A monszun éghajlat egy száraz és egy esős évszak éles elkülönülésével jellemezhető éghajlat, amelyet a szubtrópusi légáramlási zóna évszakonkénti eltolódása és a szélirány megváltozása okoz nevezzük monszun éghajlatnak. A trópusi vidékeken, különösen Ázsiában gyakori. Az ázsiai monszunra jellemző, hogy a nyári felmelegedés alacsony légnyomást idéz elő a kontinens fölött, emiatt az óceán felől esőt hozó, meleg szél áramlik be (DNy-i monszun). Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Ősszel a szárazföld és a tenger közötti hőmérséklet-különbség és ezáltal az alacsony és magas légnyomású területek helyzete is megfordul. Hűvös, száraz szél áramlik a Himalája felől (ÉK-i monszun), és kitart tavaszig. Előfordulása A monszunok legtipikusabb előfordulási helyei a Hindusztáni-félsziget ( trópusi monszunok) és Kína egyes részein ( szubtrópusi monszunok). Ezen kívül Afrikában a Guineai-öböl északi partvidékén és a déli féltekén Ausztrália északi részén is érezteti hatását. Afrikában és Kelet-Ausztráliában azonban hatását csak kisebb területeken érvényesíti.
Trópusi éghajlati helyek, altípusokkal: A trópusi éghajlat a Köppen klímaosztály öt fő éghajlati csoportjának egyike. A trópusi éghajlatot egész évben 18 ° C (64, 4 °) vagy magasabb havi átlaghőmérséklet jellemzi, és forró hőmérséklet jellemzi. Az éves csapadék gyakran bőséges a trópusi éghajlaton, és különböző mértékben szezonális ritmust mutat. A trópusi éghajlaton általában csak két évszak van, egy nedves és egy száraz évszak. Az éves hőmérsékleti tartomány trópusi éghajlaton általában nagyon kicsi. A napfény intenzív. A trópusi éghajlati csoporton belül három alapvető trópusi éghajlati típus létezik: trópusi esőerdő éghajlat (Af), trópusi monszun éghajlat (Am) és trópusi nedves és száraz vagy szavanna éghajlat (Aw vagy As), amelyeket az éves csapadék alapján osztályoznak és különböztetnek meg és a legszárazabb hónap csapadékszintje ezekben a régiókban. Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis. Köppen éghajlati osztályozás A Köppen klímaosztályozás az egyik legszélesebb körben használt klímaosztályozó rendszer. A trópusi éghajlatot olyan régióként határozza meg, ahol a leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete meghaladja vagy egyenlő 18 ℃ -kal (64, 4 ℉), és A-csoportba (trópusi éghajlati csoport) sorolja be őket.
A Nap egyre magasabb delelésének következtében a "tavasz" rendkívül forró, száraz és rövid. A felforrósodó szárazföld felett feláramló levegő indítja meg a csapadékot hozó monszun légáramlást, a "nyári" évszakot. A meleg, fülledt nyár kezdete, a monszunesőzés, sokszor pusztító viharral érkezik meg. Az évente hulló csapadék mennyisége döntően a domborzattól függ. Az átlagosan 1000-2000 mm elég szélsőségesen oszlik meg a hónapok között is. Földünk legcsapadékosabb vidékei közé tartozik a közép-afrikai Kamerun-hegy is, lábánál évi 10 000 mm-es értékeket mérnek. Trópusi monszun éghajlat jellemzői. Mérsékelt övezet megjelenése Afrikában A forró övezet mellett Afrikában, megtalálható az északi és déli 30-45. szélességi fokok között a mérséklet övezet legmelegebb része is. Az öv éghajlatait a forró övezet légtömegei is befolyásolják (nyugaton a passzátok leszálló ága, ill. keleten a helyi monszun). Az évi középhőmérséklet +10 és +20 Celsisus fok között változik. Az évi hőingás nagyobb, mint a napi. A kontinens nyugati oldalán mediterrán, a keleti oldalán szubtrópusi vagy meleg-mérsékelt monszun tartományt találunk.