Férfi és nő, szerelem és szakítás, vágyak és valóság, színek és szürkeség, szabadság és diktatúra. A kettőség dinamikája és összefonódása kíséri végig az Egy másik Róma című kamaradarabot, mely a szombati budapesti bemutató után itáliai turnéra indul a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, a Nemes Nagy Ágnes 100 programsorozat részeként. A költőnő verseire és férje, Lengyel Balázs novelláira épülő színpadi zenemű alkotójával, Dobri Dániel zeneszerzővel beszélgetett Kőhalmi Andrea művészetről, történelemről, sorsokról, elvágyódásról, hazatérésről. "Az Egy másik Róma szerelmi történet egy nőről és egy férfiról, háttérben a 20. Vágyak és valóság 1.évad 4.rész. századi történelemmel. A második világháború szörnyűségei után volt egy rövid, de nagyszerű időszak, amikor magyar művészek ösztöndíjjal tölthettek néhány hónapot, fél évet a Római Magyar Akadémián. Ennek köszönhetően szinte egyszerre vendégeskedtek és alkottak az olasz fővárosban mások mellett Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Pilinszky János, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy éppen Hantai Simon.
Még ebből az abszurdból is kihozható valami És mindez ebből a hajnalba nyúló beszélgetésfolyamból nő ki, amelynek minden pontján megingunk, hogy lesz-e ebből valami, vagy pedig ez csak egy totális nonszensz, amire egyik irányból sem lehet rákapcsolódni.
Hol láthatjuk az előadást a jövőben? A szombati budapesti bemutató után hétfőn Rómában, szerdán Nápolyban lesznek előadásaink, annak a rendezvénysorozatnak a részeként, amit januárban indított el a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum Nemes Nagy Ágnes 100. születésnapja alkalmából. Ami biztos, hogy Juhász Anna Irodalmi Szalonjában találkozhat velünk a közönség még a tavasszal, aztán remélem, hogy több helyen is megfordulunk majd. Kőhalmi Andrea Fotó: Bach Máté Kapcsolódó cikkek Parsifal-bemutatóra készül nagypénteken az Opera Programajánló április 06. Kovácsházi István, Szántó Andrea, Szemerédy Károly, Kálmándy Mihály és Palerdi András főszereplésével, Almási-Tóth András kortárs rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével tűzi műsorára Wagner utolsó zenedrámáját a Magyar Állami Operaház. Az ősz hangja – Beszélgetés Vörös Niki jazzénekesnővel Zene április 05. Vágyak és valóság: 9. fejezet ~ Karácsony. 16 éves a zenekara, a Vörös Niki Quartet; testvérével öt éve jazzklubot alapított Esztergomban; tartott már zenebölcsit, zenetábort, és jelenleg is tanít; folyton azon ötletel, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a jazzt.
A házasság elején már rájön, hogy bizony itt nem lesz olyan jó fajta a kefe, mint egykori lovagjával, aki szintén szexi, gazdag, sármos és persze okos is, de valami rosszat csinált, ami miatt főhősnőnk annyira megutálta a pasikat, hogy inkább azzal az unalmas férjével tervezi leélni az életét. Azt be kell vallani pozitívumként, hogy a férfiaknak itt sok nőknek szóló sorozattal vagy filmmel ellentétben legalább van némi személyisége, és nem csak kellékek. Na, de térjünk csak vissza, hogy mi is történik ebben a rémesnek látszó házasságban. A pongyolás szexdémonnak annyira hiányzik a lepedőgyűrés, és annyira ráun arra, persze teljesen jogosan, hogy férje inkább meccset néz az ő (tízpercenként megvillantott) fedetlen keblei helyett, hogy fantáziálni kezd az exről és a vele eltöltött kalandokról. Index - Kultúr - Kár, hogy nem online találkoztunk, sokkal egyszerűbb lett volna. Persze, nyilván időrendben fantáziál, így egy komplett sztori kerekedik ki. forrás: Netflix/Vágyak/Valóság Az a bizonyos jelenet, amit érdemes egyébként legooglezni egészében is. Billie - mert egyébként ez Madame Fehérmáj polgári neve - a sorozat nagy részében pucér, és mikor épp nem, akkor naplót ír fantáziáiról, emlékeiről a bőrdzsekis ex-szel.
Egyszerűen imádom. Tavaly előtt a kedvenc dalom, a "Blurred lines" győzött, ami még mindig a legjobb szerintem.
Azért maradtunk ennél a címnél, mert én a Két Rómá hoz képest is egy másik Rómáról mesélek. Nem irodalmi értekezés ez, nem életrajz, hanem a saját véleményem és érzéseim összessége a történetről. Többek között arról, hogy mennyire tud, akar és szeret bekapcsolódni egy másik városba, kultúrába az ember. Halottam már operaként és színpadi műként is meghatározni. Milyen műfajú az Egy másik Róma? Nem merném egyértelműen operának nevezni, mivel prózát is használok benne. A partitúrában színpadi zenemű szerepel, de mostanában inkább daljátéknak hívom. A történetet Nemes Nagy Ágnes versei dalbetétek, áriák formájában mesélik el, egy szoprán és egy tenor előadásában. Vágyak és valóság 1 évad 1 rész. A prózai átkötő részeket Lengyel Balázs Két Róma című esszéjéből két színész tolmácsolja. Ők mozgásszínházi elemekkel is élnek a színpadon, ez a harmadik rétege az előadásnak, aminek a rendezője Blaskó Borbála táncművész, koreográfus. A férfi-női kettősség játéka egyébként a szereposztásban is megjelenik: egy operaénekes, egy színész és egy zenészpáros kelti életre a darabot.