A "175 ÉVES A SZÓZAT ZENÉJE" felirat utal a kibocsátás apropójára. Egressy alakja mellett fent a Szózat kottájának részlete, lent Egressy kézjegye található. Az emlékérmét Kereszthury Gábor éremtervező művész tervezte. Kínálatunk megtekintése az alábbi linken Forrás: Magyar Pénzverő Zrt.
1843-ban a Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját, egy évvel később a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázaton elismerésben részesült. A Petőfi-versek első megzenésítője: A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy nagy népszerűségre tettek szert, és a Nemzeti dal első megzenésítőjeként is Egressy Béni nevét jegyezzük fel. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, 1849-ben írta meg a Klapka-indulót, és az általa korábban szervezett, fiatal és tehetséges cigányzenészekből álló, nemzetközi hírnevet elért zenekar szórakoztatta a front mögött a honvédeket. A Himnusz dallamaiért is versenyben volt a Szózatot megzenésítő Egressy Béni » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A szabadságharc leverése után menlevelet kapott és visszatért a Nemzeti Színházba, ahol haláláig tag volt, és karigazgatóként dolgozott. Népies műdalai zeneszerzőként is ismertté tették, Liszt és Brahms is használt fel belőlük motívumokat. (Via Magyar színházművészeti lexikon, Múlt-kor)
2017. július 17. 15:09 MTI 166 éve, 1851. július 17-én halt meg Pesten Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) és igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. Fordító | Matiné. A kis Benjámin a miskolci református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teológiát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvarázsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
Inkább a használhatóbb nyomtatott verziót vette alapul. A melódián kisebb dallami és ritmikai javításokkal hajtott végre, a zongorakíséret nyomán pedig megírta a többi kórusszólamot, 4 szólamú vegyeskari és 3 szólamú egyneműkari (férfikar/nőikar/gyerekkar) változatban is. Jobb lett a mű, mint újkorában lehetett, hiszen Bárdos zseniálisan értett az énekkarhoz, tudása ezen a téren talán csak mesteréhez, Kodályéhoz fogható. Melyik sztárral születtél egy napon? - Fórum - Starity.hu. A mű hamar népszerű lett, néhány év alatt számos előadást ért meg (magam is többször énekeltem 1986-7 körül Párkai István vezényletével). Olykor, kuriózumként elő lehetne adni a mű két fennmaradt "eredeti" formáját is, Bárdos kiváló átdolgozása azonban elsőrangú koncertdarab, megérdemli, hogy rendszeresen műsoron legyen. Az átító nem kívánta megtéveszteni a hallgatóit, ezért így írta a mű címét: Bárdos Lajos: Erkel Szózat a. Mai zenemellékletünkben a vegyeskari változat hallható.
A héten mulatunk, azaz adatbázisunk képei segítségével felidézzük, hogyan vigadtunk az elmúlt évszázadokban – olykor örömben, olykor bánatban. A magyar nóta és a "cigányzene" szinte szinonimák, sőt a legismertebb nótaszerzők és zenészek, virtuózok roma származásúak. Kis magyar zenetörténetünkben vizsgáljuk, hogy hogyan alakult ez a kölcsönhatás? Hogyan vált szórakoztató műfajjá a nóta – a magyar népzenében gyökerezve és a reformkor romantikus nemzeti hevületétől fűtve? A magyaros táncmuzsika Terjedelmi okokból odáig nem merészkedünk, hogy a magyar népzene történeti gyökereit elemezzük, hiszen akkor igencsak ősi időkbe kellene visszatekintenünk. Rövid összefoglalónkat a 18. századtól kezdjük, ekkor született meg a régi magyar tánczenéből – a magyar nóta mondhatni előzménye – a verbunkos. Eredeti funkciója szerint a verbunk-tánccal és zenével próbálták a legényeket katonaéletre csábítani, így verbuváltak. A verbunkos zene olyan világhírű komponistákra is hatással volt, mint Mozart vagy Brahms.
A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több városban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
HALLGASS MINKET ÉLŐBEN! Aranyköpés Isaac Asimov Az intelligens és jól fogalmazó ember előnyhöz jut azzal szemben, akinek ugyanúgy igaza van, csak történetesen primitív, zavart vagy ijedt. Még több velős mondás VIBER KÖZÖSSÉGÜNK Csatlakozz Te is, várunk! EZT LÁTTAD MÁR? Dilirádió: 2020 legszebb pillanatai… CSAK ONLINE Ha ezt az ikont látod egy cím mellett, akkor az a tartalom kizárólag itt, az oldalon érhető el, direkt a webre gyártottuk. Hírlevél – ne maradj le semmiről!