Majd ezt követően egy monetáris fordulat is. A fiskális és a monetáris fordulat eredőjeként a növekedés és a felzárkózás is megkezdődött. Ennek következtében ma Magyarország ismét közeledik az Európai Unió fejlettebb országaihoz, és nem csupán gazdasági értelemben, hanem az életszínvonal tekintetében is. E folyamat tartóssá váláshoz azonban kell még egy versenyképességi fordulat is. A 2010 és 2013 közötti fiskális politikai fordulat megteremtette a pénzügyi egyensúly alapját. Magyarország 2010 óta az Európai Unió legsikeresebb válságkezelését produkálta. Ahogy egyébként 1945 és 1947 között a háború utáni leggyorsabb helyreállítást hajtottuk végre Európában. Az államháztartás hiánya (-) és többlete (+) (2007–2018). Sikeres volt az államháztartási hiány csökkentése: 2012-ben az elsődleges egyenlegünk pozitívba fordult és azóta is pozitív. Sőt, 2012 óta 3 százalék alatt van a bruttó hazai hozzáadott értékhez mért államháztartási hiány szintje. A költségvetési konszolidációt követően kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Nagyon hosszú ideje, 2004 óta voltunk benne, de a sikeres egyensúlyi és államadósság-csökkentési, valamint foglalkoztatásnövelési fordulatnak köszönhetően 2013 közepén kikerültünk belőle.
A tanácsadás díjmentes.
Ez nem magyar sajátosság, nemzetközi trend, hogy az országok ritkán fizetik vissza az adósságukat, inkább "kinövik" azt. A Defacto szerint a Fidesz-kormányzat érdeme, hogy az államadósság végre egyértelmű csökkenő pályán van. Viszont, amint arra minap az Európai Bizottság is figyelmeztetett, az adósság lassan csökken, és az elmúlt évek ütemét figyelembe véve még 25-50 év amíg az alaptörvény által előírt és biztonságosnak vélt 50 százalék alá csökken. Sajnos nem valószínű, hogy a következő válság ezt "megvárja". Államháztartási hiány alakulása 1990 told. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország stabil helyzetben várja a jövő kihívásait, akkor a jelenlegi magas gazdasági növekedés mellett még a mostaninál is kevesebb új adósságot kellene felvennie az államnak. (Címlap és botítókép illusztráció: szarvas) Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
A fenti tények tükrében több mint egyértelmű, hogy a jelenlegi kormány potens és szakértő módon kezeli az ország közpénzügyeit. Minél erősebb lesz az ország gazdasága, annál nagyobb lesz a világban tekintélyünk, elismertségünk. Bűn lenne kockára tenni ezt a történelmi esélyt, mert nem jön el újra. Ezért semmi értelme elrontani és tönkretenni mindent egy feltételezett kormányváltással. Államháztartási hiány alakulása 1990 top mercato anzeigen. Dokumentálva van, mit műveltek kormányra kerülve a mostani ellenzékiek. 1990-ben, 1998-ban és 2010-ben egyaránt a nulláról kellett újrakezdeni, mert a felelőtlen, hozzá nem értő, teljességgel alkalmatlan és korrupt MSZMP–MSZP–SZDSZ-kormányok mindhárom esetben erősen államcsődközeli állapotban adták át a közpénzügyeket és a kormányrudat. Magyarország nem pazarolhat el újabb négy évet, csak hogy a baloldali blokk (Gyurcsánytól, Molnáron, Bajnain, Fodoron, Szélen, Juhászon, Bokroson át Karácsonyig) negyedszer is leszerepeljen és csődbe vigye az országot. A szerző közgazdász, egyetemi docens
A blogról A Fidesz az elmúlt nyolc évben jóval kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP-kormány hasonló gazdasági körülmények között. Míg az államadósság összességében a Fidesz alatt sem csökkent, a gazdaság teljesítőképességéhez képest sokat javult a helyzet, de még így is messze az áhított alacsony adósság. Unalomig ismételt tény, hogy az MSZP- (2008-ig MSZP–SZDSZ-) kormány nyolc éve alatt az államadósság nőtt, míg a Fidesz nyolc éve alatt csökkent. Államháztartási hiány alakulása 1990 to imdb. Ezt sokan a Fidesz eredményeként könyvelik el, míg mások azt mondják, hogy csak a globális gazdasági környezet kedvezett a Fidesznek. A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói. Hogy igazságot tegyünk, először is azt kell tisztázni, hogyan is mérjük az államadósságot. Ezt országok esetében a gazdasági teljesítőképességhez viszonyítva szokták mérni. Olyan ez, mintha a saját adósságunkat nem forintban mérnénk, hanem az éves jövedelmünk százalékában.