Mi felnőttek abban bízhatunk, hogy ha akkor össze tudtuk tartani a családot, így most is menni fog. A jelen helyzet okozta bizonytalanságban semmi ráhatásunk nincs sem arra, ami történik; sem arra, mennyi ideig fog tartani. Ráhatásunk kizárólag arra van, hogy ennek a hirtelen ránk robbant, óriási félelem-bombának a hatásait hogyan semlegesítjük a szűk környezetünkön, családunkon belül. Mit mondjak be video. Csak a saját kereteinken belül fogunk tudni itt, és most békét teremteni. Ez az az idő-, és térbeli dimenzió, amire ráhatásunk maradt, így erre lenne érdemes fókuszálni a következő napokban, hetekben. Legyünk együtt többet, és közben figyeljük arra, hogy a félelem szintjét a gyerek esetében még a számára elviselhető keretek között tartsuk" – tanácsolja a pszichológus. További cikkek a rovatból Videók
És nagy meg fog könnyebbülni.. 18:13 Hasznos számodra ez a válasz? 7/58 anonim válasza: 97% Moziba mész… ezer dolog lehet amit ki tudsz találni. 😀 márc. 18:23 Hasznos számodra ez a válasz? 8/58 anonim válasza: 97% Anyu, apu találkozom lesz.. Anyu apu randim lesz.. Be tudnátok vinni? márc. 18:27 Hasznos számodra ez a válasz? 9/58 anonim válasza: 96% Elkezdtem olvasni, azt hittem egy 15 éves gyerek írta ki a kérdést. A szakítás. Erre a végén 25F... 25 éves FÉRFIként ennyire rettegsz a szüleidtől? Ennyire nem tudsz kommunikálni? Ha ennyire nme akarsz beszélni róla, akkor válj férfivá, tedd félre a "gyűlöletedet" és ülj buszra: "Anya, apa, bemegyek a városba. Az utolsó vagy utolsóelőtti busszal hazajövök. " Vagy kérd meg apádat: "Fater, találkoznék egy csajjal a városban, bevinnél majd szombaton kettőre? Tankolok neked cserébe. " Miért viselkednek úgy a mai huszonévesek, mintha óvodások lennének? márc. 18:27 Hasznos számodra ez a válasz? 10/58 anonim válasza: 96% talán az igazat.. mondjuk nőként érdekesen venné ki magát a szememben ha a pasit a randira apu fuvarozza, mert nem akar a csávó buszozni.
Ne terheljük hazugságokkal, ne mondjuk, hogy jól néz ki, mert könnyen lehet, hogy épp akkor jött egy kezelésről, sápadt és sovány, és pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mondunk. Ne mondjuk, hogy "nem is nézel ki betegnek", hiszen ettől még beteg! Gyakran elhangzik ilyenkor az is, hogy "nagyon fiatal vagy még egy ilyen betegséghez". Ha öregebb lenne, jobb lenne? "Hős vagy" – mondják sokan, holott mindenki ezt tenné a helyében. Még ön is! Ő pedig nem hős akar lenni, csak túlélni szeretné. Mit mondjak még. "Hogy vagy? " – teszik fel a kérdést, de vajon a betegnek mit kellene erre mondania? Tudja, hogy az elvárás szerint azt kellene mondania, " jól", de ez nem volna igaz, hiszen nagyon beteg. "Minden rendben lesz/meg fogsz gyógyulni" – gyakran így próbálják biztatni a beteget, de ezt inkább ne mondjuk. Hiszen ezt nem tudjuk és sajnos biztosak sem lehetünk benne. "Mennyi időt jósolnak az orvosok? " – őszinte, de húsbavágóan fájdalmas kérdés, inkább ne! "Megértem/átérzem" – mondják sokan, pedig nem valószínű, hogy ez megy, nem vagyunk a másik helyében.
Amikor egy ismerősünkről, szerettünkről, esetleg családtagunkról kiderül, hogy daganatos betegsége van, akkor az első reakciónk a sokk, a félelem, a féltés. Az ijedtség érthető is, hiszen a daganatos betegségeket komolyan kell venni, mert akár halálos kimenetelűek is lehetnek. Ha azon aggódik, hogy máris rosszul reagált, akkor ne tegye: valószínűleg hasonlóan fogadta a beteg is, amikor közölték vele a diagnózis – így tehát, ha mi is így érzünk, máris empatikusan reagáltunk. Igenám, de hiába hasonlóak az érzéseink, a helyzetünk nem ugyanaz – és éppen ez az, ami nehezíti az együttérzés helyes kifejezését. A lényeg, hogy az együttérzés segítő és ne bántó, fájdalmas vagy dühítő legyen. De hogyan érjük ezt el? Mit szabad és mit nem szabad mondani egy daganatos betegnek? “Mit mondjak, ha valaki belehal a fertőzésbe, és idejön a családja, hogy lett volna lehetőségem kötelezni az oltásra, mégsem tettem?” - kötelezővé tették az egyik taksonyi cégnél az oltást | BudaPestkörnyéke.hu. Mire van szükség igazából? Egy daganatos beteg a betegségével kel és fekszik. Szeretne mással is foglalkozni, de mivel krízisben van és aggódik, fél, ezért nem is tud másra gondolni – a nap 24 órájában a betegségével él, és keresi a vele kapcsolatos információkat, a gyógyulás lehetőségeit.
18:43 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
8 év alatt felépítettem magamnak egy körbepárnázott életet. Nimródnak mindent elmeséltem, nem volt titkunk egymás előtt. Két gyerekünk született, két csodálatos kislány. Nimród főnyereménynek bizonyult: boldog voltam és büszke, hogy labilis, sodrodó múltamat magam mögött hagyva erős, öntudatos feleség és anya lettem mellette. És akkor beütött a mennykő. Balázs váratlan halálhíre visszarepített azokba a zaklatott időkbe. Mit mondjak be able. Annak ellenére, hogy 8 éve nem hallottam felőle, minden úgy tért vissza az emlékezetembe, mintha tegnap történt volna. A mosolya, a hangja, az érintése, a nevetése ott kísértett minden pillanatomban, és belopózott az álmaimba is. Bűntudat gyötört, amiért olyan hirtelen szakítottam vele, és bármennyire irracionális gondolat volt, egyre azon töprengtem, vajon meg tudtam volna-e akadályozni a halálát. Azt se tudtam eldönteni, el kéne-e mondani a férjemnek, hogy ennyire megvisel a volt szeretőm halála, vagy csak felesleges kínoknak tenném ki. Mit csinál ilyenkor egy jó feleség?