A MOL Magyar Kupa nyolcaddöntőjében Nagykanizsán lépett pályára az ETO FC NB II-es labdarúgócsapata, amely fordulatos mérkőzésen tudott nyerni és továbbjutni a következő körbe. Hatalmas érdemei voltak a továbbjutásban Farkas Balázsnak, aki triplázni tudott a találkozón. Az NB II-es győri csapat fordulatos mérkőzésen harcolta ki a következő körbe jutást, ahol Farkas Balázs háromszor volt eredményes. A fiatal támadó az első félidőben egy büntetőt váltott gólra, amit ő harcolt ki, majd a második játékrész hajrájában négy perc alatt újabb két gólt szerzett, amivel sikerült fordítani és győzni. " Magunknak tettük nehézzé a mérkőzést, ahol az ellenfél kétszer is előnybe tudott kerülni " – kezdte Farkas Balázs a klub hivatalos Facebook csatornáján. " Szerencsére mind a kétszer helyén volt a szívünk és az eszünk, így fel tudtunk állni. Nehéz meccs volt, tipikus kupatalálkozó, ahol a kisebb csapat mindent megtett, hogy megnehezítse a magasabb osztályú együttes dolgát, de szerencsére mi jöttünk ki jól belőle.
A arról számolt be, hogy felmerül a plágiumgyanú Farkas Balázs, az Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő érdekeltségébe tartozó online portál főszerkesztőjének szakdolgozata kapcsán. Az cikke alapján könnyen megtalálható Farkas Balázs szakdolgozata, a 2010-ben benyújtott Cigány-kép. Rögtön az elején rasszistának bélyegzi Kálomista Gábor fikciós dokumentumfilmjét, a Szíven szúrt ország ot, mivel a film bűnözőként kezeli a Marian Cozmát brutális módon meggyilkoló három, cigány származású elkövetőt. Farkas Balázs egyébként végzett újságíró, képesítését a Nyugat-Magyarországi Egyetem nevű felsőoktatási intézményben, Kommunikáció és médiatudomány szakon szerezte, nyelvvizsgával is rendelkezik – méltatta főszerkesztőjét korábban az Farkas végzettsége akkor vált érdekessé, amikor kiderült, hogy 2019 végén a szombathelyi médiaközpontban is szerepet kapott szakmai tanácsadóként. Kötetlen munkaidőben, havi félmillió forintért szerződtette Halmágyi Miklós. Az cikke alapján könnyen megtalálható Farkas Balázs szakdolgozata, a 2010-ben benyújtott Cigány-kép.
Lopni sem egyszerű A szerint bárki jogosan gondolhatná, hogy nincs is annál könnyebb, mint idegen szövegrészek szó szerinti átemelésével megírni egy szakdolgozatot. Farkas azonban a saját példáján keresztül mutatja be, hogy bizony lopni sem olyan egyszerű. Amikor ugyanis – bármiféle forrásmegjelölés nélkül – kezdi el sorolni a nyolcvanas évek dokumentumfilmjeinek pontos nézőszámát, komoly hibát vét. És nemcsak azért, mert nehezen feltételezhető, hogy Farkas saját kútfőből ilyen számsorokat előhozzon, hanem azért is, mert az ellopott szakasz valódi forrásaként szolgáló Varga-tanulmány nézőszámát sem sikerül pontosan átmásolnia. Farkas Balázs forrásmegjelölés nélküli szöveglopásai súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel Forrás: Facebook A Szépleányok című dokumentumfilmet 1987-ben 640 ezren látták a mozikban (Varga), ennek ellenére Farkas szakdolgozatában egy 160 ezres számot szerepeltet. Annak megállapításán túl, hogy Farkas Balázs forrásmegjelölés nélküli szöveglopásai súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel, érdemes két gondolat erejéig kitérni a szakdolgozat tartalmára is.
Agrofórum Online Digitális Agrofórum Bejelentkezés Regisztráció Asset 4 Nyitólap Hirdetések Asset 1 Hirdetés feladása Adatvédelmi szabályzat Alapadatok Név: Farkas Balázs Regisztrált: Helység: Pápa E-mail: Telefonszám: Hirdetések Feladott hirdetések száma: 1 db Összes hirdetés A felhasználó legfrissebb hirdetései John Deere 5100M traktor 12 900 000 Ft +áfa
Tanársegéd Elérhetőség UP laboratórium: G. ép.
A negyvenoldalas szakdolgozat legfeltűnőbb lopásai – a munka egynegyedét kitevő – harmadik fejezetben (A roma tematikájú magyar dokumentumfilmek története) találhatók. Azt írják a portálon, hogy Itt Farkas nemcsak hosszasan vesz át forrásmegjelölés nélkül szövegrészeket, hanem a dokumentumfilmek korszakolását is teljes egészében Varga Balázs tanulmányából (A magyar dokumentumfilm rendszerváltása – a magyar dokumentumfilm a rendszerváltás után) kölcsönzi – anélkül, hogy ezt bárhol feltüntetné. Ugyan már a 13. oldalon átemel egy terjedelmesebb, szó szerinti részt Varga szövegéből, ennek ellenére csak öt oldallal később tünteti fel először egy lábjegyzetben a tanulmányt. Ezenkívül a szakdolgozat egynegyedét megalapozó Varga-írást még egyszer említi Farkas: a bibliográfiában. Ráadásul a 13. és a 17. oldalon szereplő szöveglopások végén egyaránt szerepel lábjegyzet, ott azonban hivatkozásként nem a valódi szerzőt, Varga Balázst, hanem Gelencsér Gábort jelöli meg. Mindenképpen figyelemreméltó tehát az az igyekezet, amivel Farkas megpróbálta elrejteni plágiumának egyik legfőbb forrását.