Angina pectorisnak (avagy koszorúérgörcs) nevezzük azt a tünetegyüttest, amikor a szívizom elégtelen vérellátottsága miatt szorító mellkasi fájdalom jelentkezik, ami testmozgásra csak fokozódik. Oka legtöbb esetben a koszorúerek megbetegedése, az érelmeszesedése. Az angina pectoris a középkorú és idősebb férfiak és a változókoron túli nők jellemző panasza, ami a szívinfarktus előfordulását jelentősen növeli. A kardiovaszkuláris megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartozik. Magyarországon az angina pectoris-szal rendelkező betegek száma 400. 000 körüli. Nemcsak hazánkban jelentős megbetegedés, hanem a legtöbb fejlett országban komoly egészségügyi kockázatot jelent. Angina pectoris tünetei Az angina pectoris megállapításában számos tünet játszik szerepet. Angina pectoris tünetei en. Leggyakrabban jellegzetes, bénító mellkasi fájdalom jelentkezik, amely a szegycsont mögött intenzíven érzékelhető. Alkalmanként kisugárzik a bal karba, kisujjba is. Tüneteit fizikai megterhelés, stresszes munka, túlzott hideg érzet, dohányzás, kiadós étkezés vagy érzelmi megterhelés is kiválthatja.
Ennek eredményeként lehetővé válik, hogy a verőerek kitáguljanak, és a szívizom vérellátása javuljon. Műtéti kezelés Az az angina, amely gyógyszerekre nem reagál, vagy rosszabbodik, sebészeti beavatkozást igényel. Az angioplasztika nevű eljárás során egy olyan vékony csövet (katéter) alkalmaznak, amelynek végéhez felfújható ballon csatlakozik. Angina pectoris - Betegségek | Budai Egészségközpont. A katétert a lágyék verőerén keresztül felvezetik az elzáródott koszorúérhez (fenti kép). Ekkor a ballont felfújják, hogy a szűkületet okozó zsírlemezt (plakkot) ellapítsák és a verőér keresztmetszetét kitágítsák. Vannak esetek, amikor mikrosebészeti módszereket alkalmaznak a zsírlemezek leborotválására. Egy újabb eljárás során lézert erősítenek a katéterhez, amely elpárologtatja a lerakódásokat. Az angioplasztikán átesett betegek több mint kilencven százalékának enyhül az anginája, a javulás azonban sokszor csak átmeneti. A betegek harminc százalékának fél éven belül kiújulnak a mellkasi fájdalmai, három-négy éven belül pedig több mint ötven százalékuknál újra kialakul a szűkület.
Tisztelt! Az alábbiakkal kapcsolatban kérném szépen szíves tanácsukat, véleményüket. Édesapámról van szó, aki (72 éves) tizenéves kora óta magasvérnyomásban szenved, folyamatosan gyógyszert szedett rá. Soha nem ivott alkoholt és nem is dohányzott, maximálisan aktív életet élt mostanáig. Tavaly november óta nagyon erős fájdalmai voltak a lábában, az achilles-ín környékén. Panaszával volt háziorvosnál, és idén február végén magánúton reumatológusnál is (sem rtg, sem semmilyen egyéb képalkotó vizsgálat nem történt). Angina pectoris tünetei de. Utóbbi orvos különféle kezeléseket írt a lábára, de nem volt lehetősége igénybe venni ezeket, mert március 01-én influenzás lett. Láza volt és köhögött, nagyon legyengült néhány nap alatt. Éjszakánként komoly rosszullétei, fulladással járó köhögése lett. A háziorvos a tüneteire egy nagyon erős antibiotikumot írt fel (a gyógyszertárban nem is volt belőle, merthogy annyira ritkán írják fel). A gyógyszert másnapra sikerült beszerezni, de közben ismételt rosszullétek miatt bementek a sürgősségire (a lakóhelyük szerint nem oda tartoztak).
Heves Megye Bemutatása Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe 3. 630 km2, lakóinak száma 330. 000 fõ. Székhelye Eger, 63. 000 lakossal. Hét város található a megyében, ebbõl a tízezer fõnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37. 000), Hatvan (24. 000), Heves (11. 000). A városokon kívül 111 község van a megyében. Az alföld síkságából hirtelen kiemelkedõ vulkanikus Mátra hegység és a Bükk hegység nyugati része, továbbá a Mátra alja és a Bükk alja tartozik Heves megyéhez. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentõsebbek az Eger, a Tarna, s kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyûjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdõk épültek, napjainkban pedig ezek a gyógyturizmus alapjai. Éghajlata, az alföldi részeket leszámítva, az országos átlagnál kissé hûvösebb és csapadékosabb, nem szélsõséges. A táj geológiája és természetes növénytakarója igen változatos.
