Röviden a "Szénás Kör"-ről. Egyéni körtúra, ami végig jelölt turistautakon halad a Budai- és Pilis-hegységben, Solymárról indulva és oda érkezve. Leginkább egy teljesítménytúrához hasonlítható, a különbség annyi, hogy itt nincs kitűzött rajt, hanem mindenki egyénileg, az általa megválasztott időpontban indulhat és teljesítheti, futva vagy gyalogolva. Két különböző hosszúságú és nehézségű távot terveztünk (31 ill. 75 km), hogy mindenki saját felkészültsége alapján választhasson. Terepfutás : a börzsönyi "KÖR" kihívás 2. felének bejárása: 101 km + 4009 m - YouTube. Önellátó esemény, ami azt jelenti, hogy a teljesítőnek magának kell biztosítania a túra ideje alatt szükséges étel és ital mennyiséget. A Kör az ellenőrző pontokon kihelyezett QR-kódok leolvasásával teljesíthető. A "Szénás Kör" 2018 nyarán indult, azóta már nagyon sokan teljesítettek a hosszabb és a rövidebb távot is. Népszerű a többszörös teljesítés, mindenki szeretne mindig más, új élményeket kapni ezen a szép útvonalon. Hiszen a szervezők egyik alapvető elgondolása az volt, hogy a Buda környéki hegyek kevésbé ismert útvonalaiból minél többet megmutassanak a terepfutóknak, túrázóknak.
De ha úgy alakul majd, akkor visszajövök még a terepre, mert nagyon tetszett.
Nem a Panoráma utat követtem, mert fejből nem is emlékeztem rá, hogy pontosan merre visz (most már tudom, hogy a kék jelzésről hol kellett volna letérnem a zöldre), hanem végig a kék jelzést, ami felvitt a hegytetőre, a kilátóhoz. Felfele elég kemény volt az út, a kisebb emelkedőkön igyekeztem futni, de nagyon sokszor bele kellett gyalogolnom. Igyekeztem gyalogolni is tempósan, bőven volt 160 pulzusom és izzadtam is rendesen. A Hármashatár-hegy csúcsán A kilátó után már tudtam, hogy vissza fogok érni az autóhoz. Terepfutás – Az én New York Maratonom. Nem a lankásabb oldalon mentem, valamiért nem mertem már letérni a kék jelzésről. Ez nem biztos, hogy a legjobb ötlet volt, mert egy-két elég komoly szurdokon kellett átkelnem, ahol még sétálva sem éreztem biztonságban magam, olyan meredek volt. Végül aztán megérkeztem vissza a Virágos-nyereghez, innen már csak egy rövid lefele vezető út volt vissza az autóhoz. Itt láttam azt is, hogy hol van a zöld jelzés vége, ami valószínűleg egy futhatóbb útvonal. Egy meredekebb szakasz, bár a fénykép nem adja vissza a valóságot… Összességében nagyon jól esett egyet terepen futni, kellett már a változatosság.
Hogyan kötött ki a futás mellett? Régebben teljesítménytúráztam, mert abban az időben nem is voltak terepfutóversenyek, maximum egy-kettő. Persze a túrákon is előfordult, hogy a lejtőkön futottunk kicsit, de ennyi. Aztán az egyik túrán – már nem is emlékszem, hogy melyiken – terepfutók is indultak, és ahogy elhúztak mellettünk, néztem, milyen "bolondok", milyen gyorsan haladnak, s utána kezdtem el egyre többet futni. Lejtőn, aztán kicsit síkon, majd elkezdtem készülni a futásra. Előtte persze voltak száz kilométeres túráim is, szóval nem a nulláról kezdtem. Az első terepfutásom a Mátrabérc Trail volt. Tudom, rögtön belecsaptam a jóba, de ott még hivatalosan a túrázók között indultam, igaz, a futókkal rajtoltam. Vittek magukkal, aztán két napig nem is tudtam lábra állni. Az ultrafutás azért is különleges, mert idősebb korban is elkezdheti az ember, és a sikereket nem helyezésekben és érmekben mérik, bármennyire is szépen mutatnak. Szerintem az a sikeres, aki a szívét-lelkét beleadva, önmagát és másokat tisztelve képes úgy fejlődni, hogy közben alázatos marad.
9. kép Egy éves szilva vessző, hármas rügycsoportokkal A 40 cm-től hosszabb egyéves vesszők a hosszú termővesszők. A 20 és 40 cm közötti hosszúságú vesszőket középhosszú termővesszők nek nevezzük. A 20 cm-től rövidebb termőrészek a termőnyársak. Ezek kétéves gallyakon helyezkednek el. A szilvafákon a termőnyársakkal berakódott gallyak értékesek a terméshozás szempontjából ( 10. kép), éppúgy, mint a vesszők. Dr markó szilvia dermatology. 10. kép Szilva gally termőnyársakkal Termő korban a szilvafák fenntartó metszése során úgy ritkítjuk a koronát, hogy minden évben megfelelő számú hosszú és középhosszú termővessző, valamint 2, 3 és 4 éves termőgally maradjon a fákon, a következő évi termés biztosításához. Az 5 évesnél idősebb termőgallyakat tőből eltávolítjuk. A jól fenntartott fákon virágzáskor megfelelő mennyiségű virág van, ami biztosítja az azévi terméshozást, és a korona nem sűrű ( 11. kép). 11. kép Virágzó szilvafák A szilvára is jellemző, hogy egy virágrügyből nem csak egy virág képződik, hanem kettő vagy három ( 12. kép).
Ezek is hajtásrügyben záródnak, és az oldalukon sok virágrügy képződik. Ezekből lesznek a következő évben a bokrétás termőnyársak. 1. kép Cseresznye hajtások A téli nyugalmi időszakban tehát különböző hosszúságú és típusú termőrészeket találunk a fán. Hosszú termővesszők et (40 cm-től hosszabbak), középhosszú termővesszők et (20 és 40 cm közötti hosszúságúak), normál ízközű termőnyársak at (max. 20 cm hosszúságúak), és bokrétás termőnyársak at (2-3 cm hosszúságúak). A cseresznyefajták többségénél a bokrétás termőnyársak, ezek a rövid szártagú hajtásképletek, jellegzetes és fontos termőrészei a fáknak. Oldalukon sok virágrügy található, a végükön egy hajtásrügy van ( 2. Vizuális ismeretek Tanszék. kép). 2. kép Cseresznye bokrétás termőnyárs Termő korban évenkénti rendszeres fenntartó metszéssel megfelelő mennyiségű termőrészt kell meghagyni a fákon, ami biztosítja az optimális virágberakódottságot a következő évi terméshozáshoz. A vesszőket és a gallyakat lehetőleg visszametszés nélkül hagyjuk meg, csak ritkítsuk azokat, ahol túl sűrűn állnak.