alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a fentiekben meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.
- Az a család, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át (38 475 Ft-ot) és a vagyonuk értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. Hol igényelhető? A kérelmet a szülő, más törvényes képviselő vagy a nagykorú jogosult lakcíme – a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely (ahol életvitelszerűen tartózkodik) – szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A kérelem ezen felül a kormányablakokban is előterjeszthető. Hogyan igényelhető? A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatvány és a megfelelő igazolások benyújtásával. Milyen támogatásokat, kedvezményeket foglal magában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény?
2010. július 05.
000 Ft többlet támogatást (a szülőknek és egyéb természetes személyeknek 2012. október 1-től korlátlan összegű saját befizetésre van módjuk, mely a 2012. október 1. előtt megnyitott Start-számlákra is érvényes), - ha a gyermek alacsony jövedelmű családban él és emiatt gyermekvédelmi támogatásra jogosult (definíciója a Mennyit ad az állam és mellé mennyi pénz gyűjthető? fejezet 2)-es pontjában), akkor ez az állami támogatás a szülői (vagy egyéb magánszemélyek) befizetései után nem 10 százalék, hanem 20 százalék, de legfeljebb évi 12. 000 Ft, - ezt az évi 12.
A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül? A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni. Mi tekinthető nem hasznosítható ingatlannak? A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó- a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan. A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak? Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. Kikre terjed ki a vagyonvizsgálat?
rendelet 68/F. § szerint az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő, a családbafogadó gyám a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő. (Az egyéb jogosultsági feltételek tekintetében lásd a fent írtakat. ) Mit jelent pontosan a "rendszeres" óvodába járás? A rendszeres óvodába járás továbbra is feltétele az óvodáztatási támogatásra való jogosultságnak. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. rendelet 68/G. § (2) bekezdés szerint az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha: a) Legalább 6 óra tartózkodás az oviban A gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és b) Igazolt és igazolatlan hiányzás az oviban A szülő, a családbafogadó gyám által a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.