Ezek megvalósításához a gazdasági, az oktatási, a tudományos szereplőknek, az összes állampolgárnak mindennapi és hosszú távú döntéseibe be kell épülnie a fenntartható fejlődés értékeinek. Ehhez változtatni kell a magatartásunkon, új erkölcs- és értékrendet kell teremtenünk, újjá kell építeni a bizalmat a társadalom szereplői között. A fenntarthatóság ügyét nem lehet csak politikai, kormányzati ügyként kezelni, benne a közösségeknek, a civil szervezeteknek fontos szerepük kell legyen. Az MTvSz sok más szereplővel együttműködve 2015 óta aktívan foglalkozik a célok hazai megvalósításának elősegítésével. Kiadványt adtunk ki Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok - Javaslatok a magyarországi sikeres megvalósításhoz címmel. Számos konferenciát, fórumot, műhelybeszélgetést szerveztünk, és kezdeményezői, aktív tagjai vagyunk a Civil Kerekasztalnak a Fenntartható Fejlődési Célokért összefogásnak is. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. A Kerekasztal megalakulása óta létrehozta az honlapot. Ezen többek között 80 indikátor segítségével megismerhető, hol tart Magyarország a célok megvalósításában, és megtalálható rajta az a közel 100 civil szervezet, aki vállalást tett már, hogy tevékenységével hozzájárul a célokhoz.
A programok eredményességét ebből a szempontból értékelő teljesítményellenőrzések lefolytathatóságának három alapvető feltétele van: az ellenőrzött programok céljai kapcsolódnak az adott SDG részcélhoz, a program során alkalmazott indikátorok megfeleltethetőek az ENSZ által az SDG részcélhoz rendelt egy vagy több indikátornak; az indikátor értékeinek kiszámításához megbízható adatok állnak rendelkezésre. Az elemzések kiinduló pontja az, hogy az ENSZ által megfogalmazott célok megvalósítása nem jogi kötelezettség a tagállamok számára. Politikai elköteleződésük a számukra releváns célok elérésére vonatkozik. Ezek meghatározása során azonban figyelembe kell venniük, hogy a fenntartható fejlődés feltételeit - például a tiszta ivóvíz elérhetőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését - globális szinten is meg kell teremteni. Nemzeti szintű ellenőrzésnek olyan SDG részcélok esetében van értelme, amelyeket az adott állam fontosnak tart. Magyarország esetében ennek eldöntése nem az ÁSZ feladata, hanem az ÁSZ országgyűlési és kormányzati megnyilatkozások, stratégiai dokumentumok tanulmányozása alapján tudja megállapítani, hogy egy adott SDG-hez hasonló tartalmú nemzeti célok megfogalmazódtak-e. Ezért elsőként ezt a kérdést járják körül a Számvevőszéknek az egyes fenntartható fejlődési célok megvalósulása ellenőrizhetőségét feltáró elemzései.
Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást.