Szegedi Tudományegyetem | SZTE JGYPK Teleki Blanka Kollégium A "vörös térkép" árnyékában » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely Gróf teleki pál vörös térkép Teljes film Új "szerződést" kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért. • A Szent István-i állameszme = "új bor, régi tömlőben". (Ne erőszakos asszimilációt! ) A magyar kultúrfölény elismertetése/"primus inter pares"-viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között. 13. A megfelelő revíziós propaganda• cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni. A magyar revízió egy általános európai probléma része, "Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése". Ki készítette a Vörös térképet? | Quanswer. A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége. 14. A revízió mértéke• Békés rendezés. *• Reálpolitikus. A kívánt integer revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a "mi felfogásunkkal nem egyezőnek" mondta. ) Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.
2020. február 21. 101 évvel ezelőtt, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, amihez nagy reményeket fűztek a béketárgyaláson hazánkat képviselő politikusaink. 1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. A Vörös térkép alkotója több volt mint politikus! - Librarius.hu. Ez volt az első olyan dokumentum volt, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. A francia Carte rouge néven híressé vált térkép az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült. Teleki a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt. A vesztes első világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország területeket fog veszíteni, ennek kivédésére Teleki Pál a Magyar Földrajzi Társaság egyik meghatározó alakjaként egy olyan térképet álmodott meg, amit döntő bizonyítékként lehet majd bemutatni a béketárgyaláson. Fontos szempontnak számított, hogy ne csak a politika, hanem a tudomány eszközét is latba vetve érvényesülhessenek a magyar érdekek a győztes nagyhatalmak képviselői előtt.
A törökök nemzetiségi és történelmi alapon visszakövetelték Moszult, így a Népszövetséghez fordultak, bár annak Törökország nem volt tagja. A népszövetségi bizottság tagjai Teleki Pál mellett a svéd Carl Einar Thure af Wirsén és a belga Albert Paulis voltak. A bizottság célja a tények felderítése volt, mindkét fél álláspontjának meghallgatása és javaslat kidolgozása a vita eldöntésére. Arra a megállapításra jutottak, hogy Moszul vilajet Irak része legyen. Egy Teleki módszerével készített térkép segítségével támasztották alá a döntést és tettek ajánlást a határra. A Vörös térkép. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
Tehát térképén minden mm2 száz lakost jelent. Ahol a népsűrűség nem érte el a száz főt, ott bizonyos nagyságú terület fehéren, azaz lakatlanul maradt. Így jól kitűnik például a hegyvidékek ritka lakossága. Viszont ahol meghaladja a száz fő/km2 értéket a népsűrűség, például a városokban, ott a lakosságszám nem fér bele a település térképi vonatkozási felületébe. Teleki ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy a népesség számát mértani idomokba rendezve helyezte el a város körül, azaz nem mindenütt jelenik meg a lakosság pontosan azon a területen, ahol a valóságban él. Mivel nem pontos helyén van minden nemzetiséget jelölő színfolt, ezért inkább csak kartogramnak tekinthetjük a művet. Néprajzi határok kijelölésére tehát nem alkalmas, de az ország vagy egyes részei igazságos és valóságos nemzetiségi térképének megítélésére nagyszerűen megfelel, mert egyetlen nemzetiség sem kapott arányán felüli vagy aluli színfoltot. A munka, amely tizenkét színnel jeleníti meg a nemzetiségek képét, számos kiadást ért meg.
Pedig akár büszkék is lehettünk volna rá, hiszen ez a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták. Ráadásul az első világháborút lezáró párizsi békediktátumok kidolgozóinak asztalán ott volt a Carte Rouge. Egy példányát bizonyíthatóan látták és kezükbe vették a legfőbb döntéshozók, Lloyd George brit és Georges Clemenceau francia miniszterelnök… (Persze, ismerve az eredményeket, úgy tűnik, hogy nem vették túl komolyan azt, amit a térkép jelzett. ) De térjünk vissza az eddig nehezen hozzáférhető kötethez. Az első tanulmány amolyan politikatörténeti és gazdasági áttekintés, mely elhelyezi az országot az európai rendszeren belül. Sok pontja ma is érvényes, s amivel nem értünk/érthetünk egyet, az is vitára ingerlő (esély sincs a politikusoktól megszokott egyszerűsítő vagdalkozásra és vádaskodásra. ) A második tanulmány a nemzetiségi kérdést vizsgálja a földrajztudós szempontjából. Ez magyarázata annak, hogy fentebb a vörös térképpel foglalkoztunk, s ráadásul ebből következnek a harmadik tanulmányban tárgyalt gazdasági nehézségek és sokoldalú – megoldhatatlannak tűnő – problémák is.