blikk Mi történt mindenki kedvenc boltvezetőjével, Icukával? Kasszás Erzsi visszavonult, az új CBA-reklám viszont annyira pusztító, hogy szavakat nem lehet találni rá – Mutatjuk Icukát Smároláson kaptuk Puskás Petit, de ez még semmi! Hoppá, kit sikerült lefotózni! Találja ki, melyik magyar híresség van a sapka alatt! Danics Dóra édesanyja, Bach Szilvia rádiózásba kezd Jeleket kapott Bach Szilvia, hogy lánya nyeri meg az X-Faktort Jól járt lánya sikereivel Bach Szilvia Durván bántalmazták, megrugdosták Danics Dórát Kigyógyult a rákból a magyar színésznő, most nem talál munkát! Ezért ivott annyit az X-Faktor üdvöskéje! Különös titkot árult el az X-Faktor énekesnője 2013. okt 26. 15:33 X-Faktor Danics Dóra Hipnózissal gyógyult Bach Szilvia lánya BUDAPEST – Megviselte a múlt Danics Dórát (25). Az X-Faktor idei szériájában az élő show-ig jutott tehetség – aki tavaly is próbálkozott az RTL Klub versenyében, azonban akkor a mentorok házában kiesett – ugyanis éppen a kényszerű távozás idején szakított korábbi kedvesével.
Storizom a situt - Bach Szilvia előadása Bach Szilvia, az ország első női humoristája, aki paródiáival immár több mint 30 éve szórakoztatja a nagyérdeműt. 2017-ben született meg Szilvi szókimondó karaktere, Jolika a roma asszonyság, akit azonnal megkedvelt a közönség, és azóta szinte nincs is Rádiókabaré felvétel nélküle. Jolika most színpadra áll, hogy elmesélje, mi történt Dzseniferkével, hogy van Anyuka, és mit csinált már megint a Kálmán. Jegyek vásárolhatók a oldalán, illetve korlátozott számban a KÖSZI információs pultjában. Jegyár: 2. 900 Ft A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Maga a felvonulás farsangvasárnap, február 27-én zajlik. Ezen a napon a felejthetetlen látványról akár több mint ezer télűző, jellegzetes fa álarcot öltő, birkabőrbe bújt felvonuló is gondoskodhat, hiszen rengeteg turista érkezik a kisvárosba. Az egyik legkedveltebb program az esti máglyagyújtás: a főtér közepén egy hatalmas, ház méretű máglyát lobbantanak lángra, hogy a busók és a vendégek körbetáncolják azt, miközben a hangos zenét időnként megtöri a török korabeli ágyúk hangja. Ez a különleges tradíció 2009-óta az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján is szerepel. Minden, amit a busójárásról tudni érdemes: KLIKK IDE! Nemcsak a mulatozás, hanem a párválasztás időszaka is A farsangi mulatságoknak igen fontos szerepük volt a párválasztásban is. Ilyenkor a lányok bokrétát adtak annak a legénynek, aki a szívükhöz a legközelebb állt, hogy ő a farsangvasárnapi táncesten a kalapjára tűzött virággal jelenhessen meg. Ha a fiú már hosszabb ideje udvarolt a lánynak, akkor azon sem lepődhetett meg, ha táncpartnere ellopta a kalapját, hogy rávarrhassa a bokrétát – ezzel jelképezve elköteleződését.
A szócikk szerkeszthető (közösségi) változata: Definíció: A szellemi kulturális örökség (angolul intangible cultural heritage, franciául patrimoine culturel immatériel) fogalma az intangible/immatériel szóval fejezi ki megfoghatatlan voltát, nem tárgyiasult jellegét. A szellemi kulturális örökség hagyomány os és élő egyszerre, folyamatosan újraalkotott és szóban, gyakorlatban továbbadott közösségi identitás. A szellemi kulturális tevékenység soha nem statikus, hanem olyan tudás, mely generációról generációra való vándorlás során alakul ki és létezik tovább. A szellemi kulturális örökség a közösségekben él, annak tagjai az örökség gyakorlói és hordozói, egyben ők a megőrzés letéteményesei is. Ebben az esetben tehát nem helyszínekről, rögzült vagy élettelen tárgyi emlékekről, hanem a mindennapokban élő közösségi megnyilvánulásokról van szó. A tevékenység célja: A szellemi kulturális örökség fogalma az UNESCO égisze alatt létrejött kulturális örökség egyezményben került meghatározásra. Az egyezmény létrehozásával az UNESCO ösztönözni kívánja a szellemi kulturális örökség megőrzését, az érintett közösségek szellemi örökségének elismerését, az örökség jelentőségének tudatosítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzése A Kodály koncepció a magyar zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus Kodály Zoltán (1882-1967), valamint szellemi követőinek munkásságán alapul. Pedagógiai módszerként alkalmazva a célja lehetővé tenni a tiszta forráson, azaz a népzenén alapuló zenei anyanelv megszerezését. A koncepció előmozdítja a helyi közösségek hagyományos zenei kultúrájának védelmét és biztosítja az egész életen át tartó zenei nevelés alapjaként szolgáló gyakorlati hozzáértést és az emberi muzikalitás létrehozását. Emellett széles körben elérhetővé teszi az alapjául szolgáló hagyományt, kiemelve a zenei örökség fontosságát helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is. A módszer rugalmas gyakorlati megoldásokat, stratégiákat és módszertani modelleket kínál, így módszerként jól alkalmazható és könnyen adaptálható más társadalmi, kulturális közegben is. 2016-tól az UNESCO Szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak regiszterén szerepel.