Emellett a Dél-Hanság területén húzódó Hany Istók tanösvény interaktív információs tábláinak karaktere is lehetne. Ezáltal nemcsak a marketingben, hanem a környezeti nevelésben és a helyi identitástudat növelésében is szerepet játszhatna. Összességében tehát elmondható, hogy Hany Istók karaktere szorosan összefonódik a Dél-Hansággal és vonzáskörzetével, valamint itthon és külföldön is egyaránt nagy ismertségre tett szert az évek során. Ezáltal a térségnek lehetősége nyílik alakját egy olyan turisztikai célú egységes arculati elem létrehozására felhasználni, mely többek között lehetőséget biztosítana a turisták helyben tartására, valamint hosszútávon elérhetné, hogy a Dél-Hanság potenciális turisztikai célponttá váljon. A cikk Szücs Nikolett: A Dél-Hanság és vonzáskörzetének turisztikai fejlesztése című diplomaterve alapján készült, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, 2021. Felhasznált források: (2021. 01. 10. ) – Kapuvári szabad hírportál (2021. ) – Kapuvár város honlapja (2021. )
Időpont: 2020. október 17. 09:00 Útvonal: Fertőújlak, Csapody István Természetiskola – Öntésmajor, Hanság Élővilága Kiállítás – Hany Istók tanösvény ( Esterházy Madárvárta – Királytói erdészház) – Csapody István Természetiskola Találkozási pont: Csapody István Természetiskola (Fertőújlak, Petőfi Sándor utca 23/A) Túra hossza: kb. 90 km Létszám: max 14 fő Ár: 6500 Ft/fő (Tartalmazza a túra, valamint az E-bike használatának díját) Jelentkezés és információ: +36 30 166 0950 -es telefonszámon és az e-mail címen. (Jelentkezés határideje a túra előtti nap 15:30-ig)
A vizsgált térség legfőbb hátránya, hogy tranzitforgalommal rendelkezik, nincs célirányos turizmus a területen. Ezzel szemben a jó közlekedési adottságoknak köszönhetően jelentős mértékű átmenő forgalmat bonyolít le a környező, nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkező térségek (pl. Sopron és a Fertő-tó, Fertőd vagy Győr és környéke) között (4. ábra). 3. ábra: Kapcsolatok sematikus ábrája (Saját szerkesztés) 4. ábra: Győr-Moson-Sopron megyében kijelölt turisztikai térségek (Kép forrása:) Hany Istók neve sokaknak ismerős lehet, ugyanis hazánkban és külföldön is egyaránt híressé vált legenda a mai napig fennmaradt és szájról szájra terjed a Kisalföldön és környékén. Hany Istók mondája már a 18. században is ismert volt. Az első latin nyelvű feljegyzés róla 1749. március 17-ére tehető, melyet a győri Egyházmegyei Levéltárban őriznek. A legendáról azóta számos irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei feldolgozás készült nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, így világszerte ismerik történetét (5. és 6. ábra).
Időpont: 2021. 11. 27. 09:00 Vezetett túra Hany Istók egykori lakhelyén. Találkozási pont: Esterházy Madárvárta Útvonal: Hany Istók tanösvény - Osli-Hany vizes élőhely-rekonstrukció (7 tanösvénytábla, 2 kilátó, 2-3 távcsövező hely) A túra során hallhatunk Hany Istókról és a lápi lidércekről. Megtekintjük a híres csíkos-égererdőt, a tőzegbányászat révén kialakult Király-tavat. Megfigyelhetjük az osli-hanyi vizes élőhely-rekonstrukció madárvilágát. Sasolhatunk többet között réti sasokat, gémféléket, ludakat, récéket. Távolság: 12 km (könnyű séta) Túravezetési díjak: Gyermek: 900 Ft Felnőtt: 1500 Ft Nyugdíjas: 1000 Ft Családi (2 gyerek, 2 felnőtt): 3500 Ft Ajánlott felszerelés: vízálló bakancs, távcső Jelentkezés: vagy +36 30 357 3897
Ez a páratlan vadvízország sajnos már a múlté, a régi láptavak és láperdők helyén ma mocsárrétek, legelők, kaszálók, távolabb pedig szántóföldek vannak, s a Hanságot ma uraló (telepített) erdőket korábban itt jóval kisebb mértékben lehetett megtalálni. A baj az volt, hogy csapadékos időszakban a Hanság vize gyakran okozott áradásokat a környező falvakban és földeken, így a mocsárvilág megrendszabályozására már egészen korán, az ókorban történtek kísérletek, de végül csak Mária Terézia korában épültek meg az első vízelvezető csatornák. A térképet böngészve rögtön szembetűnik az egymásra merőleges csatornák sűrű hálózata. Az ember derekas munkát végzett: kb. 1500 kilométer (! ) hosszúságú lecsapoló árokrendszer épült ki a Hanságban az idők folyamán. 2 / 15 A Rábca ma már megzabolázott mederben viszi el a vizet a Hanságból Fotó: Szigeti Ferenc Albert A páratlan Osli-Hany Az Esterházy Madárvártától széles, kavicsos út vezet az erdők mélyére, ahol hamarosan meg is érthetjük a Hanság új és régi erdei közti különbséget.
Elevenszülő gyík is található a réteken. Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt "testvérétől", a Lébényi-Hanytól. Annak kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak. Ugyanitt található kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű. Fészkel a túzok és fellelhető a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, tölgy-kőris-szil ligeterdeiben pedig a kabasólyom, erdei füles- és macskabagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádiboglárka, a csatornák hinarasaiban pedig békaliliom is található. Nagy vadállományában a szarvas, a vaddisznó a számottevő. A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg a "vadvízországnak" is nevezetes hanyi lápvilágból: a Király- tó, és a Tóköz tavai (Barbacsi, Kónyi-, Fehértó). E tavaknál a terület bejárása, a madármegfigyelés lehetséges- szakvezető kíséretében. A Répce menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán.