Állami elővásárlás jogával élve október 6-án, aukción vásárolta meg Barabás Miklós Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festményét a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája. A műtárgyat ünnepélyes keretek között helyezték el a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A képen a modell kiléte azonban nem is olyan egyértelmű. A feltételezések szerint a gyászruhát viselő fiatalasszonyt ábrázoló egészalakos festmény a grófné korai halála után négy évvel, 1877-ben készült. Férje, gróf Nádasdy Ferenc azzal állított emléket feleségének, hogy úgy rendezte be a nádasdladányi kastélyukat, mintha elhunyt hitvese még élne. Barabás Miklós: A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei (Magyar Helikon-Corvina, 1977) - antikvarium.hu. A festmény jobb alsó sarkában ugyan a keletkezés dátuma és Barabás Miklós aláírása is szerepel, de a modell kiléte nem egyértelmű. Sötétben tapogatózva Zichy Ilonát érdemes közelebbről is szemügyre venni Forrás: MTI/Reprodukció Zichy Ilonát a Magyar Nemzeti Múzeum egyik arcképe alapján azonosították, Rum Attila művészettörténész azonban hiába lapozta fel Barabás Miklós 1944-ben megjelent önéletírását.
Brassói Lapok, 1929. október 21. Kós Károly: Barabás Miklós Céh. Erdélyi Helikon, 1930/4. Dési Huber István: Az erdélyi képzőművészek budapesti kiállításának margójára. Korunk, 1937/6. Kovács Katona Jenő: Erdélyi festők. Korunk 1940/1. Entz Géza: A Barabás Miklós Céh kiállítása Kolozsvárt. Hitel, 1943/12. Murádin Jenő: Szolnay Sándor és Aurel Popp 1936-os levelezéséből. Utunk, 1969/3. Murádin Jenő: A Barabás Miklós Céh: monográfia. Bukarest, 1979. Murádin Jenő: Udvardy Ignác Szentimrei Jenő. " Fénytelen nemzedék. A Barabás Miklós Céh fiataljainak kolozsvári kiállítása ". Nyugat 1941 (3). Jakobovits Miklós. " A Barabás Miklós Céh - 2002-ben ". Korunk 2002 (8).
A kép Rákóczi Gizella egyik foglalkozásán, négy óra alatt készült el. – "Nem létrán állva, hanem a földön festettem, nem volt bonyolult" – közli a fiatal művész, és közben a kezemre rakja a Munyi nevű hörcsögöt. Majd elmondja, tudja, mi az a Louvre, egy párizsi múzeum, és visszarohan a ketrechez az állattal. Nem tervezi, hogy életét a festésnek szenteli. Az állatok érdeklik igazán, maximum majd lepingálom őket, mondja. Egyelőre ráér a pályaválasztással, szeptembertől az első osztályt kezdi a komplex tehetséggondozásra koncentráló ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban. Magyarok a "szentélyben" Barabás Lujzán kívül két másik magyar művész is kiállít a Louvre-ban. Albert László kaposvári festő másodszor szerepel a Louvre föld alatti bevásárlóközpontjának és konferencia-helyszínének mondható Carrousel du Louvre-ban rendezett Art Shopping kétnapos művészeti vásáron. Barabáshoz hasonlóan ő is a Museum of the Americans nevű szabad művészszervezet tagjaként került a kiállítók közé.