Példák: köl ts ég ⇒ kiejtve: köl cs ég va ds ág ⇒ kiejtve: va ccs ág he gys ég ⇒ kiejtve: he ccs ég (vagy he tys ég) A mássalhangzó-összeolvadás írásban jelöletlen! Ez azt jelenti, hogy nem írjuk a költség szót kölcség-nek, mert az helyesírási szempontból helytelen lenne.
Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik, ezeket az eseteket nevezzük mássalhangzó-törvényeknek. Mássalhangzó-törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek, amelyeknek hangtani szinten van jelentőségük (vagyis, abban, hogy hogyan ejtjük ki a szavakat. Mássalhangzó törvények szavak. A leírt forma és a kiejtett forma közötti különbség a következőkben nyilvánulhat meg: a képzés helye, a képzés időtartama, a hangszalagok állapota (zöngés, zöngétlen) és a képzés módja. A mássalhangzó-hasonulás A magyar nyelvben vannak mássalhangzópárok, melyeknek egyik tagja zöngés, a másik pedig zöngétlen. Az, hogy egy hang zöngés, vagy zöngétlen attól függ, hogy kiejtésekor a hangszalagok rezegnek-e vagy sem. Íme néhány mássalhangzópár (a párok első hangja a zöngés és a második a zöngétlen): b-p, d-t, gy-ty, z-sz, zs-s, v-f, g-k stb. Ha egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor hatnak egymásra, ami kétféle módon jelentkezhet: részleges és teljes hasonulásban.
A zár keletkezése miatt ezeket a hangokat önmagukban csak rövid ideig tudjuk hangoztatni. A zár keletkezhet a két ajak között ( b, p, m), a nyelv és a kemény vagy a lágy szájpadlás között ( d, t, g, k, n, ny, gy, ty). A zár mellett az akadály másik gyakori formája a rés, amelyet szintén két-két hangképző szerv alkot. Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis. Ilyenkor a levegő az egymáshoz közel álló két hangképző szerv közötti szűk résen nyomul át. A réshangokat önmagukban is hosszasan hangoztathatjuk. A rés keletkezhet az alsó ajak és a felső fogsor között ( v, f), a nyelv és a szájpadlás között ( j, s, sz, z, zs), illetőleg a gégefőben a hangszalagok közti résen áthaladva jön létre a h hang. A régi magyar nyelvben egyéb réshangok is voltak, amelyek az idők folyamán átalakultak más hangokká, vagy kivesztek nyelvünkből. Az eddig még nem említett mássalhangzók a képzés módja szerint kevésbé tipikus módon jönnek létre. A c, dz, cs, dzs képzésekor zár és rés is keletkezik egyidejűleg, ezért ezeket a hangokat zár-rés hangoknak vagy affrikátáknak nevezzük.
Az oktatóprogram ára 18. 990 Ft
A mássalhangzó-kiesés egy olyan mássalhangzótörvény, amely alatt azt értjük, hogy ha egy szóban 3 különféle mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor leggyakrabban a középső mássalhangzót nem ejtjük ki a beszédünkben. Például: mi ndny ájan ⇒ mi nny ájan Ebben a szóban az N, a D és az NY mássalhangzók kerültek egymás mellé. A D mássalhangzó áll középen, tehát a szabály szerint azt nem ejtjük ki. Próbáljuk ki, hogy igaz-e a szabály! Ejtsük ki a mindnyájan szót: minnyájan. Hallhatjuk, hogy a d betűt valóban nem ejtettük ki, tehát a mássalhangzó-kiesés szabálya igaz. További példák mássalhangzó-kiesésre: Leírva Kiejtve mindnek mi nn ek mondta mo nt a nézd meg né z m eg most sincs mo s s incs rajzszeg ra jsz eg rendtartás re nt artás Tanulja meg az Ön gyermeke is játékosan a magyar nyelvtan alapjait! Rendelje meg "A magyar nyelvtan alapjai" oktatóprogramot most kedvezményes áron! Mássalhangzó-rövidülés. Az oktatóprogram ára 18. 990 Ft
A kétalakú toldalékok ( -ra, -re, -ban, -ben, -ba, -be, -ból, -ből, -tól, -től stb. ) magas és mély hangrendű változattal rendelkeznek, míg a háromalakúak ( -hoz, -hez, -höz; -on, -en, -ön) az ajakműködés szerint is illeszkednek: tor hoz, de: tőr höz. Vannak olyan szavaink is, amelyekhez látszólag ellentmondásos módon illeszkedik a toldalék: híd hoz (nem pedig *híd hez); író (nem pedig *írő). Ezeknek az "anomáliáknak" nyelvtörténeti okai lehetnek: a szóalakok régebbi formájukban a maitól eltérő hangrendű magánhangzót tartalmazhattak, és az illeszkedés törvénye nem követte a hangváltozást. A vegyes hangrendű szavak esetében a toldalékolás többféle lehet. Vannak köztük ingadozó toldalékolású szavak (Ágnes nek vagy Ágnes nak; Athén be vagy Athén ba); és vannak olyan vegyes hangrendűek, amelyek csak magas vagy csak mély hangrendű toldalékot kapnak: parlament be, illetve tapétá hoz. Hiátustörvény. Mássalhangzó törvények - Játékos kvíz. A harmadik magánhangzótörvény a hiátustörvény. Ha két magánhangzó között hiátus, vagyis hangűr támad, azt igyekezzük beszélőként megszüntetni.
Olyan esetekben fordul ez elő, amikor a két egymást követő hang különböző hangrendű: tea, hiátus, leány, reám (a műút vagy az alááll alakok hiába tartalmaznak egymás után következő magánhangzót, nem érvényesül bennük a hiátustörvény). A hiátus feloldása kétféleképpen lehetséges: vagy betoldódik egy mássalhangzó ( hiátustöltő hang) a magánhangzók közé ([teja], [hijátus]), vagy kiesik az egyik magánhangzó ([lány], [rám]). A mássalhangzótörvények akkor fejtik ki hatásukat, amikor két vagy több mássalhangzó találkozik egymással. Ilyenkor vagy nem történik semmi (tehát nem érvényesül semmilyen hangtörvény), vagy hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés, esetleg nyúlás történik. A hasonulás során az egyik mássalhangzó részben vagy egészében átveszi a mellette álló hang képzési jegyeit. Teljes hasonulás történik például a v -től különböző mássalhangzóra végződő főnevek –val/-vel ragos alakjai esetében: kalap + -val = kalappal – ebben az esetben a minőségi változást írásban is jelöljük: ez az írásban jelölt teljes hasonulás.