Mária jugoszláv királyné Mária jugoszláv királyné Jugoszlávia királynéja Uralkodási ideje 1929. január 6. – 1934. október 9. Életrajzi adatok Uralkodóház House of Hohenzollern-Sigmaringen House of Hohenzollern-Sigmaringen (Romania) Karađorđević család Született 1900. Gotha; Németország Elhunyt 1961. Mária román királyné - Wikipédia. június 22. (61 évesen) London; Anglia Nyughelye Frogmore Királyi Mauzóleum, Windsor Oplenac Édesapja I. Ferdinánd román király Édesanyja Mária román királyné Testvérei II. Károly román király Erzsébet görög királyné Miklós román királyi herceg Ilona román királyi hercegnő Prince Mircea of Romania Házastársa I. Sándor jugoszláv király Gyermekei Péter trónörökös herceg Tomiszláv királyi herceg András királyi herceg A Wikimédia Commons tartalmaz Mária jugoszláv királyné témájú médiaállományokat. Mária jugoszláv királyné, született Mária román királyi hercegnő ( románul: Principesa Mărioara / Maria a României, szerbül: Краљица Марија Карађорђевић / Kraljica Marija Karađorđević); Gotha, 1900. január 6 – London, 1961. )
Mária királyné az utolsó román uralkodó, Mihály király nagyanyja. A román trónról 1947-ben a kommunisták által lemondatott Mihály király 2007-ben visszakapta az államtól a Peles-uradalmat. A 94. évében lévő volt uralkodó a II. világháború utolsó, még életben lévő államfője, de néhány éve már nem lépett a nyilvánosság elé. Mária királyné Románia „titkos fegyvere”? - 2020. május 21., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Mária királyné szívének "hazahozatala" alkalmából is lánya, Margit trónörökös képviseli majd a román királyi házat. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
A találkozók politikai hasznáról erősen megoszlottak a vélemények (nem csak a román politikusoké, de a történészeké is). A királyné kétségtelenül kulcspillanatban, a Bánságért folytatott szerb–román vita tetőpontján érkezett Párizsba. (Itt nem ért el átütő sikert. Bánatunk dicső királynéja. ) Az a hír járta, hogy ő lobbizott a románbarát Berthelot tábornok posztján tartásáért. (Ha valóban lobbizott, akkor ebben kétségkívül sikerrel járt. ) Megnyerő személyisége sokat segített a mogorva és sértett Brătianu okozta hátrányok leküzdésében. A személyéhez kapcsolódó híreszteléseket részben magánélete magyarázza: a korban elég sok félrelépéséről pletykáltak. Hírbe hozták egy kanadai katonatiszttel, egy Stirbey herceggel és egy amerikai hotelmágnással, sőt, Loie Fuller amerikai mozdulatművésznővel is – bár ez utóbbinak valószínűleg nem volt alapja. A román alkalmazásban álló kéjnők vagy éppen a királyné buja udvarhölgyeinek története azért születhetett meg, mert a Párizsban ekkoriban fénykorukat élő irodalmi és politikai szalonok némelyike francia-román arisztokraták és értelmiségiek köré szerveződött.
román királyi hercegnő, házassága révén előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia királynéja. Származása és gyermekkora [ szerkesztés] Mária hercegnő – családi becenevén "Mignon" – 1900 januárjában jött világra I. Ferdinánd román király és hohenzollern–sigmaringeni herceg és Mária edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő második leányaként, illetve harmadik gyermekeként. Szülei házassága nem volt boldog, Mária hercegné viszonyt folytatott többek között férje egyik miniszterével is. A második leány születése után elterjedt a pletyka, mely szerint a hercegnő nem is Ferdinánd király, hanem Borisz Vlagyimirovics orosz nagyherceg gyermeke. A román király mindazonáltal saját utódjaként ismerte el a hercegnőt. A fiatal hercegnő kiváló oktatásban részesült, amiben nagy szerepe volt fogadott nagyanyjának és egyben nagynénjének, Erzsébet wiedi hercegnőnek. Származásából adódó kötelességeire ugyanakkor nem fektettek nagy hangsúlyt neveltetése során; sem ő, sem leánytestvérei nem bizonyultak jól képzettnek e téren felnőttkorukban.
2020. július 5., vasárnap, 19:53 A román közvéleményben néhány éve elharapózott a legenda, amely szerint Mária királyné személyes befolyása és főleg varázsa billentette a mérleget Románia javára az 1919-es párizsi békekonferencián. Margaret MacMillan Békecsinálók című kötete cáfolja ezt a hiedelmet. A román sajtó időről időre Románia valaha volt legnagyobb diplomatájává "avatja" Mária királynét, Ferdinánd egykori román király feleségét. A legenda szerint az I. világháborút lezáró béketárgyalásokon Mária "többet ért el néhány nap alatt, mint a politikusok egy egész hónap alatt". Az előbbi idézet történetesen az Adevărul legfrissebb ilyen írásából származik, de az évek során mások is megfogalmazták, hogy Nagy-Románia határainak a kijelölésében az egykori királyné fontos, ha nem egyenesen meghatározó szerepet játszott az 1919-es párizsi békekonferencián. Az I. világháborút lezáró békeszerződésekről könyvtárnyi irodalom született. Margaret MacMillan Békecsinálók című műve egyebek mellett azzal emelkedik ki a sorból, hogy a béketárgyalásokról élő, már-már riportszerű beszámolót ad az olvasó kezébe, másrészt számtalan forrást feldolgozva rendkívül éles képet fest a béketárgyalásokban érdekelt, illetve azokban részt vevő felekről - a békecsinálókról.