A történet pikantériája az, hogy Duchamp mégegyszer feldolgozta ez a témát. Az elkészült mű a Megborotvált L. (1965) névre lett keresztelve. Így ismét 180 fokos fordulatot vett a történet: a végeredmény valójában nem más, mint a valódi Mona Lisa hibátlan 9×7 centiméteres reprodukciója. Duchamp ezzel a bravúros húzással elérte, hogy 1965-től kezdve minden Mona Lisa reprodukció, sőt még Leonardo igazi hölgye is, egyben Marcel Duchamp reprodukcióvá vált. Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan: akkor most melyikük műve a híresebb?! ?
↑ Maurice Ulrich, " LHOOQ Londonban ", L'Humanité, 2002. január 25 ( online olvasás). ↑ Marc Décimo, Marcel Duchamp és erotika, Dijon, Les Presses du Réel, koll. "Az abszolút különbség", 2008, 317 o. ( ISBN 978-2-84066-225-9). ↑ Marc Décimo, Les Jocondes à bajusz, Dijon, Les Presses du Réel, koll. "A heterogén", 2014, 314 p. ( ISBN 978-2-84066-725-4). Külső linkek Képzőművészeti erőforrás: Nemzeti Modern Művészeti Múzeum
/ folytatódik a helyzetkép, melyben póleon időromboló agymasturbálását Mona Lisa plézene arcsikolya / Mona Lisa magasztos és változóan ordit / csavarta ki / őbelőle / Ő, póleon Én, póleon tovább tenyésztem a Mona Lisa vigyorgást. Én, póleon lefényképezlek téged, te majd kapsz képet. Olyan gép kattan, mely kamrájában husz pöre hölgy paráználkodik vérfagyasztó szép kedéllyel. Ó, Mona Lisa, te igy paráználkodsz. Én, póleon megállitom észjárásomat, én képtelen vagyok. Leonardo... dicső Piktor... reménytelen pálcád, a kis léglökés, ernyedten sült el a... fogorvosi karosszékben... Én, póleon nem veszek át. Én, póleon meghóditok. Én, póleon képtelen vagyok csinálni. Én, póleon immár lófasz vagyok. Én, póleon látok még napot. Nem, Párizs drága nem Párizs jó és rossz drága nem, Párizsban él Varju Jancsi ő párizsi, de nekem drága Jancsi.
Marcel Duchamp – LHOOQ (1919) című alkotása a dadaizmus ikonikus alkotása. A híres-hírhedt művész egy Giocondát ábrázoló képeslapból (20 x 12 centiméter) alakította ki férfias figuráját. Atitokzatos mosolyú szépasszonyra kecskeszakállat és hetyke bajuszt pingált. Pedig hol volt még ekkor a Conchita Wurst -féle popkulturális élmény… Duchamp nem érte be ennyivel: a képeslap aljára a különös L. H. O. Q. címet írta fel. Az ártalmatlannak tetsző mozaikszó franciául kiolvasva úgy hangzik, hogy: Elle a chaud au cul, vagy "Jó a segge". Ehhez nem lehet mit hozzá fűzni… Végül mint, aki jól végezte dolgát, szépen szignózta a reprodukciót. És ha már reprodukció, érdemes megemlíteni, hogy nincs még egy olyan festmény, amelynek ennyi átfestése, parafrázisa, így vagy úgy továbbgondolt utánérzése született, mint a Mona Lisáról világon. Egy 1980-ban kiadott könyv több mint száz ilyen másolat számlált össze. Létezik kövér, terhes, tibeti népviseletbe bújt, hajcsavarós, sőt még Sztálin arcú "példány" is.
E-könyv olvasása Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! On Demand Books Amazon Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek