Mizl testvére, Lilly Coreth emlékezéseiben ezt írja róluk: " Mizl férje iránti szeretetből megtanult magyarul, mint asszisztens, segédkezik a műtéteknél, vezeti az adminisztrációt. Tökéletes köztük az összhang. Egymás nélkül még hazulról sem mennek el szívesen. Igaz egyetértésben, felhőtlen boldogságban éltek. " Házasságkötésük után Köpcsénybe költöztek. Itt születtek gyermekeik is, s 1920-ig ez volt az otthonuk, de mivel Trianon után Köpcsény Ausztriához került, ezért elköltöztek Körmendre. Körmenden a híres Batthyány Kastély együttes adott otthont számukra, mely manapság is méltó emlékeiket őrzi >>>> Itt. Coreth Mária Terézia 14 gyermeket hozott a világra, közülük 3 gyermek kiskorában meghalt. Mária Terézia élete és kora-Niederhauser Emil-Könyv-Pannonica-Magyar Menedék Könyvesház. Gyermekeik: Ödön (1900. ), Lujza Ottilia (1903. ), László (1904. ), Anna (1909. ), Iván (1910. ), Blanka (1911. ), József (1912. ), Teréz Margit (1914. ), Ferenc és Franciska -ikrek (1915. ), Károly (1919. ) Nem lehetett könnyű az édesanyának otthon is és az utazásokon helytállni, férjének rendszeresen segíteni a rendelőben.
(Hozzáférés: 2018. január 5. ) Mária Terézia az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) További információk [ szerkesztés]
Az I. világháborúban a férfiak mind bevonultak, az asszonyokra maradt minden munka. Köpcsényben óvodát hozott létre, hogy az I. világháborúban egyedül hagyott, dolgozni kényszerült asszonyok gyermekeinek segítségére lehessen, ő maga foglalkozott a gyerekekkel. Munkássága, gyermekszeretete, gyermekközpontúsága, humánuma példaértékű. Coreth Mária Terézia megpróbáltatásai akkor kezdődtek, amikor második gyermekük, Anna 4 éves korában, agyhártyagyulladásban meghalt. Majd 1921. májusában Ödön fiúk vakbélgyulladásban veszti életét. De a sor nem ér véget, férje László 14 hónapnyi szörnyű szenvedés és kínlódás után 1931. Mária terézia elite model. január 22-én hal meg. Mizl a II. világháború alatt Budapesten élt. 1941-ben érte az első szélütés, amiből sosem gyógyult fel, hanem kisebb-nagyobb fokú szélütések folyamán tehetetlen és beszédképtelen lett, végül teljesen lebénult. Testvére a bencés nővér Magdaléna gondozta őt haláláig, amely 1951. március 14-én következett be. Coreth Mária Teréziát a németújvári családi sírboltba - férje, valamint fia Ödön és a kis korukban elhunyt gyermekei - mellé helyezték örök nyugalomra (az Ausztriai Güssingben).
Az esküvő azonban késedelmet szenvedett. A lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó Károly nem kívánta magára haragítani a Lotharingiára ácsingózó franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet hercegi címéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: vagy Lotharingia, vagy a menyasszony, s ő némi habozás után úgy döntött, hogy inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő. Ferenc 1736. február 12-én vette el Mária Teréziát, ezúttal - a Habsburgok történetében szokatlan módon - szerelmi házasság köttetett. A fenséges párnak az idők során tizenhat gyermeke született, közülük II. József és II. Mária Terézia (sorozat) – Wikipédia. Lipót császár és magyar király, a tragikus sorsú Marie Antoinette francia királyné lett. Ferenccel némi franciás könnyedség költözött be a bécsi Burg falai közé, ahol a spanyol etikett szigorú szabályai uralkodtak. (Jellemző, hogy a rangkülönbség miatt Ferenc öccse csak a muzsikusok karzatáról nézhette végig bátyja esküvőjét. ) Ferencet 1745-ben német-római császárrá választották, de az uralkodással sok gondja nem volt, nem is lehetett.
Anyagi támogatást szerez, Karolinát Ausztriába küldi a szerzetesközösségek tanulmányozására, s írásban is körvonalazza az Iskolanővérek szellemi-lelki arculatát. Egy év múlva azonban ő is meghal. Néhány hónap múlva az új szerzetestársulat megkapja működéséhez a királyi és a püspöki jóváhagyást. Karolina 1835-ben örökfogadalmat tehet, és fölveszi a Terézia nevet. A nővérek tevékenységére fölfigyelnek. De nemcsak segítségüket veszik igénybe a leányok nevelésében – egyre többen kérik fölvételüket az új társulatba. A gyorsan növekvő közösség Münchenben nyitja meg központi anyaházát, Terézia 1841-től innen irányítja a közösséget. Újabb és újabb házak nyílnak, először Bajorországban, majd az országhatárokon túl, sőt Európán kívül is. Minden letelepüléskor ugyanaz a cél vezeti Terézia anyát: " Az óvodák, népiskolák és internátusok átvételével elsősorban buzgó édesanyákat akarok nevelni, főként az alsó és középső társadalmi rétegekből, akik az előkelő intézményekbe nem juthatnak be, s ezért mindeddig nélkülözték az igazi keresztény nevelést. Mária terézia elite.com. "
Terézia az állami iskolákat messze megelőzve szervezi meg a modern nevelés és tanítás rendszerét. Iskoláiba bevezeti a hétosztályos oktatást: a közismert tárgyakon kívül nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati foglalkozásokra is. Külön iskolákat nyit az egészségükben károsultaknak. A nővérek képzésére müncheni anyaházukban létrehozza az ország első tanítóképző intézetét. A diósgyőri és a vasgyári gyülekezet honlapja. Iskolát nyit Sziléziában (1851), Magyarországon (1858), Ausztriában (1860), Angliában (1864). Néhány évvel később Észak-Amerikában is sikerül megtelepedniük a nővéreknek. E forrongó években nemcsak az iskolák, de a nővérek élete is gyakran forog veszélyben. A bátor és előrelátó Terézia kitartásra buzdít, és újabb országokban nyit házakat. Halálakor 1879. május 9-én a kongregáció háromszáz házában csaknem kétezer-ötszáz nővér szolgálja és neveli a szegény gyermekeket. Két kor határán, ellentmondásos és sokszor kilátástalan helyzetekben küzdött Terézia közösségének meggyökereztetéséért, azért, hogy a szegény gyermekeket szolgálhassák.