A Móra Ferenc Múzeumban õrzött, valószínûleg bécsi mester által készített Ferenc József-portré fölhasználásával bronz másolat került a helyébe. A rekonstrukció Bánvölgyi László szobrász restaurátor közremûködésével készült.
Ez azon diadalkapu a Nagyhíd utczának Dunára szóló nyílásán, (az "Angol királynő" és német színházépület között) mellyen által a partra kiszállott Felségek Pest város falai közé léptek. A tudósítás a Vasárnapi Ujság 1857. május 10-i számában. Ferenc József 1905-ben. Szerző: Koller Tanár Utódai. Forrás:
Ferenc József és Erzsébet arcképévével. Forrás: A rendelet célja az volt, hogy fátylat borítson a múlt – 1848–1849 és az azt követő időszak – szomorú eseményeire, azonban ez megkésettnek bizonyult, és önmagában nem is volt elegendő a magyarországi hangulat megváltoztatásához, márpedig további jelentős intézkedések nem követték az amnesztiarendeletet. A tervezett program szerint a császár és császárné kisebb körutakat tettek volna az országban, azonban a kis főhercegnők megbetegedtek, és május végén Zsófia meg is halt Budán. A látogatást félbeszakították. A császárné személye elősegíthette volna a két fél közeledését, azonban a tragédia után ő nem tért vissza Magyarországra. Ferenc Józsefnek augusztusban és szeptemberben egyedül kellett befejeznie az "unalmas" utazást, amit kötelességtudóan meg is tett. A magyar lakosság nagy reményeket fűzött a császár személyes megjelenéséhez. A konzervatív főurak egy csoportja megpróbált átadni a császárnak egy – a szükséges politikai változásokat felsoroló – "hódolati feliratot", azonban Ferenc József nem volt hajlandó átvenni a dokumentumot.
Csipkekabátkája a Bécsi Dorotheum következő, a császári ház emlékeit értékesítő aukciójának egyik legfontosabb tárgya.