. Csak három olyan bérpótlék van, amit figyelembe lehet venni a távolléti díj meghatározásánál, ennek is azonban szigorú feltételei és előírásai vannak. Csupán a műszakpótlékkal, az éjszakai pótlékkal, a készenléti pótlékkal, valamint az ügyeletes pótlékkal lehet számolni. A távolléti díjba a műszakpótlékot akkor lehet beszámítani, ha a munkavállaló munkaidejének rendszeresen, minden hónapban legalább 30 százalékát teszi ki olyan jellegű munka, amiért műszakpótlékot szokott kapni.
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Őcsg – áfa Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink