Utána pedig a nép ráfeleli: "Mert tiéd az ország... " 2011. 19:01 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza: 100% Az utolsonak van igaza 2011. Index - Külföld - Jóváhagyta a Miatyánk új szövegét Ferenc pápa. 27. 12:52 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A Miatyánk, mely Máté és Lukács evangéliumában szerepel, az egyetlen imádság, melyet Jézus Krisztus a tanítványainak átadott. Szövegezése ezért kiemelt jelentőséggel bír minden keresztény számára. A Biblia új, liturgikus fordításához 1996-ban kezdett hozzá egy francia ajkú bibliaszakértőkből és írókból álló csoport. Miatyánk ima szövege pdf. A munka során a Miatyánk szövege is módosult. A változás azonban kizárólag az imádság hatodik kérését érinti, mely eddig így hangzott: "és ne vígy minket kísértésbe" ("Ne nous soumets pas à la tentation"). Az új verzió a következő: "és ne engedd, hogy kísértésbe essünk" ("Et ne nous laisse pas entrer en tentation"). A francia nyelvű Miatyánk a jeruzsálemi Pater Noster-templom udvarán Ez az új fordítás nagyobb hangsúlyt helyez a Krisztussal való közösségre, Aki maga is megismerte a kísértést – nyilatkozta a La Croixnak Bernard Podvin, a francia püspöki konferencia szóvivője. A Szentírásban szerepel, hogy "a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a Sátán megkísértse" (Mt 4, 1), továbbá az a tanács is, amit Jézus a Getszemáni kertben adott tanítványainak: "virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek" (Mt 26, 41).
Ennek az egységnek előfeltétele volt, hogy a katolikus főpásztorok még a jóváhagyás és kihirdetés előtt, úgymond a "munkafázisban" megküldték a protestáns testvér-egyházaknak a tervezetet, akiknek így volt alkalma végiggondolni a kérdést. Hazánkban az "ökumenikus" Miatyánk a felekezeti megosztottság évszázadai után csak nem is olyan régen, 1988. március 28-án lett rögzítve egy szakértői bizottság által, majd november 15-től a felekezetek vezetői elkezdték fokozatosan bevezetni az új szöveget. Mi a különbség a Katolikus "Mi Atyánk" És a Református "Mi.... Ha lesz bármiféle változtatás, akkor az szintén így történhet meg: közös szentírás-tanulmányozás és elmélkedés, a szakmai és (anya)nyelvi érvek ütköztetése, a konszenzus keresése, majd a kölcsönös és közös elfogadás. Martí Zoltán hirdetés
Az új Miatyánk csak ezután kerül be az olvasmányos könyvekbe, az új misekönyvek nyomtatása pedig csak 2015-re várható. A híveknek tehát lesz idejük felkészülni a változásra – mondja a püspökkari titkár. Az 1966-os francia változatot annak idején az összes keresztény felekezet elfogadta mint ökumenikus verziót, és a mostani módosítás felé is érdeklődéssel fordulnak. Antoine Arjakovsky ortodox történész máris egyetértésének adott hangot az új változattal kapcsolatban, mivel "az 1966-os szövegezés azt sugallja, hogy Istentől ered a kísértés". A protestáns Jean Tartier, a Franciaországi Keresztény Egyházak Tanácsának (CECEF) tagja is pozitívan nyilatkozott az új változatról. Az eredeti Miatyánk - CSILLAGFÖLD. Minden esély megvan tehát arra, hogy az új Miatyánk szintén ökumenikus dimenziót öltsön – zárja gondolatait Bernard Podvin. Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is! Magyar Kurír (ki)
Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy legyőzzük és végérvényesen elhárítsuk a kísértést, ahogy Fia is tette – mondja Podvin. Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a "ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek" sorból "ne vígy minket kísértésbe" lett. A görög eisphero (Mt 6, 13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg – "add, hogy ne kerüljünk kísértésbe", "ne vezess minket kísértésbe", "ne engedd, hogy kísértésbe jussunk" – de egyik sem bizonyult kielégítőnek – fejti ki Podvin.
Ke tyiroj o thém, o zurálipo, táj o sztráfimo, Dád táj Sávo táj Szunto Gyih, ákánák táj szákánák táj szákánák. Ámen. (In. : Aranyszájú Szent János Liturgiája) Magyar nyelven: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.
