Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl. : mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás. ) Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje. Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom. Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg. A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és válaszol rá. A kommunikáció funkciói: Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják. Pl. : szeretlek, gyűlöllek Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód. : Most süt a nap. Kék az ég. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni.
Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására. A kommunikáció funkciói Alapvető funkciók 1. Tájékoztató funkció Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról. Pl. : Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik. 2. Érzelemkifejező funkció Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása Pl. : szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire 3. Felszólító funkció A hallgató befolyásolására való törekvés Pl. : kérés, felszólítás, kívánság Másodlagos, kifejező funkciók 1. Kapcsolatfenntartó funkció A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák Pl. : Szép időnk van, ugye? 2. Értelmező vagy metanyelvi funkció A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést Pl. : Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam? 3. Esztétikai vagy művészeti funkció Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú Pl.
A társadalmi kommunikáció három jellegzetes színtere a személyközi, a szervezeti és a kultúraközi kommunikáció. Sajátos színtérnek tekinthető a család, a szomszédság, vagy egy falu, illetve város közössége. Legújabb színtérnek a számítógépek kommunikációs hálózata tekinthető. Az interperszonális kommunikáció sajátja, hogy képtelenek vagyunk nem kommunikálni. Többszintű, vagyis minden emberi érintkezésben jelen van a tartalmi kommunikáció mellett egy viszonyminősítő áramlás is. A szervezeti kommunikációról már esett néhány szó, vessünk egy pillantást a kultúraközi kommunikációra. A társadalmi életnek néhány területén szükséges a sikeres kultúraközi kommunikáció. Az emberi kultúrák leginkább a köztük lévő különbségek által ragadhatóak meg. Ezek eltérő viselkedési mintákat mutatnak, így a kommunikációik nehézségekkel járhatnak és konfliktusokat okozhatnak. Ma már egyre kevésbé jellemző, hogy az egyének folyamatosan csak egyetlen kultúrának a tagjai. A kutatások módszertani problémái [ szerkesztés] A kommunikációs rendszerekben a változók száma sokszor olyan nagy, hogy kezelhetetlenné válnak.
KOMMUNIKÁCIÓ DEFINÍCIÓJA ÉS MODELLJE A KÖZLÉSFOLYAMAT TÉNYEZŐI A KOMMUNIKÁCIÓS FUNKCIÓK A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPVETŐ TÍPUSAI A KOMMUNIKÁCIÓ ZAVARAI KOMMUNIKÁCIÓ: közlésfolyamat bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása latin eredetű communicatio szóból származik (jelentése: közzétesz) A KÖZLÉSFOLYAMAT TÉNYEZŐI: Fontos tényezők: Résztvevők, azaz a feladó és a címzett Feladó: adó, beszélő, kódoló; kigondolja, megformázza a gondolatokat, üzeneteket; különböző jelek (nyelvi és nem nyelvi jelek) segítségével üzenet et küld a címzettnek. Üzenet: a kommunikáció célja, tartalma, a közlésfolyamat tárgya, közlemény – konnotatív!!! Címzett VEVŐ: hallgató, dekódoló; érzékeli, felfogja, értelmezi az üzenetet, ha módja van rá, akkor válaszol. Kód: az a jelrendszer, amelynek segítségével az üzenetet közvetítjük, azaz amelyen az üzenet kódolva van, : mindkét fél által ismert nyelv vagy jelrendszer, a résztvevők a felhasznált kódot egyformán ismerik, azaz közös nyelvet beszélnek.
Ilyenkor mindig gondoljuk át: van-e értelme annak, ami épp elénk került? Nem lehetséges-e, hogy csak azért született ebben a formában, hogy érzelmet váltson ki belőlünk, és átgondolatlan döntésekre sarkalljon? A teljesebb kép érdekében tájékozódjunk más, szakmailag elismert forrásokból is. Sőt néha az sem árt, ha bekukucskálunk a hírpiac általunk lenézett bugyraiba vagy az "ellenség" felületeire is. Gyakori eszközök: Kontextusból kiemelt felvételek és szimbolikus történetek Válsághelyzetekben sokszor kerülnek elő korábbi konfliktusok felvételei, alkalmanként számítógépes játékokból kivett részletek. A korábbi felvételek könnyen leleplezhetők például az InVid böngészőkiegészítővel, amelyben egy videó screenshotokra bontása után ellenőrizhetjük, mikor, milyen körítéssel került fel először a netre. Ha a publikálás ideje megelőzi az állítólagos történés idejét, akkor a felvétel egészen biztosan nem azt jeleníti meg, amit állítanak róla. Az AFP útmutatója az InVidhez Jellemzőek az olyan jól hangzó példatörténetek is, amelyek a külső világ szimpátiájának elnyerését tűzik ki célul, vagy amelyekkel az ellenfél megvetését szeretnék elérni.
: előadás hallgatás kétirányú: pl. : vita közvetett: pl. : nem egy helyen egy időben (TV) közvetlen: pl. : egy helyen egy időben (magánbeszélgetés) Azokat a tényezőket, amelyek megzavarják a folyamatot, gátolnak az üzenet eljutásában közös néven zaj nak nevezzük. Nem értjük meg egymást Valaki fáradt, beteg…- belső tényezők zavaró hatása Elbeszélünk egymás mellett Más beszédhelyzet Külső tényezők zavaró hatása
A tömegkommunikáció egyik alapvető funkciója ez, a modern technológiák (film, televízió, rádió) leginkább ezt a célt szolgálják, hisz még a dokumentatív jellegű műsorok (pl. természetfilmek) is a szórakoztatás igényével készülnek. A meggyőzés, a reklámfunkció is beépül a szórakoztatásba – amint a modern kereskedelmi jellegű média érzékelhetően példázza.
Nem az a "húsz perc alatt összedobható süti", viszont érdemes 2 órát rászánni az elkészítésére, hogy egy sokáig elálló, napról napra puhább és finomabb aprósütemény kerüljön az asztalunkra! Ez a recept adta vissza leginkább a gyermekkorom kedvenc sütijének ízvilágát 😊. És nem is igaz, hogy annyira "macerás" az elkészítése... 2 óra 20 dkg vaj (esetleg margarin) 3 evőkanál kakaópor(cukrozatlan) 1 csapott evőkanál finomliszt 2 evőkanál mandula aroma (zöld)
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Mandulás kagyló süti YOUTUBE VIDEO FACEBOOK VIDEO KÉPEK NÉZD MEG A VIDEÓNKAT és készítsd el a receptet! Mandulás kagyló süti k, amelyekkel megédesíthetjük a délutáni kávézásokat, feldobhatjuk a beszélgetéseket és vendégvárásra is tökéletesek. RECEPTKÁRTYA Készíts saját szakácskönyvet receptkártyáinkkal! 😉 Töltsd le, nyomtasd ki! RECEPT LEÍRÁS Hozzávalók Tésztához: 35 dkg liszt 25 dkg margarin 20 dkg darált dió 12 dkg porcukor 2 dkg kakaó 30 ml rumaroma Krémhez: 2 db nagy tojás 15 dkg porcukor 17 dkg margarin 15 ml mélyzöld mandula aroma Lépések Lépés 1 Mandulás kagyló süti recept az alábbi módon készíthető el: A lisztbe belemorzsoljuk a puha margarint. Lépés 2 Hozzágyúrjuk a kakaóport, a porcukrot, a darált diót és a rumaromát. Lépés 3 Ha összeállt a masszánk, akkor kis golyókat formálunk belőle, amiket egy madeleine formában (kagyló alakú sütőforma) elegyengetünk, kis mélyedést formálva a közepén. Lépés 4 170 °C-on 10 percig sütjük. Lépés 5 A krémhez összekeverjük a tojást a porcukorral és gyenge lángon állandó kevergetés mellett sűrűre főzzük.