Az oxidáló hatású anyagok (például nátrium-hipoklorit azaz hypo, kálium-permanganát, kálium-klorát stb. ) a hidrogén-kloridot elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. Szerkezete és tulajdonságai Szerkesztés 77 K-es DCl por neutrondiffrakciós vizsgálattal meghatározott szerkezete. HCl helyett DCl-t használtak, mivel a deutériummagot könnyebb észlelni, mint a protont. A "végtelen" DCl láncokat szaggatott vonalak jelölik A szilárd HCl 98, 4 K-en fázisátmeneten megy keresztül. Az anyag porröntgendiffrakciós vizsgálata alapján a szerkezet az átmenet során rombosból köbös rendszerűvé változik. A klóratomok mindkét szerkezetben lapközéppontos rácsot alkotnak, ám a hidrogének helyzetét nem lehet meghatározni. A hidrogén-klorid. - Segítenétek légyszi?. [8] A spektroszkópiai és dielektromos jellemzők vizsgálata, valamint a DCl (deutérium-klorid) megállapított szerkezete alapján a HCl szilárd fázisban zegzugos láncokat alkot, ugyanúgy, mint a HF (lásd a jobb oldali ábrát). [9] A HCl oldhatósága (g/l) a szokásos oldószerekben [10] Hőmérséklet (°C) 20 30 50 Víz 823 720 673 596 Metanol 513 470 430 Etanol 454 410 381 Éter 356 249 195 Infravörös (IR) abszorpciós spektrum Dublett vonal az IR-spektrumban, melyet a klór izotóp-összetétele okoz A gázállapotú hidrogén-klorid – oldalt bemutatott – infravörös spektruma számos éles abszorpciós vonalat tartalmaz, melyek 2886 cm −1 (~3, 47 µm-es hullámhossz) körül csoportosulnak.
szervetlen vegyület, szobahőmérsékleten gáz Nem tévesztendő össze a következővel: sósav. Nem tudom a kemia házimat! Tudnatok segiteni? 1. Kén dioxid és hidrogén klorid.... A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Glauber. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.
3) [1] NFPA 704 4 2 0 R mondatok R12, R40, R48/20 [1] S mondatok (S2), S9, S16, S33 [1] Lobbanáspont -46 °C Öngyulladási hőmérséklet 625 °C LD 50 1800 mg/kg (patkány, szájon át) LC50: 5, 3 mg/l/4 h (inhaláció, patkány) [1] Rokon vegyületek Metán Diklórmetán Kloroform Szén-tetraklorid Fluormetán Brómmetán Jódmetán Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik. Szobahőmérsékleten színtelen gáz, kissé édeskés szaga van. Könnyen cseppfolyósítható. Csak kis mértékben oldódik vízben, de jól oldható alkoholban és kloroformban. Hidrogén klorid szerkezeti képlete. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Gyúlékony gáz. Ha meggyújtják zöldes szélű lánggal ég. Az égéstermékei a víz, a szén-dioxid és a hidrogén-klorid. Élettani hatása [ szerkesztés] A metil-klorid mérgező hatású. Ha hosszabb ideig lélegzik be, akkor aluszékonyságot és látási zavarokat okozhat. Mérgezés esetén a betegen oxigénbelélegeztetést kell alkalmazni.
Bár a kétféle izotópot tartalmazó molekulák rugóállandói nagyon hasonlóak, a redukált tömeg különbsége miatt a forgási energiák eléggé eltérnek ahhoz, hogy az abszorpciós vonalak alaposabb tanulmányozásával ezek a dublettek megfigyelhetők lehessenek. A dublett vonalainak intenzitásaránya ugyanúgy 3:1. Jegyzetek Szerkesztés ↑ Perrin, D. D. Dissociation constants of inorganic acids and bases in aqueous solution. Butterworths, London, 1969. ↑ Hydrogen Chloride. Gas Encyclopaedia. Air Liquide ↑ a b c A hidrogén-klorid (BGIA GESTIS) [ halott link] ↑ a b Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 191. o. (2000). ISBN 963 926124 6 ↑ szerk. : Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 355. (2006). ISBN 963 05 8240 6 ↑ a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 457. (1982). Klórmetán – Wikipédia. ISBN 963 10 3813 0 ↑ Greenwood, N. N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1102. (1999). ISBN 963-18-9144-5 ↑ Natta, G. (1933).
A vinil-klorid (vagy monoklór-etilén) egy szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka (H 2 C=CHCl). Színtelen, szagtalan, nagyobb koncentrációban édeskés szagú, narkotikus hatású gáz, mérgező tulajdonságú. Vízben igen kevéssé oldódik, de etanol és dietil-éter jól oldja. Gyakorlati jelentősége nagy, nagy mennyiségben használják fel PVC gyártására. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Fény vagy hevítés hatására polimerizálódik, PVC-vé alakul. Gyúlékony gáz, meggyújtva elég, égésekor hidrogén-klorid és nyomokban foszgén keletkezik. Előállítása [ szerkesztés] A vinil-kloridot a legnagyobb mennyiségben etilénből kiindulva állítják elő. Az etilént klór addíciójával 1, 2-diklór-etánná alakítják. Ebből hevítés hatására hidrogén-klorid lép ki ( elimináció) és vinil-kloriddá alakul. Egy másik eljárás szerint acetilénből higany(II)-klorid katalizátor jelenlétében állítják elő hidrogén-klorid addíciójával. Felhasználása [ szerkesztés] A vinil-klorid polimerizációjával PVC-t (poli-(vinil-klorid)) állítanak elő, ami fontos műanyag.
képződési entalpia Δ f H o 298 −92, 31 kJ mol −1 Standard moláris entrópia S o 298 186, 902 J K −1 mol −1 Hőkapacitás, C 0, 7981 J K −1 g −1 Veszélyek MSDS JT Baker MSDS Főbb veszélyek T C [3] NFPA 704 0 3 1 R mondatok R23, R35 [3] S mondatok (S1/2), S9, S26, S36/37/39, S45 [3] Öngyulladási hőmérséklet nem gyúlékony LD 50 238 mg/kg (patkány, szájon át) Rokon vegyületek Azonos kation Hidrogén-fluorid Hidrogén-bromid Hidrogén-jodid Azonos anion Kloridok Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. Előállítása és felhasználása Szerkesztés A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten (250 °C felett) vagy fény [4] hatására. Az egyesülés durranás kíséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással. A hidrogén- és a klórgáz 1:1 térfogatarányú elegyét klórdurranógáznak nevezzük, mely még az oxigén-hidrogén durranógáznál is robbanékonyabb.