2022. márc 14. 10:02 4 évvel ezelőtt hunyt el Stephen Hawking /Fotó: Northfoto Már 4 éve, hogy elhunyt Stephen Hawking, korunk egyik legzseniálisabb elméje. A laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein. Hawkingot már gyerekkorában elkezdte érdekelni a fizika mellett a csillagászat és a matematika is. Különösen foglalkoztatta az univerzum keletkeze és működése, az időutazás kérdésköre is. Hawkingról 21 éves korában derült ki, hogy ALS-ben, azaz degeneratív idegrendszeri elváltozásban szenved. A betegek általában 10 évig élnek a tünetek megjelenése után, Hawking azonban ennél erősebb volt, ennek a többszörösét sikerült megélnie. Betegsége ellenére nem veszítette el a jókedvét és a humorérzékét, a tudomány iránti szeretetét pedig pláne. ( A legfrissebb hírek itt) Összegyűjtöttünk pár érdekes kérdést. Ön mennyit tud korunk egyik legkiemelkedőbb tudósáról? Hány évesen hunyt el Stephen Hawking?
Későbbi munkáiban már a "Big Bang" mellett voksolt, és tagadta Isten létét. Stephen Hawking élete: folytatás odaát Stephen Hawking élete nagy hatással volt a tudományos világra. Kíváncsiak vagyunk, vajon India spiritualitása mennyire ihlette meg őt. Ezt már csak odaát vitathatjuk meg vele. A majdani beszélgetésen már ő is konkrétabban tud majd beszélni az univerzum keletkezéséről. Akárcsak India tudományos művei, a Védák.
76 éves korában elhunyt Stephen Hawking, a tudományos világ egyik legismertebb alakja, közölte a családja. A brit tudóst legtöbben a fekete lyukakkal és a relativitáselmélettel kapcsolatos újszerű munkájáról ismerhették, számos népszerű tudományos könyvet is írt. Gyermekei, Lucy, Robert és Tim közleményükben azt írták, megrendüléssel közöljük, hogy szeretett édesapánk elhunyt. Egy remek tudós volt, egy rendkívüli férfi, akinek a munkája és hagyatéka évekig fog tovább élni. Bátorságát és kitartását méltatták, hozzátéve, hogy ragyogásával és humorával rengeteg embert inspirált világszerte. Egyszer azt mondta, nem lenne nagy dolog az univerzum, ha nem olyan embereknek adna otthont, akiket szeretsz. Örökké hiányozni fog – tették hozzá. A sokak által a világ legkiválóbb élő tudósának nevezett Hawking kozmológus, csillagász és matematikus is volt. Az idő rövid története című könyvét több mint tízmillió példányban értékesítették. Hawking 1942. január 8-án született az angliai Oxfordban, ami – mint később kiderült – az ő esetében egy fontos évfordulót is jelölt: ez volt Galileo Galilei itáliai fizikus halálának 300. évfordulója.
Szerencsés voltam, hogy a betegségem lassabban fejlődött a megszokottnál. De ez is azt mutatja, hogy senkinek nem szabad elveszíteni a reményt – írta hivatalos honlapján. Stephen Hawking kétszer házasodott. Első feleségét, Jane Wilde-ot még diákként vette el, 30 évig voltak együtt, majd 1995-ben elváltak. Hawking később elvette Elaine Mason t, az egyik korábbi nővéréhez, akivel 11 évig tartott a kapcsolatuk. Cambridge-ben matematikai professzorként tevékenykedett. Ugyanazt a posztot töltötte be az egyetemen, mint Sir Isaac Newton, a valaha élt egyik legkiválóbb tudós 1669 és 1702 között. Mégis, amikor egyszer megkérdezték tőle, ha lehetősége lenne rá, Newtonnal vagy Marylin Monroe-val találkozna inkább, az utóbbi mellett tette le a voksát. Bár brit állampolgár volt, 2009-ben Barack Obama akkori elnöktől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, ami az USA legmagasabb polgári kitüntetése. Hawking 2016 szeptemberében 375 tudóstársával együtt nyílt levelet írt az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpnak, amiért ki akar lépni a párizsi klímaegyezményből.
Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült. Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott. Életmentő műtétet, gégemetszést hajtottak végre rajta, teljes némaságra lett ítélve, a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Egyik tanítványa segítségével azonban sikerült újra kapcsolatot teremtenie a külvilággal: a kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátoron keresztül osztotta meg gondolatait másokkal.
Hawking másik elmélete, hogy az emberiség jó úton van ahhoz, hogy tönkre tegye a Földet. Ennek oka a túlnépesedés, a természet tönkre tétele, globális felmelegedés, mely szerinte visszafordíthatatlan méreteket öltött, illetve egy atomháború veszélye. Az egyetlen megoldás, ha más bolygókra távozunk. Véleménye szerint ebben az évszázadban meg kell próbálni a Hold, majd a Mars kolónia létrehozását. Tanulva ebből a kettőből, illetve az űrrepülés fejlesztésével el lehetne érni más naprendszereket, ahol földszerű bolygókon meg lehetne élni földi támogatás nélkül, így az emberi faj fennmaradna. Hawking következő elmélete arról szól, hogy az informatika, a gépészti fejlődés exponenciális fejlődésnek indult, így nemsokára a gépi intelligencia meghaladja az emberit. Ráadásul jelenleg is az informatikai memória szinte végtelenül bővíthető és egyre gyorsabb, míg az emberi agy kapacitása és sebessége korlátokba ütközik. Hawking úgy látja, hogy megfordult a világ és lassan nem a gép az ember kiszolgálója, hanem az ember szolgálja a gépet.