Bár az is tény, hogy a szlovákság jelentős része a lelke mélyén valójában nem volt magyarellenes, a "magyarbarátságot" tanácsos volt titkolni. Különösképpen az állami alkalmazottaknak kellett óvakodniuk a gyanúnak még az árnyékától is. Ilyen körülmények között Esterházy János minden erőfeszítése szinte reménytelen volt a magyargyűlölet leküzdésére. János gróf azonban krisztusi szeretettel, hittel és reménnyel hirdette a magyar–szlovák testvériség eszméjét. A Magyar Párt vezetőségének 1939. május 12-i pozsonyi értekezletén is ezt a kérdést állította politikai mondandója középpontjába: "Változatlanul hangsúlyozom, hogy mi a szlovákokkal egy talajból nőttünk ki. A magyar és szlovák népnek lelke föltétlenül összhangba hozható és azt összhangba is kell hozni, mert sok a közös lelki adottságunk. Ha a magyar és a szlovák egymás ellen fordul, annak mindkettő a kárát vallja. Gróf Esterházy János élete | Esterházy János. " Meggyőzően ecsetelte állításának mély igazságát, majd kijelentette: "Csak olyan törekvés jut diadalra, amelynek mártírjai vannak. "
(Természetesen a német népcsoport ebben a vonatkozásban is védettséget élvezett. ) Tiso szlovák államában a magyarellenes indulatok nemcsak a hivatalos kormányzati politikában és a sajtóban voltak jelen, hanem ott kísértettek a hétköznapi élet szinte valamennyi megnyilvánulásában. Mind a politikában, mind a propagandában vezérszólammá vált a magyargyűlölet és Magyarország becsmérlő lejáratása. Ezzel szemben az egekig magasztalták a németség és a szlovákság állítólagos önzetlen barátságát és kölcsönös nagyrabecsülését. A szlovákiai magyarság vezetői nem vették át ezt a hangnemet. Éppen fordítva: minden megnyilvánulásukban igyekeztek kihangsúlyozni, hogy nem éreznek ellenszenvet a szlovákság iránt, és testvérnépnek tekintik őket is, hasonlóképpen, mint a Kárpát-medence, a történelmi haza valamennyi etnikumát. A magyar részről megnyilvánuló igyekezet sziszifuszi küzdelemnek bizonyult. Triptichon – Bemutatták az Esterházy János életéről szóló dokumentumfilmet – kultúra.hu. A szlovák állam vezetőit, hatóságait, a szélesebb politikai közvélemény nagy részét képtelenség volt ráhangolni a szlovák–magyar közeledés gondolatára.
Ám mind az elméletileg demokratikus Csehszlovákia, mind az 1993-ban önállóvá vált Szlovákia hatóságai mereven elzárkóztak – és napjainkig elzárkóznak – a "fasisztának" bélyegzett, a zsidó törvények ellen egyedüli képviselőként tiltakozó mártír-politikus nevének tisztázásától. Földi maradványai egy prágai tömegsírban nyugszanak. Gróf esterházy janis joplin. Északi szomszédunktól eltérően Lengyelországban komoly tisztelet övezi Esterházy János munkásságát. 2009. március 23-án Lech Kaczyński lengyel államfő a Polonia Restituta elnevezésű rangos posztumusz kitüntetést adományozta neki a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején kifejtett tevékenységéért. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Amikor a memorandumot átadta Gustav Husak belügyi megbízottnak, elfogták és a Szovjetunióba vitték, ahol tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollaboránst távollétében halálra ítélte. A súlyos tüdőbeteg Esterházyt 1949-ben küldték haza Szibériából, ítéletét "kegyelemből" életfogytiglanra változtatták. A mirovi börtönben halt meg 1957. március 8-án. A holttestet elhamvasztották, s még a maradványokat sem adták ki a családnak. Hamvait ma is keresik, nevét negyven évig le sem írhatták. Gróf esterházy janoskians. Stáblista: