Cikkünkben 6 szívmelengető karácsonyi gyermekverset mutatunk, amit a tündöklő karácsonyfa mellett olvasgathatsz, vagy megtaníthatsz az unokának. "Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna? / Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna? " - idézet Aranyosi Ervin karácsonyra szánt kedves gondolatai közül. Cikkünkben 6 szívmelengető karácsonyi gyermekverset mutatunk, amit a tündöklő karácsonyfa mellett olvasgathatsz, vagy megtaníthatsz az unokának. Aranyosi Ervin: Kezdődjék a Karácsony Falu végén kicsi ház, hófelhő rá havat ráz, porcukorral szórja be hófehér a teteje. Erdő szélén nagy a hó, ott éldegél Nagyanyó, ott él vele Nagyapó, náluk lenni csoda jó! Havas úton száll a szán, meg is érkezik talán. Leugrál a sok gyerek, hóbuckákon hempereg. Majd kis lábuk odafut, hova vezet csoda út. Rövid karácsonyi versek gyerekeknek reformatus. Háznak nyílik ajtaja, ott vár rájuk Nagyapa. Ott vár rájuk Nagyanyó. Csak amikor nagy a hó, nehézzé lesz minden út, amin a szán idefut. Betódul a sok gyerek, mind jókedvű, mind nevet, osztoznak a kalácson, kezdődjék a Karácsony!
A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon 13 Télapó van, akik mindenféle turpisságokat csinálnak.
Nyolc patkó -kop-kop-kop Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő Csing-ling-ling-száncsengő. Csukás István - A karácsonyfát meghoztuk Fehér havon fut a szán, fut a szán, ez ám a jó igazán, igazán! A szánkómra felülök, felülök, hegyen-völgyön repülök, repülök. A szánkómra egy nyúl ül, egy nyúl ül, hogy ne legyek egyedül, egyedül. Repülj szánkó a havon, a havon, Ez ám a nagy vigalom, vigalom! Karácsony világszerte - gyerekversek.hu. A nyúl mögé róka ül, róka ül, hogy ne legyünk egyedül, egyedül. Róka mögé egy medve, egy medve, kapaszkodik nevetve, nevetve. Medve mögé hóember, hóember kapaszkodik örömmel, körömmel. Mögé csücsül egy fenyő, egy fenyő, a szánkómnak szárnya nő, szárnya nő. Hazaérve hahóztunk, így szóltunk: a Karácsonyfát meghoztuk, meghoztuk! Földíszítjük estére, estére, s leülünk a tövébe, tövébe! Kosztolányi Dezső - Karácsony Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel.