Harmadnap Lady Bertilak rábeszéli Gawaint, hogy fogadjon el tőle egy zöld selyemövet, amely megvédi a végzetes csapástól. Gawainen ekkor felülkerekedik a félelme: aznap este az övről hallgat. A Zöld Kápolnánál aztán a Zöld Lovag háromszor sújt le a zöld övet viselő Gawainre, de csak harmadszor ejt egy kis sebet a nyakán. Kiderül, hogy a Zöld Lovag maga Bertilak, és a kihívás egy játék, amelyet Arthur varázsló nővére, Morgan le Fay talált ki, hogy próbára tegye a kerekasztal lovagjait. Gawain persze szégyelli magát, hiszen félelemből nem vallott az övről, és megszegte a fogadalmát. Hazatérve Camelotba, szégyenbélyegként viseli az övet, és elmeséli, hogy járt. Arthur királyt viszont annyira megrendíti a (jó) történet, hogy elrendeli, Gawain kalandjának emlékére ezentúl minden lovagja hordjon zöld övet – de nem a szégyen, hanem a megbecsülés jeleként. Amikor a bukás tesz jobb lovaggá Az eseményeket keresztül-kasul átszövi a keresztény karácsony és az aktuális vallásoktól független téli napforduló szimbolikája.
Ő vezet be minket a film különös, szürreális világába; oda, ahol a segítőkészségről kiderül, hogy balga naivitás, a csodatévőnek szánt eszközök fabatkát sem érnek, az útitársul szegődők megerősítés helyett elbizonytalanítják a hőst, a gyenge ígéretben fogant hűséget pedig gyorsan megtöri egy csinos csábító. Lowery lassú folyású, többféleképpen is értelmezhető filmjében a szimbolikus, metafizikai történéseket illeti az elsőbbség (merítve a középkori moralitásjátékok hatásmechanizmusából). A központi alak azonban jellegzetesen mai, sodródó figura: szeretne felnőni, de nem tud, téttel akarja felruházni életét, de nem találja az eszményt, amiben hihetne. Mégis magunkra ismerünk benne: tétovaságában saját gyarlóságunkat fedezzük fel. Felelősségről és gyávaságról, erényről és társadalmi elvárásokról értekezik mindkét filmünk, ám míg Az utolsó párbaj megelégszik egy leegyszerűsített, anakronisztikus (bár megfontolandó) üzenettel, addig A zöld lovag a maga ambivalens hangvétele révén sokkal kényelmetlenebb kérdéseket feszeget.
Megvan még Dickens szívtelen uzsorása a Karácsonyi ének ből, aki előnyére változott? Az ilyen megújulást viszont az archaikus gyökerű vagy archaikusan építkező történetekben nem adják könnyen. A Karácsonyi ének ben Scrooge-nak, az uzsorásnak a szellemek külső "inspirációin" túl magának kell szembenéznie azzal, hogyan élt és gondolkodott azelőtt, és elszánni magát, hogy változtat ezen. Hasonlóan nagyformátumú emberi fejlődéstörténet Gawainé is, még ha a lovagi páncél csillogásától elsőre talán nem látszik a maga teljességében. A próbán tulajdonképpen kudarcot valló, ezért szégyenkező Gawain érettebb emberként tér vissza Camelotba. A Zöld Lovag próbáján Gawain szembesül a saját gyarló emberi természetével, az esendőségeivel, és ezeket felvállalva képes tanulni belőlük. Így a maga tökéletességébe vetett hiú büszkeség csorbája jobb lovaggá teszi, még ha eleinte úgy is érzi, elbukott. Gawain történetét az teszi szokatlan beavatástörténetté, hogy a várakozásainkkal ellentétben a hős nem a győzelemtől vagy a sikertől, hanem egy kudarc által válik többé és jobbá.
Franklin és a zöld lovag Rendezte John van Bruggen Írta Betty Quan Által termelt Merle Anne Ridley Főszerepben Noah Reid Elizabeth Brown Luca Perlman Kyle Fairlie Ali Mukaddam Olivia Garrett Shirley Douglas Kristen Bone Juan Chioran Mary Mouser Jonathan Wilson Richard Newman Ruby Smith-Merovitz James Rankin Gary Krawford Valerie Boyle Adrian Rácsos Elizabeth Hanna Catherine Disher Paul Haddad Jim Jones Debra McGrath Annick Obonsawin Zenéjét szerezte Ray Parker Tom Szczesniak Termelő cég Nelvana Forgalmazza Kaboom! Szórakozás Kiadási dátum 2000. október 17 Futási idő 75 perc Ország Kanada Nyelv angol A Franklin és a Zöld Lovag (más néven Franklin és a Zöld Lovag: A film) volt az első Franklin -film, amelyet 2000 -ben adtak ki közvetlenül videóra és DVD -re. Azóta2004 -bensugározták a Noggin és Nick Jr. filmeketaz Egyesült Államokban, és a kanadai Family Channel. Cselekmény Franklin Turtle izgatott a tavasz eljövetele miatt, mert a szülei azt mondták neki, hogy akkor nagy testvér lesz. Miután azonban barátaival beszélt erről, vegyes érzelmek támadnak.
Kóbor Andor a kóborlásnál semmit sem szeret jobban. Kóborlásai során hű társával, Fifilóval, a beszédhibás vízilóval számos kalandba keverednek, melyek során kiszabadítják Habcsicsóka királykisasszonyt, találkoznak a rémséges Frászkari Karikással, és segítségére sietnek XI. Robi Tóninak, Robotónia uralkodójának. Kóbor Andor mókás történetei a sok kacagtató pillanat mellett tanulsággal is szolgálnak, segítenek megtanítani a legkisebb korosztály számára környezetünk megóvásának alapjait, fontosságát, mikéntjét. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 19 Ft
A különbség éppen csak annyi, hogy az egzisztenciális drámát ott egy kísértetlepel, itt pedig egy lovagköpeny alá bújtatta. De miért van szükség az arturiánus-kor ködbe vesző misztikumára? Lowery rendezői munkásságának kiemelt eleme a létről-halálról folytatott merengés. A téma univerzális mivolta révén történeti kortól és műfajtól függetlenül megjeleníthető. A korai keresztény értékrend mintapéldányaként számon tartott lovagi kultúra pedig különösen gazdag táptalajt nyújt az egzisztenciális dilemmák szétszálazásához, a jelen kor társadalmát különösen jellemző értékválság bemutatásához és a korokon átívelő toposzok átértelmezéséhez. Ilyen toposzként tűnnek fel a mitikus ereklyék, melyek mind az Artúr-mondakörben, mind egyéb nemzetek folklórjában különleges képességekkel ruházzák fel az azt viselő hősöket. Nem véletlen, hogy ezen tárgyak legtöbbször hőn áhított zsákmányként (Szent Grál, Excalibur stb. ), sőt, egyenesen célként tűnnek fel. A The Green Knight ban mindez fordított értelmet nyer.