Az utolsó nyár elmúlt már. Míg a képzelet száll a halál lesben áll! Remeg a kés, keserű méz! A hideg éjjelen mond meg mennyit érsz. Szemed az ég, szavad a vég. Ha az ajtón belépsz az élet véget ér. Azt hitted, hogy majd segít rajtad, de csak feléd fordulva állt. Tudom nem harcolni akartál, Ő csak tárt karokkal várt. Amíg benned ég ez a tűz forróság, Nincs az életben boldogság! De ki lehet ő és mit akar tőled? Patakokban hullik a könnyed. Keresed a választ minden irányba, De sok van belőle a világban. Zavarba jössz, nem tudsz mit tenni, Jobb lenne most a pokolba menni! Az utolsó nyár nem jön el már. Te várod még, hogy a halállal szembe szállj! Minden egy álom ezen a nyáron! A lényem mögött a sötétségben várom, Hogy eljön a tél, a hideg szél. Az akaratomtól minden véget ér!
Konsztantyin Szimonov: Az utolsó nyár (Európa Könyvkiadó, 1973) - Fordító Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1973 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 588 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 13 cm ISBN: Megjegyzés: A kötet a szerző háborús regénytrilógiájának harmadik része. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az utolsó nyár befejezi Szimonov regénytrilógiáját, amelynek első két kötete a Nem születünk katonának és az Élők és holtak világszerte sikert aratott. Az a részleteiben is aprólékos gonddal kidolgozott, a szemtanú és művész értő ihletettségével ábrázolt háborús pannó, amit az író festett, ezzel a könyvvel teljesedik ki. Ismét találkozunk a regény immár legendás hőseivel: Szerpilin tábornokkal, Szincov őrnaggyal, és a többiekkel, s az egymást filmszerűen követő események során tanúi lehetünk a háborúban oly forgandó, tragikus hirtelenséggel változó sorsok alakulásának.
Ahogy mondtam, nem kerül elő a passzírozó, anélkül állhatsz neki a kedvenc ketchupreceptemnek! Ez a leírás az Alföldről származik, speciálisan bogyiszlói paprikát használtam benne, de ha éppen nem kapsz, persze jó a sima hegyes erős is. Jól látod, semmi tartósító nincs benne: kizárólag a jó minőségű olívaolaj végzi a dolgát, és hermetikusan lezárja a sok földi jót, amit megfőztél. Ha eddig eszedbe sem jutott házilag ketchupot főzni, itt a nagy alkalom, pluszban ajándéknak sem utolsó! Már szinte mindent megírtunk a magyarok egyik kedvenc nyári ételéről, a lecsóról. Az utolsó augusztusi héten készíts még belőle egy nagy adagot, jöhet a kolbász és mellé a fehér kenyér! Szerintem minél vizesebb, annál jobb, valaki kevésbé főzi szét az alapanyagokat, egy a lényeg, a feltehetően török közvetítéssel meghonosodott lecsóval nem lehet betelni. A valódi paradicsomszószt, a marinaraszószt se hagyd ki az életedből, ha rám hallgatsz. Talán tudod, hogy az igazi bolognaiszósz sárgarépával és zellerrel készül, nincs ez másképp az alap olasz paradicsomszósszal sem, amit azért ezerféleképpen variálhatsz.
Ezen először felröhögtem, hiszen ez a stílus abszolút távol állt tőlünk, de éreztem, hogy ma eljött a pillanat, mindketten eléggé oldottak vagyunk ahhoz, hogy átessünk ezen. Bár rettenetesen vonzott a feneke, arra talán ekkor jobban vágytam, hogy hosszú és vastag farkát magamban érezzem. Megbeszéltük, hogy mindketten lezuhanyzunk és én egy kicsit jobban is megtisztítom magam alulról. A kádba guggoltam, letekertem a zuhanyrózsát és nem túl erős, langyos vízsugarat eresztettem. A csövet a fenekemhez nyomva éreztem ahogy végbelem megtelik vízzel, már ettől extázisba jöttem. Ezt még néhányszor megismételtem, nem szerettem volna, ha ez alkalom rossz emlékekkel zárul. Teljesen tisztának éreztem magam, nemrég borotvált farkam betonkeményen állt, volt pillanat, hogy egyetlen érintés elég lett volna, hogy abban a pillanatban elmenjek. Mire a sajátos beöntésemmel végeztem, Zoli már az ágyban feküdt meztelenül szintén álló farokkal. Bebújtam mellé és heves csókolozásba kezdtünk. Lassan egyre lejebb kezdett a testemen csókolgatni, majd a farkamhoz érve szokásához híven nem húzta az időt, hanem egyből a lényegre tért.