[2] Féltestvére: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos, Gerlóczy Gedeon (1895–1975) építész, szakíró és Gerlóczy Edit (1889–1978) voltak. Testvére: Gerlóczy Pál (1909–1994). Felesége Gerlóczy (= Telléry) Sára (1931-) festő, grafikus. Három gyermeke született: Bea, Mónika és Ferenc (1957–) újságíró. Unokája: Gerlóczy Márton (1981–) író.
Azt is elárulta, hogy sok szöveget a családi naplókból, levelezésekből és emlékiratokból emelt ki. A könyvbemutatón régi fotókat is vetített, amelyekből közelebbről is megismerhettük az erdélyi család múltját. Ritka az olyan kép, amin mosolyognak – fogalmazott. Ida és Jékely Lajos 1905-ben ismerkedtek meg, majd a lánykérést követően Nagyenyedre költöztek át, ahol hamarosan két fiúgyermekük is született, Zoltán és Endre. Érdekes, de sem a levelekben, sem az emlékiratokban nem esik szó a gyerekekről – mesélte a szerző, majd a családtörténetet folytatva elmondta, hogy miközben Lajos irodalmi karrierje egyre inkább beindult, a házaspár kapcsolata sokat romlott. Mint kiderült, ekkoriban vette fel a költő az Áprily nevet is, amellyel befutott és további sikereket ért el. A regényben természetesen az új névválasztás mögött meghúzódó anekdota is szerepel. Gerlóczy Márton a női fájdalom szobrát rajzolta meg új regényében - Könyves magazin. A Trianon után egy nappal született meg lányuk, Márta – mondta, hozzátéve, hogy nem sokkal ezután a családnak Kolozsvárra kellett költöznie, ahol az irodalmi élet aktív részeseivé váltak, olyan írókkal jártak össze, mint Tamási Áron, Nyírő József vagy Reményik Sándor.
Az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával azonban sikerült kiüresíteniük a házasságtól eltérő, más együttélési formákat, az élettársi viszonyt. Hiába él együtt valaki évtizedeken keresztül érzelmi és gazdasági közösségben párjával, a párja halála esetén szinte semmilyen jog nem illeti meg őt. Az együtt élő párok esetén egyedüli lehetőség a közjegyző előtt hitelesített végrendelet, így lehet például örökösödést, vagy haszonélvezetet biztosítani a szeretett fél számára. Gerlóczy márton felesége. Cselekvőképességükben korlátozottak A fogyatékos állampolgároknak egy jelentős része áll gondnokság alatt, ami azt jelenti, hogy az életük apró-cseprő ügyeit leszámítva semmiről sem dönthetnek önállóan. Nem rendelkezhetnek egészségügyi beavatkozások engedélyezéséről sem, így például terhesség megszakításról sem. Munkánk során gyakran tapasztaltuk, hogy bár két ember szeretne gyermeket vállalni, finom vagy nyílt nyomásgyakorlással eltérítik őket ettől. Különösen igaz ez akkor, ha egyikük intézetben él. Mindez annak vizsgálata nélkül történik, hogy ők valójában képesek lennének gyermek nevelni vagy milyen segítség mellett tudnának szülőkké válni.