A tanösvény bevezet az egyik legnagyobb élőhely-rekonstrukcióhoz, a Nagy-vízhez, ahol nagyobb, összefüggő nyílt vizet is láthatnak a kirándulók. Megismerhetjük még az egykori tájat, a tájátalakításokat, illetve a homok és a láp élővilágát is. A táj évszakonként különböző, gyönyörű képet mutat, így a tanösvény bejárását egész évben javasoljuk. Hossza: 3000 m Megközelítés: Izsákról a sárga sáv jelzésű túraúton érhető el a Kolon-tó nyugati oldala. A jelzett út földutakon halad, majd rávezet a tanösvényre. Soltszentimréről a benzin kút mellett kell befordulni a murvás útra. Az első földút lehetőségnél jobbra kell kanyarodni, majd ennek a végén balra. Beérünk egy tanyaközpontba, majd az első lehetőségnél jobbra fordulunk és a sárga túrajelzésen elérünk a Nagy-vízig, ahol parkolási lehetőség is van. Nyelv: magyar Bejárható: egész évben, gyalogosan Látogatásra ajánlott időszak: egész évben A táj évszakonként különböző, gyönyörű képet mutat, így a tanösvény bejárását egész évben javasoljuk. Izsák - Térkép - Látnivalók, múzeumok. Orosz vízum Izsák kolon to imdb Léman tó Izsák kolon to site Kolon-tó: több tanösvény is várja a természetjárókat | BAON Mákos tészta | NOSALTY Rózsahimlő kezdeti tünetei Kréta napló letöltés Eladó telek debrecen pallag 1 Dolittle 2020 teljes film magyarul
Az Izsák elnevezéssel egy 1474-ben keltezett egyházi feljegyzésekben találkozunk először. Az 1633-34-es török kincstári adólajstromban a kecskeméti járás községei között tartották nyilván négy házzal. A törököt 1660-ban űzték ki a községből. A település 1716-ban 24, 1720-ban 40 adóköteles háztartással szerepel az összeírásban. Az 1784-es első népszámláláskor 2475 fő lakta. 1755-ben Izsákon született Mátyási József költő. 1794-ben megépült a mai református templom (maga a református egyházközség 1652-ben alakult). A templom megépítéséig a reformátusok is a katolikusok, 1694-ben emelt körtemplomát használták (ez azonban nem azonos a mai katolikus templommal). Egy 1792-es adat szerint a katolikusok száma 1256, a reformátusoké 1226 fő. 1807-ben kezdték építeni a mai katolikus templomot. 1816-tól Izsák mezőváros, mely rangját az 1876-os közigazgatási átszervezéskor elveszíti. Izsák kolon tó. 1822-24-ig a katolikus iskolában tanított Táncsics Mihály, aki itteni működése alatt vezette be az egységes olvasókönyvet.
Bikatorok A Kolon-tó nyugati oldalán található homokbuckás vidék valaha 3 000 ha-on terült el, mely összefüggően több mint 10 km-en határolta a tavat. Az Alföld egykori impozáns tája mára feldarabolódott s alig egytizede maradt meg természetes állapotban, melyeket ma Bikatorok, valamint Reviczky- és Matyó-halom néven ismerünk. A mára megmaradt természetes homoki élőhelyek nemcsak hazai, hanem az Európai Unió által is védett értékek. Az élővilág mellett a szélfútta buckavidék természetes felszíni formavilága is ritka kincs. Kolon-tó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. + Programtipp Izsák, Aqua Colun tanösvény Az Aqua Colun tanösvény 6 km-en ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát. A tanösvény végén kilátótoronyból figyelhetjük meg az elénk táruló, hatalmas kiterjedésű nádas mozgalmas életét. A tanösvény egész évben, szabadon látogatható. További információk Térkép Páhi, Kolon-tavi Orchideák tanösvény A tanösvény nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.
A környező erdőségek is rejtenek értéket, említésre méltó a Páhi melletti részen fennmaradt tölgy-köris–szil ligeterdők legszebb darabja, a Közös-erdő, ahol 40-60 éves magyar kőrisek (Fraxinus angusttifolia pannonica) és 80-100 éves kocsányos tölgyek (Quercus robur) magasodnak az ég felé. A Kolon-tó állatvilága Az elmocsarasodó élőhely számos olyan állatfaj részére nyújt menedéket, amelyek hazánkban már csak kevés helyen találnának megfelelő körülményeket a fennmaradáshoz. A Kolon-tó halfaunájának fontos, védett képviselője a réti csík (Misgurnus fossilis), amely az oxigénhiányos, sekély vizekben is képes fennmaradni járulékos béllélegzése segítségével. A lápi póc (Misgurnus fossilis) igazi reliktum (maradványjellegű) faj, a nagy folyószabályozások (19. Kolon tó izsák imola. század) előtt általánosan elterjedt volt elsősorban az Alföldön és a Kisalföldön. Újabban az egyre inkább elszaporodó amurgéb végez nagy pusztítást a hazai lápi póc állományban. Egyre zsugorodó populációjának a Kolon-tó az egyik menedéke.