Az AP megjegyzi, hogy szakértők szerint a különféle technológiával működő oltások kombinálása növelheti a hatékonyságot. Nagy-Britanniában például a hagyományos módszerrel készült AstraZeneca és a Pfizer lehetséges kombinációját tanulmányozzák kutatók. Koronavírus A legtöbb helyen azért még az emelkedett kategóriába sorolható.
– Általában mondom, hogy az mRNS alapú vakcinákra az ellenanyag-emelkedés jellemző, az összes többire pedig a celluláris immunitás kifejezettebb manifesztációja – fogalmazta meg. Az emberi erőforrás miniszter a Parlament népjóléti bizottsága előtt tartotta éves beszámolóját / Fotó: MTI/Balogh Zoltán Hozzátette: mivel a vektorvakcinák egy emberre nem fertőző vírus segítségével jutnak el az emberi sejtekhez, és a szervezet az adenovírus – tehát a vivővírus – ellen is termel ellenanyagot, ez pedig korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag "fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből". A miniszter szerint "ezen túlmenően egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében". "Ha ezt meg tudnánk határozni, még konkrétabban tudnánk erről beszélni. Kínai vakcinák: visszaüt a titkolózás | 24.hu. De nehézség abban is van, hogy a sejtes immunitás esetében és a másik fajta, humorális immunitásnál is a szervezet általános, csak az egyénre jellemző immunállapota más és más" – tette hozzá.
Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága. A kínai a leggyengébb, de ez is hatásos, a Janssen-hez nem volt elég idő a vizsgálatra. Megjelent az első nagy magyarországi tudományos kutatás (HUN-VE vizsgálat) a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon. A kutatás megállapítja, hogy minden Magyarországon használt vakcina magas, illetve rendkívül magas hatékonyságot mutatott a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozása tekintetében - olvastuk a Mind az öt vizsgált vakcina hatásos, de eltérő mértékben (fotó:) A kutatás eredménye egyértelmű: a védőoltás 88-98 százalékra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetele, és 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedően nagy védelmet nyújt az oltottak részére. Az oltás - történjen bármelyik vakcinával is - tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment, jelentősen csökkenti a halálozás kockázatát.
A kínai Sinopharm és a Sinovac vakcina elölt vírust tartalmaz, és egészen eddig a kínai állami propaganda igyekezett kétséget ébreszteni az olyan mRNS-alapú védőoltások ellen, mint a Pfizer-Biontech, vagy a Moderna. Az említett szombati konferencián ugyanakkor a járványügyi központ másik tisztviselője közölte, hogy a Kínában fejlesztett mRNS-sel dolgozó vakcinák is a klinikai tesztelés szakaszába léptek - idézi a az eredeti AP tudósítását. A Sinovac vakcinája 50 százalék körül van, szemben a Pfizer 97 százalékos hatékonyságával. A hivatalos tájékoztatás szerint április másodikáig Kínában 65 millióan kapták meg legalább az első vakcinát, ebből 34 millióan pedig már a másodikat is. Gao Fu megemlítette, hogy a kínai oltóanyagok hatásossága többféle megoldással is javítható. Példaként említette az adagolás, és a két oltás között eltelt idő újragondolását, az ismétlő oltások számának növelését. (Az Egyesült Arab Emírségekben pedig már régebb óta három adagot adnak be a Sinopharmból. ) Szerbiában pedig már vizsgálják, hogy egyes esetekben - főként 60 év feletti férfiaknál - miért nem alakult egyáltalán védettség.
Megjelent egy tanulmány a Magyarországon használt vakcinák hatékonyságáról. A tanulmányban vakcinatípusra lebontva mutatják meg, mennyire védenek a megfertőződés és a halálozás ellen − írja a kormányzati koronavírus-tájékoztató oldal. A Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter megbízásából indult HUN-VE- (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült. A kutatás a teljesen beoltott, azaz a kétszer oltott és az oltatlan lakosság adatait vetette össze. A kutatás 2021. január 22. és június 10. között olyan személyek bevonásával készült, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE-vizsgálatban 3 740 066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát. Ezzel a magyar kutatás az egyik legrobusztusabb, legnagyobb vizsgálat a világon, amely idén a vakcinák hatékonyságát vizsgálta. Az eredmények a Magyarországon használt mind az öt vakcináról részletes eredményeket közölnek.