A Pragmatica Sanctio csak azt szabályozta, hogy az örökös tartományokban és a magyar koronai országaiban mindig a dinasztiának az öröklés rendje szerint következő tagja uralkodjék. Kialakultak azok a viszonyok, amelyek a magyar államiság fejlődését, a hazai politikai élet kereteit nagyjából 1918ig meghatározták. Mária Terézia és II. József Az osztrák örökösödési háborúk III. Károly halála után az "örökség" megszerzéséért kitört a háború. Amikor Mária Terézia megjelent Pozsonyban és segítséget kért, a birodalom léte a magyaroktól függött. A rendek haderőket állítottak és alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét. A ázadban Európa szerte merkantilista tanok jegyében igyekeztek az ipart és a kereskedelmet serkenteni. Az államtámogatására igencsak rászorult volna a magyar ipar, ám ez az örökös tartományok javára érvényesült. Magyarország hátrányos helyzetét 1754-ben kiadott vámrendelet rögzítette. Ez kettős vámhatárt húzott. Magyarország a habsburg birodalomban tétel. A célja, hogy a birodalmon belül tartsák az olcsó magyar nyersanyagokat, és a cseh és osztrák manufaktúráknak ne legyen versenytársa.
A Magyar Királyság teljes egysége mégsem állt helyre. Erdélyt a Részekkel, Temesközt a Bácskával és Bánáttal, az új Határőrvidékkel az udvar külön kormányozta. Horvátország is megőrizte belső autonómiáját. És mi volt a helyzet a népességgel? A XVIII. század elején a lakosság száma a becsült adatok szerint megegyezett a Mátyás király korabelivel. Miközben Európában a kivándorlások ellenére nőtt a népesség, nálunk a háborúk következtében stagnált. Az eloszlás sem volt egyenletes. Egyes történelmi tájegységek szinte teljesen elnéptelenedtek. Az 1700-as évek első évtizedeiben megindult az ország benépesülésének, benépesítésének folyamata. Hamar elindult a belső népvándorlás. Az északi-északnyugati hegyvidékes területekről sokan az Alföld ritkán lakott tájai felé húzódtak. Okostankönyv. A kedvezőtlenebb adottságú területekről szlovákok, ruszinok, magyarok, románok indultak a jobb megélhetés reményében az ország középső, sík területei felé. A folyamatot a birtokosok által adott átmeneti kedvezmények, például az adómentesség segítették.
A felvilágosult abszolutizmus szellemében kormányzó uralkodók – pl. II. (Nagy) Frigyes porosz király, II. (Nagy) Katalin orosz cárnő, a Habsburg Birodalomban pedig Mária Terézia és fia, II. József – a felvilágosodás eszményeinek hatására polgári jellegű reformokat vezettek be, de nem változtatták meg az abszolutisztikus kormányi rendszer alapjait. A rendek nélkül, abszolút, módon uralkodó királyok a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül kívánták modernizálni a birodalmakat, észlelve országaik lemaradását a fejlett régióktól. A hagyományokat figyelmen kívül hagyó, felülről vezérelt reformok jelentősen hozzájárultak a gazdasági és társadalmi fellendüléshez. A magyarországi felvilágosult abszolutizmus időszaka 1765-1792 közé tehető, vagyis Mária Terézia uralkodásának második felére, valamint II. József és II. Az újkor (1492-1914) | Sulinet Tudásbázis. Lipót uralkodására. Mária Terézia ( 1740-80) – a rendi dualizmust helyreállító és a magyar államszervezetet megreformáló – III. Károly (1711-40) lánya, az 1723-ban becikkelyezett Pragmatica Sanctio értelmében lett uralkodó.
A poroszok megtorlásul a magyar termékek behozatalát (pl. bor) korlátozták. Magyarország a habsburg birodalomban vázlat. A belső vámhatár 1850-ig fennmaradt, és súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében. Az Ausztriában előállított és onnan behozott iparcikk alacsony, a közvetlenül külföldről származó magas vámot kapott. A Bécs ellátását szolgáló marha vámja csökkent, és az Ausztriába szállított nyersbőr, gyapjú vámja is csekély maradt. Azokat a nyerstermékeket viszont, amelyeket Ausztria is előállított (gubacs, hamuzsír, viasz) már magas vámmal illették.
Mutassa meg a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek küzdelmét Mária Terézia és II. József tevékenységén keresztül! Az ország népessége 1720 körül alig érte el a Mátyás korabelit. A lakatlan tájak benépesítése a török kiűzésével azonnal megindult. A belső vándorlásban magyar és szlovák jobbágyok vettek részt. A belső vándorlás mellett fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és nagybirtokosok szervezett telepítései. A XVIII. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. század folyamán Magyarország benépesült, de a magyarság kissebségbe szorult. A nyugati részeken alkalmazták a szántóföldi termelést és a háromnyomásos rendszert. Mivel föld volt bőven, előbb a vad talajváltó rendszert, majd a kétnyomásos gazdálkodást alkalmazták. század második felére általánossá vált a szilárd telekrendszer. A parasztgazdaság életét az erősödő árutermelés befolyásolta. Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés. A törököktől visszafoglalt területeken a céhek újjáalakulásának vagyunk tanúi. A kézműves ipar kibontakozása a gazdaság lassú gyarapodását mutatja.
III. Károly (1711-1740): Kompromisszum alakult ki a Habsburgok és a magyar rendek között, melynek alapja a szatmári béke volt. A szerződés legfontosabb intézkedései: megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat vallásszabadságot ígérnek, de III. Magyarország a habsburg birodalomban ppt. Károly rendeletben szabályozza a protestánsok helyzetét (Carolina Resolutio) Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását Magyarország megőrizte viszonylagos különállását a Habsburg Birodalmon belül, ugyanakkor a bécsi udvar döntött a legfontosabb ügyekben. Fiú utód hiánya miatt a Habsburgok az 1722-23-as országgyűlésen, elfogadtatták a nőági örökösödést a Pragmatica Sanctiot. Rendi dualizmus: a had-, pénz-, külügyek rendi felségjogok voltak, a vármegyékben viszont a rendek akarata érvényesült. A Magyar Kancellária és vármegyék közt új kormányhivatalt hoztak létre a Helytartótanácsot. Rendi országgyűlés (diéta): kétkamarás: felsőtábla: arisztokrácia, főpapság alsótábla: vármegyék 2-2 követe, szabad királyi városok 1-1 követe, káptalanok követei (nincs szavazati joguk) az uralkodó hívja össze, leiratban közli a vitatandó témát alsótábla vitatja meg a leiratota határozat átmegy a felsőtáblához, ez az átirat â†'közös ülés, megfogalmazzák a törvényjavaslatot – felküldik a királynak, ez a felirat szentesítés, ha nem fogadja el akkor újból leirat.
Ha pedig a rendi gyűlés nem szavazta meg az adót, a király saját hatáskörében emelhette a Magyarországot sújtó vámbevételeket. Az uralkodónak csak arra kellett ügyelnie, nehogy annyira sértse a nemesség érdekeit, hogy megtagadják a központi intézkedések végrehajtását a megyékben. Ebben az esetben ugyanis Magyarország kormányozhatatlanná vált volna. Így mindkét fél a kompromisszumok keresésében volt érdekelt. (Ez, néhány rövidebb-hosszabb időszakot kivéve -1790, 1823, 1848-61 - sikerrel járt, még a fokozatosan polgárosodó 19. századi országban is. ) A monarchia belső egyensúlya tehát - szintén kisebb megszakításokkal - ugyanúgy kitartott a 20. század elejéig, mint Európáé. A kompromisszum megteremtője III. Károly volt (1711-1740). Ő kötötte meg az együttműködés alapjául szolgáló szatmári békét (1711) és fogadtatta el a keretet adó Pragmatica Sanctiót a magyar rendekkel (1723). Ez leszögezte azt az öröklési rendet, amivel a Habsburg uralkodók egymást követik az ország trónján a fiú-ág kihalása esetén is.