Ha 90 800 forintot kapnának, akkor tartaná meg a vásárlóerejét. A végső döntés alapján 89 500 forint lesz, ám Pataky szerint ez azért számít mégis eredménynek, mert a munkaadók egyáltalán nem akartak hozzányúlni a korábbi 87 500 forinthoz. A bérajánlást illetően abban egyeztek meg a felek, hogy a nettó kereset reálértékét meg kell őrizni – mondta az Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. A megállapodás mellékletét képezi a kormányzati oldal kidolgozott táblázat, amely megmutatja, hogy mennyire kell megemelnie a bért a munkaadónak, hogy az jövőre is megőrizze az idei vásárlóértékét. Ebből láthatjuk: ha például valakinek 90 ezer forint a bruttó fizetése, az ajánlás szerint 4 százalékkal kell emelni, hogy reálértéken maradjon. Így 69 840 forint helyett 72 580 forintot kapna kézhez. Ha azonban 160 ezer a bruttó bér, akkor egyszázalékos emelésre van szükség. A nettó ebben az esetben 110 015 forintról 114 339 forintra nőne. Szárnyaló minimálbér: az állam a legnagyobb nyertes, a dolgozó a legkisebb - mfor.hu. A táblázat elérhető itt. A bérajánlás csak a bruttó 160 ezer forint alatti fizetésekre vonatkozik.
A cseh, a magyar és a szlovák bruttó bérszint 2011-ben összeért, és ezt követően nagyjából együtt haladt. 2021-re azonban a magyar mutató így is a térség utolsó helyére került, ahonnan a 2022-es nagy emelés mozdította vissza a régiós középmezőnybe. Nem mellesleg a román minimálbér mögé, az ottani felzárkózás ugyanis a legkisebb fizetések esetében is nagyon látványos volt. Itthon egyébként a 2010-es években jelentősebb volt a minimálbér-emelések mértéke, mint 2010 előtt. A 2002 és 2012 közötti tíz évben 86 százalékos növekedéssel 50 ezerről 93 ezer forintra nőtt a magyar minimálbér, míg 2012 és 2022 között összesen 115 százalékos volt a gyarapodás, így jutottunk el a mostani 200 ezer forintig. 2002-2010 között a nettó minimálbér 60%-ot nőtt és 52%-os infláció volt, most.... Az emelések hatására a minimálbér az átlagkereseteket is fokozatosan közelítette a visegrádi országokban és Romániában is. Abban azonban már jelentős eltérések vannak, hogy milyen mértékben. A romániai emelések hatása ebből a szempontból is látványos, a legkevésbé pedig Lengyelországban maradnak el a legalacsonyabb bérek az átlagtól.
Magyarország két szempontból is kilóg a régió országai közül: egyrészt trendszerűen csak nálunk volt fordulat 2017-et követően, másrészt a felzárkózás mértéke is hazánkban volt a legkisebb (38, 8 százalékról 41, 8 százalékra nőtt a minimálbér aránya az átlagbérhez képest). Mit jelent mindez nettóban? Kellően hosszú időtávot lefedő adatok hiányában a trend bemutatása itt bonyolultabb, így be kell érjük a 2013-as és a 2021-es bérszintek összehasonításával. A Mazars tanácsadócég 2013-ban kezdte el publikálni a közép- és kelet-európai országok adórendszerét bemutató kiadványát, így ekkortól egységes adatok állnak rendelkezésre. Az ezt megelőző időszakban azonban az adórendszerek visszakövetése más források alapján nehézkes. A minimálbér-emelés legnagyobb nyertesei nem a dolgozók, hanem az állam | 24.hu. Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az egyes V4-es országokban és Romániában mennyi volt tavaly a minimálbér nettója vásárlóerő-egységen úgy, hogy az Eurostat bruttó adatait nettósítottuk a Mazars-gyűjtés alapján. Az elvonás Csehországban volt 2021-ben a legalacsonyabb (a nettó bér a 89 százaléka a bruttónak), ezt követi Szlovákia (82 százalék), Lengyelország (71 százalék), Magyarország (66, 5 százalék) és Románia (61 százalék).
