A mezei zsurló gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!
Figyelemre méltó eredményeket érnek el. Ezek azonban nem közelítik meg a hagyományos eszközöket, amelyek hatékonysága 99, 5% a csíra betegségek és kártevők ellen. [10] háztartás Szinte egy ideig gyógynövényként elfelejtették, főleg tisztítószerként használták ónból készült tárgyakhoz, amelyekből néhány népszerű neve származik. A benne lévő szilícium-dioxid-kristályok tisztító testként működnek. [11] Gyógynövény sztori A mezei zsurlót az ókorban szilícium-dioxid forrásként értékelték az orvostudományban vagy a fitoterápiában, Dioscurides megdicsérte vérzéscsillapító erejét, az idősebb Plinius pedig azt állította, hogy a vérzéscsillapító ereje akkora volt, hogy elég volt csak a kezében tartani tartani. Sebastian Kneipp a mezei zsurkot ismét gyógynövényként ismerte el, a sebgyógyulás rendellenességeinek kezelésére, valamint a reuma és köszvény ellen használta. [12] 1988-ban Németországban tudományos kísérleteket végeztek a mezei zsurló termesztésével. [13] összetevők A növény körülbelül 10% szilícium-dioxidot tartalmaz.
A legnagyobb gyógyhatású a tiszta agyagföldben termett, 3-16% kovasavat tartalmaz. Kovasav tartalma miatt tapintása kemény és érdes, ezért a rómaiak régen ónedények súrolására, fényesítésére, fák csiszolására használták. Képes a vízben oldott aranyat felszívni, 1 tonna friss szárban kb. 100 gramm aranyat képes abszorbeálni. Ezt a tulajdonságát érdekessé teszi az a tény, hogy az orvosok reumás ízületi gyulladásra gyakran írnak fel aranyat tartalmazó készítményeket. Az ügyeskedők évszázadokkal ezelőtt meggazdagodhattak vele, az aranytartalma miatt. Az aranytartalmából egy csésze teába természetesen csak nagyon kevés jut, de a reumaszerű ízületi gyulladásra kis mennyiségeket használnak. Az ízületi fájdalmak gyógyításában a zsurlófűnek is hosszú története van. A mezei zsurló Szerény külseje sokféle gyógyhatást takar. Az ókori kínai orvosok sebeket, vérzéseket, ízületi gyulladásokat és vérhast kezeltek vele. Galenus, római orvos azt állította, hogy gyógyítja az elszakadt inakat, szalagokat, és segíthet elállítani az orrvérzést.
Ostia kikötőváros-jellege tisztán római és itáliai: sem görög, sem hellenisztikus befolyás nem zavarta a városalkotó római szellem munkáját ezen a ponton. Bár nemzetközi kereskedőváros, mégis egészen római; éppen ezért hűségesebb képet ad az ókori római városról, mint akár Pompeji, akár Herculaneum, akár Leptis Magna, Sabratha vagy a keleti Palmüra. Ostia kikötője, közterei, bazilikái, templomai, fürdői, üzletházai, raktárai, céhirodái a maga teljességében mutatják a császári Róma legjellegzetesebb kereskedővárosának arcát.
A költségeket külön tárgyaljuk. A fő turisztikai szezonban, kiállítások és ünnepek idején, transzferek megszervezhetők egy angolul beszélő sofőrrel. Ugyanakkor a szükséges kiegészítő információk megszerzése érdekében bármikor kapcsolatba léphet a szolgáltatás oroszul beszélő szervezőjével. Róma környéke tengerpart – Betonszerkezetek. Ezenkívül kivételes esetekben más márkájú autó is rendelkezésre áll, de mindig garantáltan kényelmes. Image Image
Az ókori aréna legfelső sorában ülve átvizsgálom Ostia romjait, hagyva, hogy a képzeletem 2000 évvel visszavigyen azokra az időkre, amikor ez az ókori Róma tengeri kikötője volt, egy 60 000 lakosú virágzó kereskedelmi központ. Csodálkozom azon is, hogy kevés látogató indítja el az egyszerű ingázó vonatos utat Róma belvárosából ahhoz, amit egész Olaszországban a leginkább alulértékeltek. Az Ostia Antica, mindössze 30 percre a Kolosszeumtól, óriási izgalmat kínál Pompeii riválisának (amely Rómától 4 órával délre fekszik). Ma a romok körül sétálva láthatja a dokkok, raktárak, lakások, kastélyok, bevásárló árkádok és fürdők maradványait - mindezt megpillantva a római életmódot. Az Ostia-t, a Tiberis folyó torkolatánál ( ostium) Kr. E. OSTIA ANTICA: RÓMA ŐSI KIKÖTŐJE UTAZÁS | SMITHSONIAN - CIKKEK, RICK STEVES, UTAZÁS, EURÓPA ÉS ÁZSIA - 2022. 620 körül alapították; központi vonzereje a közeli sólakásokból kiürített só volt, amely értékes húsmegőrzőként szolgált. Később, Kr. 400 körül, Róma meghódította Ostiat, és haditengerészeti alappillévé tette, forttel kiegészítve. AD 150-ig, amikor Róma irányította az egész Földközi-tengert, Ostia volt a forgalmas kereskedelmi kikötője.