Ezzel együtt például az olaszországi püspökök bejelentését követően az Angliai és Walesi Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője máris jelezte: a döntés csakis az olasz fordításra vonatkozik, az angol hivatalos szöveg átalakítása nincs napirenden. Milyen egyeztetések történnek ilyenkor – kik vizsgálták a változtatás lehetőségét? Meg kell ismételnünk, hogy nem a pápa döntéséről van szó. A latin misekönyv, imaszöveg változatlan maradt. A nemzeti fordításokban történtek, történhetnek változtatások, amelyeknek kezdeményezői és kivitelezői a helyi püspökök. A megkérdezett szakértők körét is ők határozzák meg. Amikor elkészül egy misekönyv-fordítás, a helyi püspökök pozitív véleménye után Róma elé terjesztik azt. A francia szövegváltoztatást 2013. június 12-én hagyta jóvá a Szentségi és Istentiszteleti Fegyelmi Kongregáció. Innentől a francia nyelvet a liturgiában alkalmazó országok püspöki konferenciái maguk határoznak az új fordítás bevezetésének időpontjáról. Olaszországban a helyzet azonban sajátos, hiszen a pápa egyben Itália prímása, az olaszországi egyház feje is, emiatt jelen esetben (a szakértők véleményére támaszkodva) személyesen is jóvá hagyta az olasz misekönyv-fordítást.
Mindenesetre nem egyszerű eldönteni, hogy a MÁV késésben lévő járatain mikor jár kártérítés, és mikor nem. A generálszabály szerint a jegypénztáraknál az intercityk (IC), és a többi, emelt szintű szolgáltatást kínáló belföldi vonat késése után legfeljebb a 390 forintos pótdíjat adják vissza - azt sem mindig. A legtisztább előírások a nemzetközi vonatok késésére vonatkoznak. Ezek szerint a nappal közlekedő vonatok hatvanperces, az éjjel közlekedők 120 perces késése esetén a jegy árának húsz százalékát térítik vissza. A kártérítés kötelezettsége azonban egy, mondjuk Budapestre másfél órás késéssel befutó külföldi vonat esetén nem a MÁV-ot, hanem a szerelvényt közlekedtető vasúttársaságot terheli. A magyar vasút így csak saját vonataiért vállal felelősséget. Mutatjuk, mire ment el 110 millió a MÁV-nál. A helyzet a belföldi vonatoknál késés miatt kártérítési igényt eleve csak az az utas fogalmazhat meg, aki hely-, vagy pótjegyes vonaton utazott. Számára a helyjegyes vonat 30, az IC-járatok 15 percnél hosszabb késése esetén papírforma szerint 24 órán belül legalább a pótdíj visszajár.
request email] 4. 5. idézett részek elrejtése
Többségében olyan vonalakról kértek be adatokat, és ábrázolták ezeket grafikonon, amelyek esetében az utóbbi évtizedben nem végeztek jelentős pályafelújítást, vagy az folyamatban van, mint például a Budapest–Vác, a Budapest–Pécs, a Budapest–Szeged, és Budapest–Hatvan–Miskolc, Budapest–Győr vonalak. Minden késésért fizethetne a MÁV. Ezek közül a pécsi és a miskolci fővonalakon kezdődött el nemrégiben a pályarekonstrukció. A vasúttársaság mindent megtesz, hogy a jelenlegi vágányzár ideje alatt is kiszolgálja az érintett városok között közlekedők utazási igényeit és biztosítsa a megfelelő eljutásokat. A "Személyszállító vonatok késése az egyes vonalakon 2017-ben" sor alatt feltüntetett grafikonból éppen arra lehet következtetni, hogy jelentős pozitív hatása volt a befektetett erőforrásoknak a már nagyrészt felújított Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa és a Budapest–Esztergom vonalakon, mert az átlagnál pontosabbak a vonatok. Az előbbi vonal esetében 2016-ról 2017-re 9, 5 százalékkal nőtt a fizető utasok száma (6, 6 millióról csaknem 7, 3 millióra).
