A lourdes-i látnokra, a betegek védőszentjére emlékezünk liturgikus emléknapján, április 16-án. Gyermekkor Soubirous Szent Mária Bernadett, 1844. február 17-én született Lourdes-ban, a Boly malomban. A malmot korábbi tulajdonosáról nevezték el. Itt élt szüleivel, testvéreivel (ő volt a legidősebb) és rokonságával 1854-ig. Számára ez volt a boldogság helye. A Casterot és Soubirous család a Boly malom egyszerű munkásai voltak. SOUBIROUS SZENT BERNADETT | Franjevci Subotica - Szabadkai ferencesek. Egy szerelmi házasság hozta össze a két családot: Soubirous Ferenc feleségül vette Casterot Lujzát. Bernadett olyan családban nőtt fel, ahol a családtagok szerették egymást és együtt imádkoztak, nyitottak voltak mások felé és amijük volt, szívesen megosztották a még szegényebbekkel. Az ezt követő nyomorú időszak sem tudta megtörni azt a stabilitást, belső egyensúlyt, amit Bernadett a korai időszaknak köszönhetett. 1853 után, a gőzmalmok elterjedésével és egy aszályos időszakkal a Soubirous család nehéz anyagi helyzetbe került, a családi vállalkozás veszélybe került.
Figyelmét azonban máris leköti a szokatlan jelenség, és minden másról megfeledkezik. Bernadett ezen a napon egy földre támasztott, hosszú gyertyát tart, melyet előző napi vendéglátója, Blazy adott neki. Hogy védje a lángot a széltől, két kezét fölcsúsztatja végig a gyertyaszálon, amelyet két tenyerével szorongat. És a lángoló kanócot úgy veszi körül két keze feje, mintha egy kagyló két héja volna. Félig nyitott ujjai között a láng megvilágítja behajlított tenyereit.,, De hiszen megégeti magát! '' -- kiabálnak a tömegben.,, Hagyják! '' -- kiált vissza Dozous. Nem hisz a szemének. Az elragadtatás végeztével megvizsgálja a látó lány két kezét, aki sehogyan sem érti, mit keres rajta a doktor.,, Semmi nyoma sincs rajta! '' -- jelenti ki az orvos. A hit egy csapásra meghódítja őt. Szentek ünnepei - olvasmányok. Robbanékony szertelenségével, amely jellemző vonása, hirdeti a csodát a kávéházban, az egész városban és még a rendőrbiztos előtt is, aki lopva jegyzi föl noteszébe lelkendező megnyilatkozásait:,, Az én szememben természetfölötti tény, látni Bernadettet térdelni a barlang előtt, extázisban, amint egy égő gyertyát tart, és két kezével védi a lángot, és semmi jelét sem látni, hogy érezné: kezei érintik a lángot.
Azóta ott nyugszik, üvegkoporsóban, arcát és kezét vékony viaszréteg borítja. XI. Piusz pápa avatta szentté, 1933 -ban. Magyarországon nagyon hamar elterjedt a lourdes-i jelenések híre, és igen komoly tisztelete is kifejlődött. Nagyon sok katolikus templomban megjelentek az ún. lourdes-i barlangok, amelyekben Máriát, a jelenéseknek megfelelően rózsafüzérrel, Bernadette-et pedig Mária előtt térdelve ábrázolják. Külön imaforma is kialakult, az ún. lourdes-i kilenced, amit február 2-ától kezdve 9 napon át imádkoznak. A lourdes-i jelenések és csodás gyógyulások hatására Szent II. Szent Bernadett emléknapja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. János Pál pápa 1992 -ben elrendelte, hogy február 11. a római katolikus egyházban a betegek világnapja legyen. Irodalom [ szerkesztés] Franz Werfel: Bernadette, Szent István Társulat, Budapest, 1981 (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-360-137-7 René Laurentin: Bernadette élete; ford. Sinkó Ferenc; Szent István Társulat, Bp., 1983 ISBN 963-360-255-6 Giannina Facco: Bernadette Soubirous. A lourdesi látnok; ford.
Gyermekkorában sokat betegeskedett. Tizennégy éves korában látta első alkalommal Máriát, aki összesen 18 alkalommal jelent meg neki. Eleinte hitetlenség kísérte a jelenéseket, ám idővel nemcsak a falu népe, hanem az egyházi vezetés is hitelesnek ismerte el. Mindaddig azonban Bernadette-nek sok meg nem értésen kellett keresztülmennie. Életét gyökeresen megváltoztatta látomása, ezért elhatározta, hogy szerzetesnő lesz. Soubirous szent bernadett akt. 1866 -ban, 22 évesen belépett a szomszédos város, Nevers Saint-Gilgard nevű kolostorába. Itt sem volt egyszerű az élete, mert a noviciákat felügyelő mesternő sok szenvedést okozott neki. Mindössze 35 éves volt, amikor 1879. április 16-án csonttuberkulózisban meghalt. Három nappal később a kolostorkert kis kápolnájában temették el. A jelenések [ szerkesztés] A csodálatos Hölgy, aki megjelent Bernadette-nek 1858. február 11-én Bernadette a Gave-folyócska közelében, egy barlangban sugárzó fehérbe öltözött női alakot látott, aki szótlanul rámosolygott, majd eltűnt. A szép ismeretlen három nap múlva újra megjelent, és ettől kezdve július 16-áig bezárólag még további 16 alkalommal.
1925-ben boldoggá, 1933-ban pedig szentté avatták. * Bernadettünk zárdában vezetett naplóját tanulmányozó író mondja: Árad belőle a megaláztatásai fölött mosolygó öröm, és annak tudata, hogy ezzel részt vesz Jézus szenvedéseiben. Örülni a megaláztatásnak - ez olyan valami, amit megérteni s utánozni is nehezen tudunk. Pedig, ha igazi krisztushívők szeretnénk lenni, meg kell tanulnunk, nemcsak elfogadni a megaláztatásokat, hanem – ahogy Jézus akarja - szeretni ellenségeinket. Az ellenségszeretet azzal kezdődik, hogy őszinte szívvel, megbocsátón elfogadom a megaláztatásokat, a másoktól jövő megbántásokat. A kolostorban egyik nővér megkérdezte Bernadettet: miért van mindig az utolsók között, miért végez alantas munkákat? Szentünk így felelt: A seprő addig jó, míg söpörnek vele; utána csak a sarokban a helye! A Szent Szűz dolgozott velem, aztán a sarokba állított. Bernadett megtanulta az igazságot: Isten eszközei vagyunk, arra és addig használ, amíg "kellünk". Mi öregek, vegyük ezt nekünk szóló komoly üzenetnek: amíg jók voltunk a "söprésre", szükség volt ránk, de ha elfogy az erőnk, húzódjunk meg a sarokban!