Mózes így cselekedett Izráel vénei előtt. 5Móz 8, 15; Zsolt 78, 15; 105, 41 7 Azután elnevezte azt a helyet Masszának és Meríbának, Izráel fiainak a perlekedése miatt, és mert így kísértették az Urat: Közöttünk van-e az Úr vagy sem? 5Móz 6, 16; Zsolt 95, 8-9; Zsid 3, 8 Izráel legyőzi Amálékot 8 Eljött Amálék, és megtámadta Izráelt Refídímben. 9 Akkor ezt mondta Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat közülünk, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben lesz. 10 Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött Amálékkal. Ki vezette a honfoglalást youtube. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. 11 És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. 12 De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik erről, a másik amarról, úgyhogy a két keze fölemelve maradt napnyugtáig. Ézs 35, 3; Zsid 12, 12 13 Így győzte le Józsué fegyverrel Amálékot és annak hadinépét.
Mezopotámiában megerősödött az asszír birodalom, és királyuk Kr. 721-ben megsemmisítette Izraelt, lakói nagy részét pedig fogságba hurcolta. Izrael népe szétszóródott Mezopotámiában, és részben összeolvadt az ott lakókkal. Júda csak úgy tudta megőrizni viszonylagos önállóságát, hogy az asszírok adófizető hűbérese lett. Később Asszíriát megdöntötte az újjáéledő újbabilóniai birodalom, s most ez a nagyhatalom fenyegette Júda függetlenségét. Királyai a rivális déli nagyhatalom, Egyiptom támogatásában reménykedve, megtagadták az adót Babilontól, s ez eldöntötte az ország sorsát. Három hadjáratban Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) babiloni király meghódította Júdát, Kr. 587-ben Jeruzsálemet lerombolta, s az ország népének nagy részét a Folyamközbe telepítette át. Ki vezette a honfoglalást 3. A két királyság időszakában mindkét országrészben számos próféta lépett fel, akik a Jahve iránti hűtlenséget és a szegények nyomorgatását vetették a hatalmasok szemére. Fennmaradt írásaik az Ószövetség nek mennyiségileg is tekintélyes részét alkotják, a vallásos gondolatok mélysége és a költői gazdagság tekintetében pedig minden más műfaját felülmúlják.
Megjegyzendő, hogy László Gyula egyes időskori interjúiban, illetve alkalmi írásaiban a "kettős honfoglalás" felvetését oly módon igyekezett továbbvinni, hogy az Árpád vezette honfoglalókat teljes mértékben török nyelvűnek feltételezte. Felvetve ezáltal egy olyan – fentebb már vázolt – bolgár modell lehetőségét, ahol a bolgár-török hódítók nyelvi áthasonulása csak a Kárpát-medencei honfoglalásuk után, a 10. században indult volna meg. A többszöri, több lépcsőben lezajlott Kárpát-medencei magyar bevándorlás nézőpontjának a hibája – akár az eredeti elgondolást, akár a László Gyula kései munkáiból kihámozható "továbbfejlesztést" vizsgáljuk – az, hogy tényként kezeli a magyar anyanyelvűek Kárpát-medencei jelenlétét a 7. Történelmi olvasmányok - Játékos kvíz. század végétől, miközben erre nincs szilárd bizonyíték. Addig azonban, amíg ilyen nem kerül elő, e feltételezés nem lehet több egy érdekes, de bizonyíthatatlan gondolatkísérletnél. 1. A kis létszámú, fegyverforgató elit elmélete. A honfoglalás kori társadalom etnikai arányai Kristó Gyula elgondolása szerint.