Kedves Érdeklődő! Ezek a területek a Mezőföld, a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl. A nagytáj területét a rajta áthaladó Duna és a Tisza 3 részre osztja. Erőteljesen érvényesül a medence-jelleg. Nagyobb képért kattints rá a térképre! 105-133. Ezen a weblapon a földrajzóráimon használt Power Point bemutatókat lehet megtekinteni, valamint érdekes földrajzi oldalakhoz eljutni. 6. A Germán-alföld maga Németország északi részén terül el. Milyen az éghajlata? >>>> (mezőgazdaságból)); a negyedkori homok (futó homok is) leginkább a Duna-Tisza közét jellemzi, de ilyen a Nyírségnek nevezett negyedkori fennsík s az alibunári mocsár és a Duna között elterülő terület, A … Ezek a területek a Mezőföld, a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl. Színezd ki a munkafüzetben ezt a területet világoszöldre! A negyedkori kavics leginkább az Alföld szélein van (Arad, Nagyvárad, Kassa, Budapest stb. Az Alföld éghajlata A Mezőföld és a Drávamelléki-síkság nedves-kontinentális, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl száraz-kontinentális éghajlatú terület, kelet felé erősödő kontinentális hatással.
A Duna mellékfolyói a Sió, a Dráva és a Tisza. A Tisza balparti mellékfolyói: a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (Sebes-, Fekete-, Fehér-Körös, Berettyó) és a Maros. Jobbparti mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó, a Zagyva. Az Alföld tavai közül mesterséges eredetű a Tisza-tó és a Hortobágyi halastavak, morotvató pl. a Szelidi-tó, szél által kifújt medencében halmozódott fel a nyíregyházi Sós-tó, a szegedi Fehér-tó, szikes tó pl. a Gyopáros-tó. A felszín alatt rétegvíz, artézi víz, termálvíz halmozódott fel. Európa leggazdagabb termálvíz-készletével az Alföld büszkélkedhet (pl. Gyula, Hajdúszoboszló). A gyakori esőzés belvíz formájában veszélyeztetheti a termést vagy a lakóházakat. Vizeink nemzeti értéket képeznek, ezért különösen fontos a védelmük. Az Alföld természetes talaja és élővilága Az Alföld fontos nemzeti értéke a humuszban gazdag termőföld. A legjobb minőségű a mezőségi talaj, a feketeföld a lösszel borított területeken jött létre: a Mezőföldön, a Bácskai-löszháton, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén.
Az alacsonyabb térszínű árterek a folyókat kísérik. A Duna mentén helyezkedik el a Pesti-síkság, a Solti-síkság, a Sárköz, Gemenc, a nagyobb szigetek (Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget). A Drávamelléki síkság része az Ormánság. A Tiszához kapcsolódik a Szatmár-Beregi-síkság (legmélyebb része az Ecsedi-láp), a Bodrogköz (a falvak homokszigeteken jöttek létre), a Rétköz, a Taktaköz, a Jászság, a Hortobágy. A Körösvidék hazánk leggyorsabban süllyedő területe, a Kis- és a Nagy-Sárrét található a térségben. A magasabb térszínű löszvidékek: a Mezőföld, a Bácskai-löszhát, a Körös-Maros köze, a Nagykunság és a Hajdúság. Legfontosabb ásványkincsei: a kőolaj és a földgáz az Észak-Alföldön pl. Hajdúszoboszló térségében és a Dél-Alföldön, Szeged környékén. A magas geotermikus gradiens miatt sok helyen találunk hévizet (pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Gyopáros), de előállíthatunk geotermikus energiát is. Tájai: a Mezőföld, a Drávamelléki-síkság, a Duna-Tisza köze (Bodrogköz, Jászság, Kiskunság, Bácskai-löszhát), a Tiszántúl (Szatmár-Beregi-síkság, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Sárrét, Körös-Maros köze.
A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bõsége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. A hegyvidék legjelentõsebb üdülõ és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatetõ, Kékes. A Bükkben Bánkút és Szilvásvárad. Gyógyfürdõk Parádon és Egerben találhatók. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ helyiség, A zöld- és sport turizmust - vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati - kedvelõk télen-nyáron kedvezõ feltételeket találnak. Ss Tams a Heves Megyei Közgyûlés Elnöke