Budapest legforgalmasabb vasútállomása a Keleti pályaudvar, hiszen majdnem mindegyik nemzetközi járat és InterCity ide érkezik. A Rochlitz Gyula által megálmodott Keletit 1884-ben adták át az utazóközönségnek és az eklektikus épület máig a VIII. Bp keleti pályaudvar u. kerület egyik védjegye. A 16800 m²-es épület homlokzatáról George Stephenson, az első gőzmozdony megalkotója és James Watt, a gőzgép tökéletesítője szemléli a kavargó tömeget - persze csak szobrok formájában, felettük pedig a Víz és a Tűz istensége által megszülető Gőz alakja tornyosul közel 32 méter magasságban. A homlokzat szépségét már csak a felújítás évében megnyitott pénztárterem múlhatja felül, melyet Lotz Károly és Than Mór freskói díszítenek. Ám a Keleti nem egy titkot is rejt magában: kevesen tudják, hogy 1940-ben egy vonat fékhiba miatt a bejáraton át kigurult a Baross térre, és az sem közismert, hogy az óra alatti négy szobor csak páréves másolat, mert az eredetiek nyomtalanul eltűntek 1935-ben. Fotó: Balkányi László - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Szerk.
Magyarország legforgalmasabb közlekedési csomópontja, Budapest egyik kapuja. Súlyos károk érték mindkét világháborúban, mégis visszavette vezető szerepét. Az 1988 óta műemlékké nyilvánított Keleti pályaudvar története. Egy 1868 decemberében megtartott országgyűlésen döntött úgy a kormány, hogy a forgalom- és utasnövekedés miatt szüksége van a városnak egy központi pályaudvarra (nem kapkodták el a döntést, a törvényjavaslat három év alatt jutott el a parlamentig). Az első tervek a Nyugatihoz hasonlóan a Nagykörútra álmodták meg az új vasúti központot: a mai Rákóczi út és a körút keresztezését, a volt szemben levő területet szánták neki. Bp keleti pályaudvar express. Felmerült még a is, ide azonban egy monumentális beruházás eredményeként lehetett volna átvezetni a vasutat a Józsefvárosból, konkrétan az utcák felett egy jó másfél magas viadukton keresztül. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Archives Mielőtt a nagyszabású építkezés megkezdődött volna a Kerepesi úti vámnál (a mai Baross térnél), "közbejött" a gazdasági világválság, ezért jelentőset csúszott a munkakezdés, ami csak 1881-ben indulhatott el.
Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan/Brúnó Pesti Keleti pályaudvarra történő 1892-es átkeresztelésének története roppant egyszerű. Egyrészt földrajzi fekvése okán kapta, másrészt a fővárostól keletre fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva. Erre az évre a MÁV bekebelezte az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, így annak pályaudvara is államvasúti lett, tehát érvényét vesztette a "központi" jelző. Még medence is állt előtte – a Keleti pályaudvar története Fotó: Fortepan A kezdeti években, évtizedekben viszonylag kevés átalakításon esett át. Keleti-Pályaudvar - Budapest Műmelékek. Az I. világháborúig bővítették a vágányok számát és épült egy második mozdonyszín kocsijavító műhellyel kiegészítve. Az első világháború alatt elsősorban a hadi szükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkálatai megakadtak. A háború után jelentősen visszaesett a Keleti forgalma, amely nagyjából jó 15 év elteltével állt vissza a rendes kerékvágásba.