Fél év elteltével is csak Vlagyivosztokig jutottak a transzszibériai vasúton. A történethez persze hozzátartozik, hogy ez az útvonal volt minden idők leghosszabb kerülője. Indiában teljesen megszokott a vonatok késése, sőt többnaposra is volt példa. Az egyik, Tinsukiából Howrah-ba induló szerelvény még a hetvenes években több mint 60 órát késett; igaz, a menetidő a menetrend szerint is 30-32 óra. Egy másik utas a kelet-indiai Puriból indult a fővárosba, és a menetrendhez képest több mint 55 órás késéssel érkezett Újdelhibe. Csehországban 2018-ban minden hetedik szerelvény késve futott be a pályaudvarra. A leggyakrabban az expresszvonatok és a távolsági járatok késtek. Európában egyébként a legmegbízhatóbbnak a svájci vasúttársaságot tartják. Járnak a vonatok, de sok késéssel. Szerelvényeinek csaknem 90 százaléka hajszálpontosan tartja magát a menetrendhez. Az Egyesült Államokban akkor pontos a vonat, ha egy 250 mérföldes, 400 kilométeres távot legfeljebb 6 perc késéssel tesz meg, 550 mérföldes, csaknem 900 kilométeres távon azonban már 30 percet is tolerálnak.
2016-ig a Nemzeti Közlekedési Hatóság látta el ezt a munkát, 2017-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette át a feladatot, aminek aztán 2018-tól a jogutódja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, annak is az Utasjogi és Piacfelügyeleti Főosztálya folytatta ezt. (Mivel állami cégről van szó, amelynek az elmúlt években a költségvetését rendszeresen támogatta az állam, mondhatjuk, hogy ezekben az esetekben az egyik zsebből tették át a pénzt a másikba, de legalább írásos nyoma volt annak, hogy valami nem volt rendben. ) A büntetések legnagyobb részben a hiányos, vagy teljesen elmaradt utastájékoztatás miatt jártak. A listán végiggörgetve 100 és 300 ezer forint közötti tételek sorát látjuk, általában olyan indoklásokkal, hogy a vonaton nem mondták be a megállókat vagy a késést, egy-egy vasútállomáson nem raktak ki menetrendet, kint felejtették a már nem érvényes régi menetrendeket, vagy épp nem működtek a liftek. Nem látszik egyértelmű logika amögött, hogy mikor járt pénzbüntetés, és mikor csak figyelmeztetés, gyakran esett meg, hogy százezres tételt kellett fizetni ugyanolyan típusú hiányosságok miatt, mint amik máskor nulla forint büntetési tétellel szerepelnek az ellenőrzések mellett.
Címlap Egy év alatt összesen három és fél évet késtek a vonatok 2018. április 13. | 07:55 Közérdekű adatigényléssel fordult a MÁV-hoz az Index, hogy kiderüljön, mennyit késtek tavaly a vonatok összesen. A teljes hálózaton összesen 1 831 556 perc, vagyis közel három és fél év volt a késés egy év alatt. Ez nagyjából megfelel a korábbi átlagnak, 2008 és 2014 között 1, 77 év volt az átlagos késés féléves bontásban, a vasúti beruházásoknak egyelőre nincs látszata ilyen szempontból - jegyzi meg a portál. Az egy vonatra jutó fajlagos késés 15, 2 perc lett, a hatalmas számot összesen 120 423 vonat hozta össze a 1 042 212-ből, vagyis a vonatok 11, 55 százaléka késett. Ezekbe az adatokba ráadásul bele sem számolták a 6 percnél kevesebb késéseket, a MÁV által alkalmazott számítás szerint ugyanis az 5 perc 59 másodpercet késő vonat még pontosnak számít. (Önkritika: a cikk tegnap jelent meg az Indexen, az Alfahír félnapos késéssel ismertette az adatokat. ) A MÁV szerint a cikk hangulatkeltő, ők büszkék az eredményekre A MÁV Kommunikációs igazgatósága az alábbi közleményt juttatta el portálunkhoz: Jól érzékelhető fejlődésen ment át, jó irányba halad a vasúttárság a fejlesztésekkel 2012. óta – köszönhetően a jármű- és pályafejlesztéseknek, felújításoknak, az új motorvonatok beszerzésének, a menetrendszerűség növekedésének, a szolgáltatási színvonal javításának.
A jelenleg a közlekedésben résztvevő 120. 423 vasúti jármű fényében ez azt jelenti, hogy a személyszállító vonatok 11. 55%-a átlagosan 15. 2 percet késett. A Magyar Nemzeti Államvasutaknál érvényes szabványok értelmében nem jegyzik fel az eseményt, ha a késés nem éri el a hat percet, ugyanis ilyen esetben a vonatérkezés pontosnak tekinthető. Mindez arra utal, hogy valószínűleg jóval több késés történt, mint amennyit a MÁV elismert. A legnagyobb mértékű késések a Budapest–Szeged, illetve a Budapest–Pécs vasútvonalakon tapasztalhatóak - és az okok az esetek 40%-ában az infrastrukturális problémákban keresendőek.