1-től 2013. 31-ig [390/2012. 20. ] 98 000 114 000 2012. 1-től 2012. 31-ig [298/2011. 22. ] 93 000 108 000 2011. 1-től 2011. 31-ig [337/2010. 27. ] 78 000 94 000 2010. 1-től 2010. 31-ig [295/2009. 21. ] 73 500 89 500 2009. 1-től 2009. 31-ig [321/2008. ] 71 500 2009. 1. -VI. 30-ig 87 000 2009. VII. -XII. 31-ig 87 500 2008. 1-től 2008. 31-ig [316/2005. 25. ] 69 000 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén 82 800 (120%) * legalább 2 év gyakorlati idő esetén 86 250 (125%) * 2007. 1-től 2007. ] 65 500 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén 72 050 (110%) * legalább 2 év gyakorlati idő esetén 75 325 (115%) * 2006. 1-től 2006. ] 62 500 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén 65 625 (105%) * legalább 2 év gyakorlati idő esetén 68 750 (110%) * 2005. 1-től 2005. 31-ig [327/2004. 11. ] 57 000 2004. 1-től 2004. 31-ig [210/2003. 10. ] 53 000 2002. 1-től 2003. 31-ig [224/2001. (XI. ] 50 000 2001. Nettó minimálbér 2010.html. 1-től 2001. 31-ig [197/2000. ] 40 000 2000. 1-től 2000. 31-ig [215/1999. 26. ] 25 500 1999. 1-től 1999. 31-ig [228/1998. ]
ma 20:25 Vegyük az utolsó válság mentes évet 2007-et. 53. 915 forint volt a minimálbér. [link] Zsemle ára 18 forint, minimálbérből 2995-öt tudtál venni. Euró árfolyama 251 forint volt, minimálbérből 212-t tudtál venni. Nettó minimálbér 2010 relatif. Benzin ára 276 forint volt, minimálbérből 195 litert tudtál venni. Ezeket a statisztikákat még az MSZP-SZDSZ kormány hamísította ha hamisak. 2022 133 ezer a minimálbér Zsemle ára 33 forint, minimálbérből 4030-at tudtál venni. (34, 5%-kal többet vásárolhatsz) Euró árfolyama 369 forint, minimálbérből 360-t tudtál venni. (69, 8%-kal többet vásárolhatsz) Benzin ára 499 forint, minimálbérből 266 litert tudtál venni. (36, 4%-kal tudsz többet venni) Budapesten és nagyvárosokban valóban romlott valamennyit a helyzet ha minimálbérből akarsz lakást venni, de kisebb városokban, falun most könnyebb, arról nem is beszélve ha mondjuk hitelre vásárolsz vagy épp kapsz az államtól CSOK-ot. De ha megmondod, hogy pontosan hol is gondoltad a 6 milliós lakást és melyik évben akkor tudunk arra is számolni egy pontos adatot, hogy mennyivel is lett nehezebb.
Jövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. Nettó minimálbér 2010 qui me suit. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.
Ha minimálbér-emelésekről van szó, illetve arról, mit ért el a kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, csakis a bruttó és nettó változások forognak a közbeszédben. Pedig ennél kicsit mélyebbre ásunk, rögtön kiderül, hogy az elmúlt hat év bérmegállapodás alapján történő adócsökkentései sem rontották érdemben a kormány, illetve az államkassza helyzetét. Mutatjuk, miért az állam a legnagyobb nyertese az emeléseknek, és miért a dolgozó a legkisebb. Egészen abszurd kép rajzolódik ki a minimálbér-emelések kapcsán. A minimálbér ugye a kötelezően adandó legkisebb összeg, melynek nagyságát törvényben rögzítik. Ugyan a dolgozók kisebb hányada dolgozik ténylegesen a minimálbérét, számuk még így sem elhanyagolható, ezért kulcsfontosságú kérdés a minimálbérre vonatkozó adózási környezet. Itt érdemes egy gondolat erejéig megjegyezni, hogy bár nincsenek nagyon sokan, akiket a minimálbér közvetlenül érint, a kötelező legkisebb bér egyfajta indikátorként használ, a hozzá közeli alacsony bérkategóriákat rendre ki kell igazítani az emelések nyomán.