Ez számtalan esetben ad alkalmat szomszédjogi vitára, pedig a cél, hogy az összegyűlt csapadékvíz ne csak egyes szakaszokat terheljen, hanem egyenletes eloszlatásával mielőbb eltűnjön. A vízelvezető árkokban összegyűlt csapadékvíz elvezetésénél alapvetően fontos az átereszek teljes akadálymentessége. Ellenkező esetben egy-egy vízelvezető árokszakasz akár ki is önthet, mivel a víz elfolyását az eltömődött, kellően ki nem tisztított átereszek gátolják. Közterület-fenntartás. Ezért nagyon fontos, hogy a kitisztításuk rendszeres legyen, és a víz lefolyása után rövid időn belül a hordaléktól is meg kell szabadítani a sokszor elég szűk áteresznyílásokat és a környéküket. A meglevő árkokat - legyenek azok szikkasztó- vagy elvezető célúak -, betemetni tilos! Bizonyos esetekben a helyi önkormányzat erre engedélyt adhat, ám a közterületi vízelvezetést ez nem akadályozhatja, erre ilyen esetekben az önkormányzat által meghatározott megoldást kell kiépíteni. Az átereszek járófelületeinek épsége, balesetmentessége is lényeges, amire ugyancsak az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kell gondot viselnie.
Az ingatlanok előtti közterületek törvényben előírt módon való rendszeres karbantartása és gondozása jó értelembe vett közügy, amit minden ingatlantulajdonosnak be kell (kellene) tartania! Ez azonban nem mindenhol érvényesül megfelelően, és ezen a helyzeten sokszor a kiszabott bírságok sem képesek javítani.
A nagy parkoló közepén ott a szabad hely, de más nem állhat oda, mert azért (jogosan) megbüntetik. Hogy hogyan lehet egy már kijelölt mozgássérült parkolót visszacsinálni, azt a közterület-felügyelők nem tudják, de valószínűleg a társasház közös képviselőjének kellene eljárnia a BKK felé, hogy szabadítsák fel a helyet a többi ott parkoló autós számára. Ferenci Zoltán
A köztisztasággal és a települések szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységét általánosan az ÉVM-EüM együttes rendelete határozza meg. Ezen kívül a helyi önkormányzatok ennél konkrétabban megfogalmazott rendelkezései egészítik ki. Sok esetben azonban a jogszabály általános meghatározásait, kötelezettségeit más, pl. a helyi környezet és természetvédelmi- vagy egyéb kötelezettségeket megfogalmazó rendeletei is kiegészítik. Konkrét esetekben a helyi önkormányzatok is hozhatnak a település adottságaihoz igazított rendelkezéseket, amiket különféle fórumokon keresztül hoznak a település lakóinak a tudomására. Kötelező feladatok Az említett ÉVM-EüM rendelet általános előírásai többnyire ismertek az ingatlantulajdonosok előtt, ám nem árt ezeket a kötelező feladatokra és kötelességekre felhívni az ingatlan tulajdonosok figyelmét. Ingatlanok előtti közterületek gondozása - Ezermester 2016/5. Például a település területén levő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat a gyomtól, hulladéktól megtisztítani, rendben tartani. Kötelesek naponta gondoskodni az ingatlanuk előtti járdaszakasz, illetve ennek hiányában 1 m széles területsáv tisztántartásáról.
Helyszíntől és a hívatlan vendégek körétől függően tehát hatásos lehet. Mit tehetünk még? Minden esetben járjunk utána, hogy az ingatlanunk előtti terület pontosan kinek a tulajdonában van, illetve minek minősül. Eltérő szabályok vonatkoznak ugyanis a zöldterületre, és sok esetben kiderül, hogy bár nem füvesített, de hivatalosan zöldterület egy adott rész. Kinek a feladata a ház előtti füves rész lekaszálása, és mekkora lehet a fű?. Amennyiben a gyalogos bejárónkat állják el parkolással, úgynevezett birtoksértő magatartásról van szó, ami nem a KRESZ szabályait sérti, hanem azt az előírást, mely szerint úgy lehet használni egy ingatlant, hogy a szomszéd a saját ingatlana használatában ne legyen szükségtelenül akadályozva, zavarva. Ilyen esetben a tulajdonos felé kell panasszal élni, ami legtöbb esetben az önkormányzatot takarja – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.
Sőt a szomszéd is csak egy keskeny járó-részt takarított el, úgyhogy ha én kocsival ki akartam tisztességesen állni az udvarból, akkor az egész udvar jóformán rám várt mindig. Szerencsére már nem lakom ott. :-) MajorDomus 2019. 10. 18:05 Szóval nyugodtan takaritsátok közösen. 2019. 18:03 már bocsánat, de itt nincs nagyobb vagy kisebb tulajdoni hányad, mert osztatlan közös tulajdonról van szó! csak a telek használatában van eltérés, mármint annak mértékében, semmi közé nincs a külső járda használatához. 2019. 05:40 Én nem értek hozzá, de szerintem ez pont olyan, hogy a harmadik fél (aka polghiv) felé egyetemlegesen feleltek azért, hogy a törvény szerint síkosság mentesítve legyen a járda, meg az egyéb előírt munkák meglegyenek. Aztán egyetemlegesen büntet, és attól hajt be, akitől akar vagy tud. Aztán, hogy ezt Ti magatok között hogy intézitek, magánügy. Így is lehet, úgy is lehet. Ha tényleg társasház vagytok, akkor esetleg ráhúzható lenne a Tht közös költség szabálya, bár ez nem pénzbeli kiadás, de ez is egyfajta "költség", hogy ki lapátol többet. "
Kérdés, hogy érdemes-e, nyerhető-e. Nem lennék biztos benne, mert itt jelentős érdeksérelem érzésem szerint nincs, a kisebb tulajdonos többet dolgozik, de az az ő kizárólagos használati területe előtti rész. Vagyis érthető indok. Szerintem, de mondom, nem értek hozzá. poldibacsi 2019. 09. 18:23 Kérdezek: Adott egy 2 lakásos társasház. A telek osztatlan közös tulajdon, a kizárólagos használatú részek tulajdoni aránya 60 - 40%. Saroktelek, a két lakás elhelyezkedéséből adódóan a kisebb lakás kisebb telekrészéhez jóval nagyobb utcarész jut, mint a másik lakáshoz. Közösen felelnek a telek körüli közterület rendben tartásáért. Hogyan oszlik meg a telek körüli közterület (járda plusz az úttestig tartó zöldterületek) tisztán tartása, gondozása, hóeltakarítás, stb. Mindenki maga előtt takarít, azaz a kisebb telekrész használója sajnos így járt, a munka kb 3/4-e neki jut? Vagy tulajdoni hányad szerint, de legalábbis fele-fele arányban? A vezérelv lehet-e az, hogy a nagyobb ingatlan tulajdonosa ne csak az előnyeit élvezze, hanem a kötelességeket is korrekt módon vállalja?