Elmondta, hogy jelentős piactisztító hatása lehet az intézkedésnek. Az adatszolgáltatási adatok alapján a tárca szakemberei kiszámolták, hogy csak a húsz legnagyobb "katás foglalkoztató" összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint 3 millió forint ot fizet ki. A költségvetést, illetve a tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot. A módosítási szabályok érintik a kapcsolt vállalkozási formát is. Focista fizetések: 3,3 millió forint az átlag Magyarországon - mfor.hu. Jelenleg több nagyobb cég - visszaélve a kisvállalkozóknak létrehozott kedvező szabályokkal - úgy spórol a költségvetés és a tisztességes adófizetők kárára a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozásaikon keresztül számláznak be a nagy cégnek, így pedig a kata szabályait kijátszva minimális közteherrel vesznek ki pénzt a cégből - tudatta Izer Norbert. Kata: egy magánszemély csak egy vállalkozásban Lényegében ugyanez, illetve a kata alkalmazásából származó adóelőny többszöröződésének kizárása indokolja a harmadik lényeges változtatást is, amely szerint egy magánszemély csak egy vállalkozási formában lehet kisadózó.
Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is 'jut' 3 millió forintnyi keret). A 3 millió forintos keret számítása a KATA alanyiság megszűnésekor Szintén érdekes problémára vezet az, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a KATA alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a KATA alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a KATA alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni. 3 milliós KATA keret - Mi van, ha túllépem? - Válaszok a leggyakrabban feltett kérdésekre! - Jogi Fórum. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy vállalkozó február 28-ával kilép a KATA alól, és bár kiszámlázza a februárra esedékes díjat, de a vevő már csak márciusban fizet. Ilyenkor a februári (de csak márciusban megkapott) díj még a vállalkozó szempontjából KATA szerinti bevételnek számít, tehát nem kell utána például társasági adót fizetnie, ez egyértelmű.
Továbbra sem csillapodnak a hullámok a januárban hatályba lépett új KATA szabályozás körül, amely a 3 millió forint feletti kifizetések után 40%-os adót ró a juttatás kifizetőjére. A Niveus Consulting Group néhány, a gyakorlatban gyakran felmerülő kérdést járt körül. A 3 millió forintos keret nem egész évben működő vállalkozóknál A KATA-t régóta használó vállalkozások bizonyára tisztában vannak vele, hogy a KATA 'hagyományos' keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapja vonatkozásában. 3 válasz a katások 3 millió forintos kérdésére - Haszon. Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát.
Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie, sőt, a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is 'jut' 3 millió forintnyi keret. Szintén érdekes probléma, hogy úgy tűnik, a jogszabály eltérően kezeli a kata alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén. Az általános bevételi keret esetén ugyanis a bevétel megszerzésének időpontja számít, ami a törvény szerint a kata alanyiság idején kiszámlázott, de be nem folyt összegek esetében a kata alanyiság utolsó napja. Ezzel szemben a 3 millió forintos értékhatárnál a juttatás, azaz a kifizetés napját kell figyelembe venni. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ez nem jelenti azt, hogy érdemes lenne folyamatosan ki-belépkedni a kata alá, erre nincs is lehetőség. 3+3 millió támogatás. Ugyanis, ha valaki más adózási módra tér át, akkor a kilépés évében és az azt követő évben nem választhatja újra a kata szerinti adózást.
Mi van, ha egy kifizetőnél túlléped a 3 milliós keretet? A Niveus Consulting Group három gyakori kérdésre ad három érthető választ. A rutinos katások tudják, hogy a KATA hagyományos keretét, a 12 millió forintos bevételi értékhatárt arányosítaniuk kell azoknak, akik nem az egész évben működnek. Ebben az esetben a bevételi értékhatár egymillió forint a működés minden hónapjára vetítve. Amikor az a kérdés, hogy a 3 millió forintos kifizetési értékhatárt átlépte-e egy adott vállalkozó és megrendelő, akkor az értékhatár nem változik akkor sem, ha a kisadózó vállalkozás nem az egész évben működött. Nincs tehát akadálya annak, hogy valaki január és március között kiszámlázzon 3 millió forintot egy megrendelőnek, majd március végével megszüntesse a KATA státuszát. 3+3 millió állami támogatás. Ettől még nem kell a megrendelőnek különadót fizetnie (sőt a kisvállalkozónak sem, mert a 3 hónapra az ő szempontjából vizsgálva is jut 3 millió forintnyi keret). A 3 millió forintos keret számítása a KATA alanyiság megszűnésekor Problémás, hogy a jelek szerint a jogszabály eltérően kezeli a KATA alanyiság alatt kiszámlázott, de csak a megszűnést követően kifizetett összegeket a 12 milliós bevételi és a 3 millió forintos kifizetés határ esetén.
Gyakoran felmerülő kérdés az is, hogy az egymással kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket össze kell-e adni a 3 millió forintos keret számítása során. A rövid válasz az, hogy nem, a módosítás nem ír elő ilyen kötelezettséget. A hosszabb válasz azonban a Niveus szakemberei szerint korántsem ilyen egyértelmű. A NAV-nak ugyanis joga van a szerződéseket az úgynevezett valós tartalmuk szerint minősíteni. Ebből adódóan, ha a NAV arra jut, hogy mesterségesen került a díj megosztásra (például ilyen eset lehet, ha az egyik kapcsolt vállalkozás végül tovább számlázza a katás alvállalkozó díját a másik megrendelőnek), akkor tekintheti úgy, mintha a teljes összeg egy cég részére lett volna számlázva. Nem lehet csak amiatt megbontani a számlát több cég felé, hogy ezzel az egyes cégeknek számlázott összeg 3 millió forint alatt maradjon. forrás:
Néhány évvel ezelőtt, 2015-ben viszont még a horvátok is előttünk voltak, és pont ugyanannyi átlagos bérköltség jutott egy román klubra is, mint a magyarra, 3, 5 millió euró. Az eltelt néhány évben viszont miközben a magyar költés 5, 3 millióra növekedett, addig a horvátoknál kisebb mértékű növekedés volt (4, 2 millióról 5 millióra), a románoknál pedig szinte stagnált ez a tétel (3, 5 millióról 3, 7-re nőtt a költés 2018-ra). A focisták átlagos fizetéseit nézve a régió középmezőnyében szerepel ma már a magyar elsőosztály. Az átlagos bért illetően ugyanis nem mindegy, hogy egy-egy klub hány játékost foglalkoztat. A Transfermarkt adatai alapján a magyar bajnokság ebből a szempontból a régió élén áll, a csapatoknál átlagosan 33 játékos van, mögöttünk megosztva a második helyen a román és a lengyel klubok szerepelnek 30-30 focistával. A játékosok átlagos száma alapján a legjobb fizetéseket 2018-ban az ukrán bajnokságban lehetett elérni, átlagosan havi bruttó 5, 5 millió forintot, ezt a lengyel élvonal követi 3, 9 millióval, a dobogó legalsó fokára a cseh liga került 3, 7 milliós átlagos bruttó fizetéssel.