Romhányi József: Szamármese Csömörön élt az öreg dőre Göre Döme, annak volt egy csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. De bármilyen pörgeszőrű göndör csődör volt Csömörön az öreg dőre Göre Döme csengeri csengős csődöre, nem szerzett neki virgonc, kenceficés kancát időre az örökkön ődöngő-lődörgő dőre öreg. Így hát csurig csorgatta csöbörbe könnyeit és csúfos csődörcsődöt mondott az örökké ődöngő- lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre. Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara. A szamárnál szamarabb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szemérmes szamárkönny szemerkélt a szamárnál szamarabb Szemere szomorú szamara szemére. Ámde mit csinált egy szép napon az örökkön ődöngő-lődörgő öreg dőre Göre Döme csengeri csengős pörgeszőrű göndör csődöre és a szamárnál szamarabb Szemere szemérmes szamárkönnyet szemerkélő szomorú szamara? Na mit csinált? Öszvért! The post Romhányi József nyelvtörő versei appeared first on.
Hirdetés Jöjjön Romhányi József: Borz verse. A büszke borzanya összetoborzott Néhány csellengô borzot, Hogy szivének féltett kincsét, Hat kicsinyét megtekintsék. – Nézzétek! Az itt a menyország! – Mondta dédelgetve hat egyszülött borzát. Ám a bámészkodók formátlannak, torznak Találták a sok torzonborz borzat. Szólt az egyik, egy értelmesforma, Kinek kedélyét e látvány felborzolta: – Érdekes! Ha belülrôl, elfogultan nézed, Ez az alom meleg kis családi fészek. Ha kivülröl, s nem vakit el vonzalom: … egyszerûen borz-alom… Köszönjük, hogy elolvastad Romhányi József: Borz költeményét. Mi a véleményed Romhányi József: Borzírásáról? Írd meg kommentbe!
Romhányi József Romhányi József saját versét szavalja Született 1921. március 8. [1] [2] [3] Nagytétény [2] Elhunyt 1983. május 7. (62 évesen) [1] [2] [3] Budapest [2] Beceneve Rímhányó Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Romhányi Ágnes Foglalkozása forgatókönyvíró műfordító költő Kitüntetései Magyarország Érdemes Művésze díj (1983) [2] eMeRTon-díj (1986) Sírhely Farkasréti temető (26/1-9-98) [2] IMDb Romhányi József ( Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7. ) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983). [4] Élete [ szerkesztés] Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja pedig katolikus volt. Ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. [5] Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes. Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt.
Romhányi József KUKAC-SORS Megtudhatod most, ha e tárgykörben kutatsz, mért él föld alatt a rút esőkukac. Rágódott rég egy kérdésen a földigiliszta: Miért utálja őt az ember, hiszen olyan tiszta? Nem volt képes felelni rá sok oktalan állat, hogy terem az emberszívben undor és utálat. Végül megsúgta egy csendes esti órán a svábbogár, azaz, német ajkú csótány: - Hörl mal zu! Én tudok esztet! Nekem van a lakás Srevizave a ház mellett, bei dem szemétrakás. Én látok, ha spacírozni pemászok a házba: tetejüktől talpukjáig fel vannak ruházva. Hogyha téged nézlek, so én magamnak is restellem. Nem szégyelsz te magad, du Schwein, így anyatojt mesztelen?! Nix toll, nix szőr, csupasz potroh mutogatja! Muszáj neked strimfli húzni, egy ink meg egy katya! - Ingem, gatyám sohasem lesz, én ezt meg nem érem! - Szólt a kukac, s föld alá vitte a szemérem. BORZ A büszke borzanya összetoborzott néhány csellengő borzot, hogy szívének féltett kincsét, hat kicsinyét megtekintsék. - Nézzétek! Ez itt a mennyország!
Írd meg kommentben a kedvencedet.