Aranyoldalak vas-edény vas-edény Budapest megye 4 céget talál vas-edény kifejezéssel kapcsolatosan Budapest megye Vas- És Edénybolt Vasáru, barkácsüzlet - A telefonszámot csak az előfizető engedélye alapján tehetjük közzé
Aranyoldalak vas-edény vas-edény Budapest 4 céget talál vas-edény kifejezéssel kapcsolatosan Budapesten Vas- És Edénybolt Vasáru, barkácsüzlet - A telefonszámot csak az előfizető engedélye alapján tehetjük közzé
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. augusztus 8. kedd 06:15 Uniós pénzből tájékoztatják az elkövetőket arról, hogy hazudhatnak a rendőröknek Több tíz millió forintot kapott az elmúlt években a Soros támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság arra, hogy tudatosítsa a bűnözőkben, milyen jogaik vannak az ellenük indult eljárás során, valamint az elítélésük után. A szervezet emellett aktív jogvédelmet, hazai és nemzetközi bíróságok előtti képviseletet is ellát, amiből képviseleti díjak formájában jelentős bevételei származhatnak. Uniós milliókból tájékoztatja jogaikról a bűnözőket a Soros György által busásan támogatott Magyar Helsinki Bizottság. Gazdálkodási beszámolói szerint a szervezet két projektre 83 millió forintot kapott Brüsszeltől azért, hogy vizsgálja és véleményezze a tájékoztatáshoz való jog érvényesülését a büntetőeljárásokban. Ebből a pénzből készült el például az a honlapjukon elérhető büntetőeljárási kvízjáték is, amely egyebek között felhívja a gyanúsítottak figyelmét arra, hogy bűnösségükről nyugodtan hazudhatnak a rendőröknek.
Összegzésként fontos annak kiemelése, hogy változatlanul nem feladata a közigazgatási bíróságoknak, hogy átvegyék a hatóságok szerepét, a határozatok törvényességi felügyelete mást jelent tehát, mint amit a Magyar Helsinki Bizottság szeretne az ítélkezési gyakorlat részévé tenni. Ennek a fajta vágyvezérelt gondolkodásnak láthattuk számos múltbeli megnyilvánulását a jogvédők részéről, amely mindaddig ártatlan ideológiai polemizálás, amíg célja nem a magyar bíróságokra helyezendő, szakmai köntösbe öltöztetett nyomásgyakorlás. Végezetül visszautalva a határozat állítólagos újszerű jellegére, az Európai Bíróság döntésének felmagasztalása azért is megmosolyogtató, mert az érintett ügyekben eddig is a bíróság mondta ki a végső szót, ráadásul a hatályon kívül helyezés esetén jelenleg is kötve van a bíróság döntéséhez a menekültügyi hatóság. Az pedig mindenképpen újdonság a jogvédők szemléletében, hogy újabban a közigazgatási bíróságok jelentőségét hangsúlyozzák, hiszen korábban az ezen bírósági rendszer kiterjesztését és megszilárdítását szolgáló jogalkotói kezdeményezést a TASZ úgy állította be, mint ami "Nem a szakszerűség megteremtése és a jog uralmának biztosítása, hanem az, hogy a kormányzat meghatározó befolyást szerezzen a politikailag kényes ügyek elbírálásában. "
Kik és meddig töltik be pozícióikat a jelenlegi közjogi tisztségviselők közül? – teszi fel a kérdést a Magyar Helsinki Bizottság a közösségi oldalán. Mint megállapítja, "még ellenzéki győzelem esetén is egy évvel a választás után – a miniszterelnököt nem számítva – az államszervezet 32 legfontosabb vezetője közül 31 ugyanaz lesz, mint most. Jól oda vannak cementezve a bársonyszékeikhez". Olyan állami szervezetekről van szó, mint például az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal vagy a Médiatanács. – A választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a jelenlegi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik mandátumukat – állapítja meg a szervezet. Könnyen lehet, hogy kormányváltás esetén ezek a személyek a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközeikkel akadályozni fogják az új kormányt. Az erről szóló, nagyon tanulságos infografika ezen a linken tekinthető meg.
A kormánynak módosítania kell a jogszabályokat, hogy az ukrán–magyar határra érkező emberek menedéket tudjanak kérni már a határon vagy az ország területén. Továbbá kormányhatározatot kell hozni arról is, hogy Magyarország az Ukrajnából menekülőket menedékesnek ismeri el. Erre azért van szükség, hogy a menekültek jogszerűen tartózkodhassanak hazánkban, és minimális ellátásra is jogosultak legyenek – javasolja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A Magyar Helsinki Bizottság jogi álláspontja szerint a hatályos szabályok alapján egy ukrán állampolgár érvényes okmányokkal, vízum nélkül kilencven napot tartózkodhat a schengeni övezetben – azaz a határt szabályosan átlépheti. Ugyanakkor semmilyen ellátásra nem jogosult, munkát nem vállalhat, pusztán fizikailag maradhat legfeljebb három hónapig. Menedékkérelmet sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Azokat, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük vagy kilencven napnál tovább tartózkodnak), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik.