Szép számban érkeznek a darvak hazánkba, ugyanis vonulási útvonalukba eső tavaink fontos pihenőhelyül szolgálnak számukra. A Kardoskúti Fehértó medre, egy-két tocsogót leszámítva, szinte teljesen száraz, mégis megpihennek ezen a tradicionális állomáshelyen a darvak. A Hortobágy szintén ezen állomáshelyekhez tartozik, nem véletlenül a daru a Hortobágyi Nemzeti Park címerállata. A magyar néphagyományban is kiemelt szerepe van a darvaknak, krúgató hangjuk az ősz egyik jellegzetes hangeleme. Ugyanakkor régen a magyar viseletben is volt jelentősége, a kalapra tűzött darutoll státuszszimbólumnak számított a magyar nép körében. Az 1900-as évek elejéig még Magyarországon is nagy számban költött, ám a vadászat és az élőhelyváltozás miatt csak 2015-ben figyelték meg ismét egy darupár költését hazánkban. Az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye a Hortobágy. Általában novemberben tovább állnak, de ez a klímaváltozással némileg kitolódott, és egyre gyakrabban telelnek át kisebb-nagyobb csapatai.
- Hortobágyi nemzeti park címerállata full
- Hortobágyi nemzeti park címerállata 1
Hortobágyi Nemzeti Park Címerállata Full
A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara, a daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, krúgatása az ősz egyik elmaradhatatlan hangulati eleme. A darutollas kalap pedig egyfajta státuszszimbólum volt a magyar nép körében. Egykor Magyarországon is nagy számban költött, de az 1910-es évek óta erre nem volt példa. Több mint 100 év után 2015-ben először figyelték meg egy daru pár költését Magyarországon. Ősszel nagy tömegben vonul át hazánkon. A Hortobágy az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye. A madarak nagy része novemberben elhagyja hazánkat, de egyre gyakrabban telelnek át csapatai. A nálunk megpihenő darvak szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken töltik. A darvak szempontjából jelentős területeken folyó gazdálkodást úgy kell kialakítani, hogy figyelembe vegyék ennek a zavarásra érzékeny fajnak az érdekeit is. A telet Európa déli részén és Észak-Afrikában tölti. Élőhelye, költése:
Eurázsiai elterjedési területén két alfaja alakult ki, Európában a törzsalak fordul elő.
Hortobágyi Nemzeti Park Címerállata 1
Az úton megpihenve lehetőség lesz felfedezni a felújított Kungyörgyi tornyot, mely a Hortobágy fejlődéstörténetét, állattartó népeit és természetvédelmi tevékenységeit mutatja be. Halastóra érkezve madárbarát park fogadja a látogatókat, megújulnak a kilátó tornyok is, madárvonzó etetőtavakat alakítanak ki, s ezzel a Halastavi tanösvény igazi madarász paradicsommá alakulhat, több kényelmi szolgáltatással kiegészülve. Új látnivalókkal bővül a több, mint 300 éves Mátai Ménes is, ahol a lovak mellett egy kocsimúzeum, ménestörténeti kiállítás és ajándékbolt várja az érdeklődőket. A Fecskeház erdei iskola szálláshelye, csillagkémlelő toronnyal, sportpályával és játszótérrel gazdagodik, a Hortobágyi Vadasparkban gyermekfoglalkoztató és játszótér épül, a Pusztai Állatparkban megújul a kiállítás, az épületek fedése és a mosdók is. A beruházás kapcsán a Hortobágyi Nemzeti Park címerállata, a daru kitüntetett figyelmet kap, hiszen csak róla szól majd egy új, izgalmas, foglalkoztató elemeket is felvonultató kiállítás a látogatóközpontban, valamint egy új 3D moziban is főszereplő lesz.
A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a digitalizáció szervesen beépüljön a hazai felsőoktatásba, még versenyképesebb tudást adva a jövő generációnak szinte minden területen. A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához a nemzeti park területén drónokat vetettek be a kutatók, amelyek lehetővé tették nagy területek áttekintését az állatok háborgatása nélkül. A ménesekről így készült nagy felbontású, jól nagyítható és lassítható drónvideókat a Microsoft által biztosított mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozzák fel, amely képes elkülöníteni a lovakat a területen szintén jelen lévő szarvasmarháktól és őstulkoktól. Ma már azon dolgoznak a szoftverfejlesztők, hogy az egymáshoz nagyon hasonlító lovakat is képesek legyenek a technológia segítségével, saját színezetük és különböző jellemvonásaik alapján egyed szinten azonosítani. Ez a munka hónapokat venne igénybe, ha maguk a hallgatók végeznék el, miközben a lovak viselkedését és ezzel a kutatást magát akaratlanul is befolyásolnák.