A kivitelezési szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa. Egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozási szerződéstípusok jelen korban a gazdasági élet szerződéses jogviszonyainak jelentős területét fedi le. Erre a tényre figyelemmel a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény (Ptk. ) nem kis mértékben alakította át a vállalkozási szerződések rendszerét. Egyrészt bizonyos, egyedi szerződéstípusokra vonatkozó szabályokat az általános rendelkezések között szabályozza tovább, másrészt pedig a szerződéstípusok rendszerét is átalakította. Az 1959. évi IV tv. (régi Ptk. ) külön nevesítette az építési szerződést (402-405. §), továbbá a szerelési szerződést (407-407/A. A kivitelezési szerződés - ÚJ LETÖLTHETŐ IRATMINTA - iLex-iratmintak.hu. §). Az új szabályozás a két szerződéses altípust egybevonva már csak kivitelezési szerződést (6:252. §) említ. Megjegyzendő, hogy míg a régi szabályozás a felek jogait és kötelezettségeit az egyes nevesített szerződésnél részletesen szabályozta, addig a hatályos Ptk. a kivitelezési szerződésnél csupán az alábbiakat rögzíti: A kivitelező köteles az építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, továbbá a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálására és annak esetleges hibái, hiányosságai esetén megrendelő figyelmeztetésére.
Megjegyezni kívánjuk, hogy a többletmunka fogalmát a régi szabályozás a nevesített, építési szerződésnél szabályozta, míg a jelenleg hatályos Ptk. – jórészt azonos tartalommal – a vállalkozási szerződés általános szabályainál rendezi. Ennek érelmében a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Haladásnak tekinthető, hogy a hatályos szabályozás fentieken túl a pótmunkát is nevesíti (6:244. Áfa-visszaigénylés fővállalkozói (generálkivitelezési) szerződés esetén - Adózóna.hu. § (2) bek. ), mely szerint a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. A vállalkozási szerződés általános szabályai közé újonnan került beépítésre – az értelemszerűen valamennyi altípusra, így a kivitelezési szerződésre is vonatkoztatható – ingyenes vállalkozási szerződés.
chevron_right Áfa-visszaigénylés fővállalkozói (generálkivitelezési) szerződés esetén Tisztelt Szakértő! Kérdésem a generálkivitelezési szerződés keretében létesülő önálló családi ház áfa-visszaigényléséhez kapcsolódik (egyszerűsített engedélyezési eljárás alá eső kivitelezés esetén). Adott egy fővállalkozói kivitelezési szerződés családi ház építésére mely során a fővállalkozó 5 százalékos áfával állítja ki a számláit a megrendelő felé (aki magánszemély). A beépített anyagokat minimális részben a Megrendelő, legnagyobb arányban a fővállalkozó szerzi be, természetesen 27 százalékos áfás számlákkal a fővállalkozó cégére kiállítva. A vállalkozó által beépített anyagok és berendezések ellenértékét a megrendelő 27 + 5 százalékos áfatartalommal fizeti meg, de természetesen ez a szerződésben ilyen formán nincs írásban explicit rögzítve. Kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok vagy megkötések figyelembe vételével, és milyen mértékben tudja a fővállalkozó az ezen számlákra vonatkozó áfatartalmat visszaigényelni?
Amennyiben a kérelem a meghatározott feltételeknek nem felel meg, a TSZSZ a megbízást visszautasítja, abban az esetben, ha a kérelem hiányos, annak beérkezését követő naptól számított 5 napon belül tájékoztatja a felet a hiánypótlás lehetőségéről és határidejéről. A Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló – 263/2013. (VI. 30. ) Korm. rendelet határozza meg a kérelem benyújtásának pontos menetét és módját. A kérelem benyújtásakor csatolni kell a szakértői eljárási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint minden olyan dokumentumot, amely a teljesítést egyértelműen igazolja, alátámasztja.