A gazdag életmű 52 könyvet számlál, legutóbb 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete és A macskák szerdája című dráma, s tavaly adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le. Az írónő 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést kapott. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát Az ajtó (1987) című regényéért, ugyanabban az évben Prima Primissima díjat kapott. Szabó Magda 100 - Cultura.hu. Idén a Katalin utca című művéért a legjobb európai regény jutalmazására alapított Cévennes-díjat kapta meg. A Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában Szabó Magda négy könyve is bekerült a 100 legnépszerűbb alkotás közé, s az Abigél bejutott a hármas döntőbe is. Szabó Magda 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1959-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2001-ben Corvin-lánc kitüntetésben részesült.
Nem véletlen az asszociáció: édesapjáék tizennégyen voltak testvérek. A saját családfájánál csak a mitológia szerteágazóbb. Az író és modell című esszéjében írja, hogy amikor valakit modellként használt, akkor egy-egy tulajdonságát megtartotta, de az összes többit megváltoztatta" - mondta el lapunknak egy korábbi interjúban Kiss Borbála a PIM Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállításának kurátora. Kattintson a képre a többi fotóért: Kilenc évtized képei bontakoznak ki a kötet lapjain, az első portrékat még édesapja készítette róla üvegnegatívra, majd számtalan családi-baráti eseményen készült felvétel, hivatásos fényképészek által készített fotók sorakoznak egymás után, melyek hagyományos és digitális technikával készültek egyaránt. Szabó magda élete. Gurul a sok-sok pillanat (Fotó/Forrás: Jaffa Kiadó) Szabó Magdának, a gyermeknek, az iskolásnak, a gimnazistának, az érettségiző bájos lánynak, a vonzó fiatal nőnek, a maga korában divatikonnak számító, elegáns, érett asszonynak ezer arca volt.
Anyja, Jablonczay Lenke tanítónő volt, kétszer ment férjhez, az írónő a második házasságából született, féltestvére, Majthényi Béla mellé. Apja Szabó Elek városi tanácsos volt. Imádta a szüleit, és ez a rajongás kölcsönös volt. Olyannyira, hogy apja, aki soha nem élhette a saját életét, elhatározta, hogy az ő gyereke bizony mindig is úgy élhet majd, ahogy arra vágyik. Szabó magda élete és munkássága. Ezért Magdát egész gyermekkorában úgy nevelték, hogy lehet saját akarata, saját véleménye, saját döntése. Szabadnak nevelték, aki úgy alakíthatta és élhette az életét, ahogyan ő akarta. Anyja az érzelmeket, apja pedig a latin nyelv, a keresztény mitológia, és az antik világ iránti szeretetet oltotta belé. "Két tündér gyermeke voltam – vallotta. " Emellett szülei megtanították a család, a múlt, az emberi kapcsolatok fontosságára és szeretetére is, nem csoda hát, hogy műveiben ezek mind-mind kiemelt figyelmet és szerepet kaptak. Saját gyermekkorát, szüleinek összekerülését, és egyéb családi történéseit is megörökítette, feldolgozta műveiben.